Lepattant Matolcsy ötlete az MNB-ről

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a jegybanknak kötvényvásárlásokkal kellene lökést adnia a magyar gazdaságnak, a Magyar Nemzeti Bank szerint azonban a lépéshez szükséges piac "gyakorlatilag nem létezik", ráadásul nem is lenne hatékony, mivel előbb-utóbb a költségvetés látná kárát. Az [origo] által megkérdezett elemzők szerint is kétséges, hogy a jegybanki lazítással eredményt lehetne elérni.

Jól hangzó terv, de az MNB szerint nem működne

"A központi banknak vállalati kötvényeket kellene vásárolnia, épp ahogy az amerikai Fed, az Európai Központi Bank, illetve az angol jegybank teszi" - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Reutersnek múlt pénteken. A miniszter szerint elsősorban a többségi állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) papírjait vásárolhatná meg az MNB, hogy ezzel pénzt pumpáljon a gazdaságba, ami jót tenne a növekedésnek.

"Ezt a másodpiaci lépést minden központi bank megtette a válságban. Egyelőre azonban a Magyar Nemzeti Bank vezetése (...) kissé konzervatív ebben a kérdésben" - mondta Matolcsy György. A kötvényvásárlás a jegybanki politika lazítását jelentené, amely segítheti a gazdasági növekedést, de a pénzmennyiség növelését is okozná. (A monetáris lazítás fogalmáról keretes írásunkban olvashat.)

Amennyiben a jegybank beszállna az MFB kötvényeinek vásárlásába, az azt jelentené, hogy a jelenleginél olcsóbban jutna forráshoz a fejlesztési bank, ezáltal bővíthetné forrásait. Az MFB a többletpénzt kihelyezheti hitelként, akár állami vagy önkormányzati beruházásokhoz, akár vállalkozásoknak - vagyis ezáltal hozzájárulhatna a gazdasági növekedéshez. A kormányzati elképzeléseket a kamatszinttel kapcsolatban sem osztó jegybank szerint azonban nem lenne hatásos a lépés, ráadásul a költségvetési hiányt is növelné.

MNB: Nem működne

Az MNB-nek az [origo] kérdésére adott válaszából az derül ki, hogy szerintük egyelőre nincs esély a monetáris lazításra, a jegybankárok szerint ugyanis Matolcsy György ötlete hatástalan lenne. Az MNB szerint Magyarországon a vállalati kötvénypiac nagyon kicsi a nyugati országokéhoz képest, "az intézkedések bevezetéséhez szükséges piacok számottevő része gyakorlatilag nem létezik" - érvelt a jegybank. A kis piacon a teljes kötvényállomány fele egy kibocsátóhoz köthető, mégpedig az MFB-hez.

Az MNB válasza szerint elméletileg lehetséges a kötvényvásárlással való gazdaságösztönzés, de a mai magyar piacon erre nincs mód. A jegybank szerint "a jegybank a másodpiacon, árelfogadó jelleggel vásárolhat MFB-kötvényeket, ennek azonban előfeltétele az aktív másodpiac létezése", ugyanakkor "a Magyar Fejlesztési Bank közvetlen jegybanki finanszírozása ellentétben áll az Európai Unió" szabályaival. Vagyis elvileg nem lenne lehetetlen Matolcsy György felvetése, de az MNB szerint a magyar piaci körülmények között ez a gyakorlatban nem valósulhat meg.

A jegybank szerint a Matolcsy féle lazításnak költségei is lennének: az MNB szerint amennyiben a jegybank támogatja a hitelezést, vagy a piacinál magasabb áron vállalati értékpapírokat vesz, az veszteséget okoz, ami végső soron költségvetési kiadásként jelenne meg, hisz a jegybanki veszteséget időbeli csúszással ugyan, de a büdzsének kell állnia. "A monetáris élénkítő eszközök használata csak átmenetileg tehermentesíti a költségvetést" - közölte az [origo]-val az MNB.

Nyugaton használták

A nemzetgazdasági miniszter arra hivatkozott, hogy a nagy európai jegybankok, például az Európai Központi Bank (EKB) vagy a legnagyobb uniós, de nem eurót használó ország jegybankja, a Bank of England (BoE) is élt a gazdaságösztönzés monetáris eszközeivel.

A központi bankok valóban használták a monetáris lazítás eszköztárát, főként a válság első évében. Az EKB például 2009 júliusában egy 60 milliárd euró értékű kötvényvásárlási akciót hirdetett, míg a BoE azzal lepte meg a piacokat egy hónappal később, hogy a 125 milliárd fontos értékpapír-vásárlási programját nem várt mértékben 50 milliárd fonttal növelte meg.

