MNB: A frankerősödés növekedési kockázat Magyarország számára

A svájci frank utóbbi időben tapasztalt erősödése áttételesen azokra a gazdasági szereplőkre is kedvezőtlenül hat, akiknek nincsen hitelük, így fékezheti a GDP növekedését - mondta szerdán a jegyank szóvivője. A forintgyengülés miatt az infláció is gyorsulhat, márpedig az MNB már jelezte, ebben az esetben kamatemelésre lehet szükség.

A svájci frank erősödése főként növekedési kockázatot jelent Magyarország számára. A forint gyengülése továbbá emeli az inflációs kockázatokat, és hozzájárul a bankok nem teljesítő portfóliójának további emelkedéséhez - mondta az MTI-nek Simon András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szóvivője.

A forint leértékelődése nyomán megemelkedő törlesztőrészlet megemelkedésére a hiteladósok fogyasztásuk és beruházásaik visszafogásával reagálnak, emellett a bankok devizahitel-portfóliója is veszteséget szenved, így azon gazdasági szereplők finanszírozási lehetőségei is beszűkülnek, akiknek amúgy nincs devizahitelük - magyarázta a szóvivő.

A csökkenő fogyasztási és beruházási kereslet, valamint a hitelvisszafogás fékező hatása a gazdasági növekedésre Magyarország esetén akár erősebb is lehet, mint a gyengébb árfolyam ösztönző hatása - tette hozzá Simon András.

A jegybank szóvivője kiemelte, áprilisi stabilitási jelentésében az MNB ugyan azt jósolta, hogy a nem teljesítő portfólió aránya az idén tetőzhet, de a forint azóta bekövetkezett jelentős gyengülése kitolta ezt a fordulópontot, és a pénzügyi rendszerben a vártnál nagyobb hitelezési veszteségeket okoz.

Elképzelhető, hogy egyes bankok tőkeemelésre szorulhatnak, de az erős tulajdonosi háttérrel a kezelhető mértékű pótlólagos tőkeigény biztosítható. A magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező bankok tőkemegfelelése, és ennek megfelelően sokkellenálló-képessége jelenleg magas - jelentette ki a szóvivő.

Simon András szerint a forint árfolyamának további gyengülése - az augusztusi inflációs jelentés készítésekor ismert szinthez képest - veszélyezteti a 3 százalékos inflációs cél elérését. A monetáris tanács legutóbbi közleménye szerint ha az inflációs kockázatok fennmaradnak, vagy tartósan romlik az ország kockázati megítélése, szükségessé válhat az alapkamat emelése.