Matolcsy: Jövőre 3 százalék alá viszi Magyarország a hiányt

Jövőre 3 százalék alá viszi Magyarország az államháztartási hiányt - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki szerint jövőre ennek érdekében radikális államreformot vezet be a kormány, amitől 100-200 milliárd forintos megtakarítást remélnek.

Magyarország vállalja, hogy 2011-ben a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá viszi a költségvetési hiányt - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerda délutáni sajtótájékoztatóján. Matolcsy szerint ennek azért van nagy jelentősége, mert 2004 óta nem volt olyan év, amikor teljesült volna a stabilitási egyezményben lefektetett deficitcél.

A miniszter azt is közölte, hogy a hiánycél teljesítéséhez az Európai Unió (EU) minden segítséget megad Magyarországnak. Matolcsy szerint öt feltételnek kell teljesülni ahhoz, hogy a hiány jövőre 3 százalék alá menjen: az idei hiány a kitűzött célnak megfelelően 3,8 százalékos legyen, a bankadóból bejöjjön a tervezett 200 milliárd forint, a gazdasági növekedés 2,5-3 százalékos legyen, megvalósuljon egy "radikális strukturális államreform" (ettől 100-200 milliárdos megtakarítást remél a kormány), és rendbe tegyék az állami vállalatokat.

Matolcsy kijelentette, az már eldőlt, hogy az idei hiánycél tartható: mint az államháztartási adatok keddi ismertetéséből kiderült, az első nyolchavi deficit 210 milliárddal több a tervezettnél, ezt a lyukat pedig csaknem teljesen betömi a bankadóból beszedni tervezett 200 milliárd forint. Megjegyezte, az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésén a bankadó is téma volt - közös döntés valószínűleg október végén várható -, és Magyarországot senki sem bírálta a bevezetése miatt.

Amint elmúlik a recesszió, a 0 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány elérése a cél - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a gazdasági felpörgésének megindulásával már többletet kell elérni, amelyet aztán egy elkülönített alapba kell félretenni. Mindebben az uniós pénzügyminiszterek gyakorlatilag egyhangúan egyetértettek - idézte fel Matolcsy.

Konszenzus volt abban is, hogy 2011-től az EU szankcionálni fogja a hiánycél túllépését, első lépésben az eurózónán belüli, második lépésben az azon kívüli országok is számíthatnak büntetésre. Ennek módjairól még vita van, a szavazati jogok felfüggesztésétől a strukturális források elzárásáig többféle javaslat létezik. Magyarország mindenesetre teljes mértékben támogatja a hiánytúllépés szankcióját - jelentette ki Matolcsy.

"Képesek vagyunk lezárni az IMF-hitelprogramot" - mondta a miniszter, aki szerint Magyarország az Európai Unió "felnőtt állampolgára" lett. A miniszter azt is elmondta, hogy a terveik szerint a háztartásokat egyre nagyobb mértékben vonnák be az államháztartás finanszírozásába, a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatban pedig a kormány bízik az uniós pénzügyminiszteri tanács (Ecofin) kedvező döntésében. Ha október végén valóban úgy dönt a testület, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is figyelembe lehet venni az államháztartásban, akkor az idei hiány 3,8 helyett 2,3 százalék körüli lehetne. Matolcsy azonban hangsúlyozta, hogy ezzel az optimista forgatókönyvvel egyelőre nem számol a kormány, enélkül akarja elérni jövőre a 3 százalék alatti hiányt.

 

Matolcsy: 2004 óta nem volt olyan év, amikor teljesült volna a 3 százalékos deficitcél

Matolcsy a svájci frank erősödésével kapcsolatban azt mondta, hogy a kormány nem számol azzal, hogy jelentősen gyengülne a frank, a magyar kormány pedig két dolgot tehet: egyrészt - például a 3 százalék alatti 2011-es deficitcéllal - a piacoknak azt üzeni, hogy Magyarország rálépett a stabilitás útjára, másrészt a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításával a bajba jutottaknak segít.

Jelezte, 2011-ben bevezeti a kormány a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót, erre több lépésben kerülhet sor. Az energiaár-támogatásokról azt mondta, a rászorulókat továbbra is támogatni kell, de ezt össze kell kötni egy energiahatékonyságot javító programmal.

Matolcsy beszéde alatt valóban jelentősen erősödött a forint a svájci frankkal szemben, de ehhez az [origo]-nak nyilatkozó devizakereskedők szerint elsősorban nem magyar, hanem nemzetközi okok vezettek (erről itt olvashat részletesen).