A magyar jegybank helyzete annyiban tér el a nagy gazdaságok központi bankjaitól, hogy ott a kamat érdemi csökkentésére már nem volt mód, a gazdaság teljesítőképességében pedig megbíztak a befektetők. A magyar kamatcsökkentést a magas országkockázat korlátozza, számszakilag viszont lenne még lehetőség az 5,25 százalékos kamat mérséklésére.

Monetáris lazítás

A politika lényege, hogy a jegybank a rendelkezésére álló eszközökkel (például alapkamat csökkentése, értékpapír-vásárlások, tartalékráta csökkentése) pénzt juttat a gazdaságba. A megnövekvő pénzmennyiség hozzájárul az alacsonyabb kamatú hitelekhez, de egyben az inflációt is felpörgetheti, valamint ronthatja a forint értékét. A lazító politika ellentéte a szigorítás, amikor a jegybank például kamatemeléssel, vagy a tartalékráta emelésével visszafogja a gazdaságban forgó pénzmennyiséget.

A Matolcsy György által felvetett jegybanki eszköz az úgynevezett kvantitatív (mennyiségi) lazítás kategóriájába tartozik. A központi bankok általában akkor élnek az eszközzel, amikor nincs mód további kamatcsökkentésre, hanem különböző lépésekkel közvetlenül a gazdaságba "pumpálják" a pénzt. Ezt tehetik állampapírok, jelzáloglevelek, vállalati kötvények vásárlásával. Régebben az úgynevezett "bankóprés" eszközét is bevethette a jegybank, amikor ténylegesen bankjegyek kibocsátásával foltozta be a központi bank a költségvetés lyukait. Ugyanakkor ez az infláció elszabadulásával is járhatott. Az MNB - a többi uniós jegybankhoz hasonlóan - nem élhet ezzel az eszközzel.

Devizában még mindig jobb

Piaci elemzők kevésbé lelkesednek Matolcsy ötletéért. A Reutersnek Peter Attard Montalto, a Nomura bankház szakértője azt mondta, hogy a lazítás "nagyon rossz ötlet Magyarországnak. A fejlődő országok számára egészen más kockázatokat rejt a lépés, mint a fejlett piacoknak" - mondta. Az elemző szerint nem szabad a központi kormányzat politikájának támogatása érdekében rontani a jegybanki mérleget.

A kormány és a jegybank közti ellentét abból fakad, hogy előbbi a monetáris politikában lazítást szeretne elérni, míg az MNB legutóbb már szigorításról szóló nyilatkozatokat tett - vélte Taracky Andrej, a Buda-Cash devizaüzletágának vezetője.

Mint elmondta, az MFB kötvényeinek megvásárlásával a jegybank gyakorlatilag a vállalatok hitelhez jutását segítené elő, kérdés viszont, hogy a külföldi példa mennyire működne itthon. Jelen kamatszintek mellett ugyanis a vállalatoknak a kockázatok ellenére is még mindig érdemesebb devizában eladósodni (elsősorban euróban), mivel annak kamata a forinténál sokkal alacsonyabb.

Nem biztos, hogy használna

A hitelezés akadályait említette Németh Dávid, az ING elemzője is. Szerinte így is sok forint van a piacon, ami azt mutatja, hogy a vállalatok nem akarnak hitelt felvenni, legalábbis ilyen kamatszint mellett nem. Az elemző szerint lehetséges, hogy a kormány állami beruházásokhoz kívánja az MFB megnövekvő forrásait felhasználni, ugyanakkor gazdaságösztönzésre nem biztos, hogy ez a legmegfelelőbb eszköz.

"Az se biztos, hogy hatékony az ilyen lazítás" - mondta Németh Dávid. Szerinte külföldön inkább kiegészítő eszközként használták a jegybank másodpiaci részvételét, de a tapasztalatok szerint nem túl hatékonyan. Az is kérdéses az elemző szerint, hogy az Unió mit szólna: ha költségvetési tételnek számít, akkor a közösség egyetértése is kellene.

A kormány már régóta szorgalmazza a lazább monetáris politikát: a kormányprogramban drasztikus kamatcsökkentést sürgetett: "a magyar vállalkozások fejlődése szempontjából fontos, hogy az új kormány minél gyorsabban levigye a nyugat-európai szintre a forintkamatokat".

Matolcsy György miniszter maga is említette már, hogy szerinte kihasználatlan a monetáris politika eszköztára. A Magyar Nemzeti Bank 2008 októberében 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, amelyet az akkor még ellenzéki Fidesz hevesen ellenzett. A jegybank utána néhány lépésben 9 százalékra, majd 2009 júliusától minden hónapban vágva 5,25 százalékra vitte le az irányadó rátát.