A kormány előtt a bajba jutott adósokat megmentő alap terve

A bajba került lakáshiteleseket az utcára kerüléstől megvédő, leendő eszközkezelő több verziójáról is tart az egyeztetés, a végleges előterjesztés még nem készült el. Egy kiszivárgott tervezet szerint a közüzemi díjakat felhalmozók is számíthatnának a segítségre.

A szerdai kormányülés napirendjén már szerepelt a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) koncepciójának kérdése - tudta meg az [origo].

A törlesztésképtelen jelzáloghitel-adósok lakásainak megmentésére hivatott állami alappal szándékozik kezelni a kormány a hitelpiacon kialakult helyzetet. A PSZÁF legfrissebb, márciusi adatai szerint ma már több tízezer adós összesen 460 milliárd forintnyi lakossági jelzáloghitelének törlesztése van 90 napon túli késésben.

A bedőléshez közelítő kölcsönök megszaporodása mögött - bár sok forinthiteles is bajban van - mindenekelőtt a devizában eladósodottakat szorongató forintgyengülés áll. A svájci frank az utóbbi hónapokban 15 százalékkal erősödött a forinttal szemben, ami bizonyára újabb adósoknál teszi be a kaput. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára csütörtökön azt mondta, nincs ok pánikra, az árfolyam ingadozása normális, "rövid távú dologról van szó".

Háromlépcsős modell?

A fizetési gondokkal küszködő családoknak nyújtana segítséget a NET, de hogy pontosan milyen feltételekkel, az egyelőre nem tudható. A kormányzati kommunikációs államtitkárságon érdeklődésünkre annyit közöltek, hogy a kormány-előterjesztésnek október 15-ig kell elkészülnie.

A Hírszerző által kedden ismertetett tervezet szerint az alap először a hitel visszaállításában próbálna segíteni, könnyítésekről való egyeztetéssel, második lépcsőben állami garanciát kínálna, és ha ez sem segít, akkor vásárolná meg a jelzáloggal terhelt ingatlant, melyet a lakók bérlőként tovább használhatnának. E lehetőségek nemcsak a lakáshitelesek számára állnának nyitva, hanem a szabad felhasználású kölcsönnel és a közüzemi díjakkal tartozók számára is.

 

Csak a leginkább rászorulók

A többlépcsős modell annyiban indokoltnak tűnik, hogy így minimalizálni lehetne a költségvetés terheit - ideális esetben csak azok jutnának el a végső mentőakcióig, akik tényleg rászorulnak. A Magyar Nemzeti Bank idei felméréséből az derült ki, hogy az átütemezés nem mindig segít: miközben a bankok a háztartások hiteleinek hat százalékát átstrukturálták, a fizetési könnyítést kapott adósok közül minden negyedik ismét késedelembe esett.

Információink szerint létezik egy másik, kevésbé piackonform verzió is, mely szerint a NET gyorsabban és könnyebb feltételekkel vállalná át a bedőlő hiteleket, és többen is vehetnék igénybe. A kormányzati kommunikáció kérdésünkre azt válaszolta, "mivel a nemzetközi pénzügyi helyzet napról napra változik", több alternatíváról is tart az egyeztetés.

A Magyar Nemzet korábban azt írta, a NET hitelből venné meg a tartozásokat, a vásárláshoz a kölcsönt az a bank adná, amelyiknél a rossz hitel volt, így az adásvétel után már nem az ügyfél tartozna a pénzintézetnek, hanem az állam.

Az MFB indíthatná

A HVG banki banki forrásokra hivatkozva nemrég egy olyan változatról írt, amelyben a Magyar Fejlesztési Bank adná az induláshoz szükséges 50 milliárd forintot, majd az alap - a Diákhitelközponthoz hasonlóan - a piacról finanszírozná tevékenységét. A fél, esetleg az egy éven túl csúszó hitelek kerülnének az eszközkezelőhöz.

Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az [origo]-nak két hónapja adott interjújában jelezte, az állam nem menthet meg minden bajba jutott hitelest, a konstrukciónak úgy kell működnie, hogy "a jogok és kötelezettségek egyensúlyban legyenek". Hasonlóan nyilatkozott Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke is.