Allianz: Ömleni fog a pénz a nyugdíjkasszákba

Vágólapra másolva!
A következő tíz évben várhatóan 66 százalékkal 36 ezer milliárd euróra emelkedik a világon a nyugdíjbefektetések értéke - derül ki az Allianz legfrissebb elemzéséből, amely szerint a válság miatti veszteségeket a háztartások csak akkor lesznek képesek pótolni, ha többet tesznek félre nyugdíjas éveikre, más megoldás nincs.
Vágólapra másolva!

A nyugdíjeszközök Ázsia és Kelet-Európa feltörekvő piacain növekednek majd a leggyorsabban, ugyanakkor a pénzügyi válság romboló hatása ellenére továbbra is az USA nyugdíjpiaca a legnagyobb - derül ki az Allianz elemzéséből.

A cég demográfiai tanulmánya szerint a folyamatban lévő pénzügyi válság hatásainak dacára 2020-ra várhatóan 66 százalékkal bővül a világon a nyugdíjpiac, ami éves szinten 4,7 százalékos növekedési rátának felel meg.

A nyugdíjeszközök teljes állománya az elemzés szerint 22 ezer milliárd euróról 36 ezer milliárd euróra emelkedik. Az Allianz vezető nyugdíjelemzője, Renate Finke arra számít, hogy "Európa, Ázsia-Óceánia számos országában és az Egyesült Államokban a monetáris vagyon alakulását elsősorban a nyugdíjcélú megtakarítások felfutása fogja meghatározni".

Jelentős eltérés az eszközök között

2009-ben a világ nyugdíjeszközeinek teljes állományából, több mint a felével, mintegy 22 ezermilliárd euróval részesedő Egyesült Államok volt a világ vezető nyugdíjpiaca a teljes állomány 11,5 százalékával rendelkező Egyesült Királyság előtt.

Nyugat-Európa összevont nyugdíjeszköz-állománya alig valamivel haladja meg a 20 százalékot, míg Ausztrália és Japán globális szinten egyaránt 3-3 százalékot képvisel. Ázsia és Közép-Kelet-Európa (KKE) feltörekvő gazdaságai, ahol az egyes tőkefedezeti rendszerek kialakítása még korai szakaszban van, csupán elenyésző hányaddal (1,8 százalékkal, ill. 0,4 százalékkal) részesednek a globális piacból.

Feltörekvő országok a növekedés útján

"Ázsia feltörekvő piacai fognak a legdinamikusabban fejlődni" - állapítja meg Renate Finke és hozzátette: "2020-ra ezekben az országokban évi 16,8 százaléknyi növekedést követően az eszközállomány 2,2 ezermilliárd euróra dagad, azaz utoléri az Egyesült Királyság piacának méretét." Hasonló dinamizmus várható Közép-Kelet-Európában is, ahol a legtöbb ország az elmúlt évtizedben vezette be a kötelező tőkefedezeti pillért. Közép-Kelet-Európában az előrejelzés szerint 2020-ig az éves növekedés üteme 15,5 százalék lesz.

A nagyobb nyugdíjpiacok a piac mérete és érettsége miatt nem számíthatnak ilyen gyors ütemű növekedésre. Várhatóan az Egyesült Államok nyugdíjpiacának globális vezető szerepe az évtized végéig annak ellenére is fennmarad, hogy az összetett éves növekedés üteme csupán 3,6 százalékra tehető. Az Egyesült Államokban a lassú növekedés ellenére a piac pont annyival fog bővülni, mint amekkora a kontinentális nyugat-európai piac mérete ma.

Jelentős csökkenés a pénzügyi válság miatt

A pénzügyi és a gazdasági válság jelentős hatást gyakorolt a nyugdíjeszközök globális állományának volumenére, amely az egy évvel korábbi 23,2 ezermilliárd euróhoz képest durván 15 százalékkal csökkent, és 2008 év végére 20 ezermilliárd euróra zsugorodott. A világ vezető nyugdíjpiacát, az Egyesült Államokat még nagyobb, 22 százalékos veszteség érte. Általában a mostani pénzügyi válságnak a nyugdíjeszközökre gyakorolt teljes hatása az eszközök részvénypiaci kitettségétől függ. Ugyan a nyugdíjeszközök hozamának "magához térésére" a részvényárfolyamok 2009 évi erőteljes fellendülése jótékony hatást gyakorolt, ugyanakkor a 2007 évi szintet az eszközök még nem érték el.

Ezeket a veszteségeket a háztartások csak akkor lesznek képesek pótolni, ha többet tesznek félre nyugdíjas éveikre, más megoldás nincs - áll az elemzésben. Ez azonban nemcsak az olyan érett tőkefedezeti rendszerrel rendelkező országokra lesz jellemző, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Hollandia és Svájc, hanem olyan országokra is, ahol a felosztó-kiróvó rendszer reformja folytán a nyugdíjszínvonal visszaesik, és ha az életszínvonalat az emberek tartani akarják, ezt csak tőkefelhalmozással tudják ellentételezni. Ugyanez a helyzet Kelet-Európa államaiban és Ázsia feltörekvő országaiban is, az itt egyre nagyobb jólétben élő háztartások ugyanis csak most kezdtek el takarékoskodni, és vagyont gyarapítani.

A fenntartható nyugdíjrendszer erős tőkefedezeti pillért igényel

Ugyan a helyzetek és az eszközök erőteljesen különböznek egymástól, a nyugdíjeszközök globális piacain nagyon is hasonlóak a kihívások: az öregedő társadalmak és az államadósságok emelkedése miatt a nyugdíjaknak erősebb tőkefedezetre kell támaszkodniuk. Egyre általánosabb az a vélemény, hogy a világon a nyugdíjrendszerek akkor választják a legjobb megoldást, ha a kockázatok terítése érdekében a fenntartható állami pillért erős tőkefedezeti pillérrel kombinálják.

Ezek az alapvető hosszú távú trendek minden valószínűség szerint jelentős hatást gyakorolnak majd a nyugdíjjövedelmek jövőbeli összetételére. Finke közölte: "A jövő nyugdíjasának gondoskodnia kell arról, hogy nyugdíját több forrásból kapja." Az egyén azzal a kihívással szembesül, hogy a különböző forrásokból származó nyugdíjbevételeinek kosarát meg kell terveznie, és létre kell hoznia. "Nyilván azok a pénzügyi szolgáltatók fognak a legtöbbet profitálni a nyugdíjeszközök jövőbeni általános növekedéséből, akik gyorsan felismerik ezeket a fogyasztói igényeket, és a tőke kezelésén túl tanácsadói koncepciókat és kiegészítő segélyszolgálatot is kínálnak ügyfeleiknek."