Szijjártó: Marad Simor kétmilliós fizetése

Az Európai Bizottság kritikája, illetve a Magyarországgal szemben esetlegesen induló jogsértési eljárás ellenére is kitart a kormány amellett, hogy Simor András jegybankelnök fizetése nem haladhatja meg a 2 millió forintot - derült ki Szijjártó Péter szerdai sajtótájékoztatóján.

Simor fizetése: egyelőre nem enged a kormány

A miniszterelnök szóvivőjének közlése szerint a kormány és a parlament is kitart amellett a döntés mellett, amely 2 millió forintos bérplafont vezetett be a közszférában.

Szijjártó Péter szerdai sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy annak ellenére is változatlan-e a kormány álláspontja, hogy az EU gazdasági bizottsága felszólította a kormányt, módosítsa a törvényt, és jogsértési eljárás is indulhat, igennel válaszolt.

A Magyar Nemzet szerdai számában megjelent értesüléssel kapcsolatban, miszerint Simor András jegybankelnök levelet írt az Európai Unió központi szerveihez, amiben "arra panaszkodott", hogy lecsökkentették a fizetését 2 millió forintra, Szijjártó Péter arról beszélt: általános jogszabályról és elvről van szó, ami szerint költségvetési szférában nem fordulhat elő az ország jelenlegi helyzetében, hogy 2 millió forint feletti fizetést tegyen zsebre valaki havonta.

Hétfőn jött a levél

Az Európai Bizottság hétfőn kért levélben további információkat a magyar hatóságoktól a közigazgatásban bevezetett bérplafonról, amely szeptember elsejével lépett hatályba, és többek között a Magyar Nemzeti Bank vezetőire is vonatkozik (erről itt olvashat részeletesen).

Az Európai Központi Bank (EKB) az MNB-ről szóló törvény módosítását illetően a törvényjavaslat elfogadása előtt hangsúlyozta: biztosítani kell, hogy ne sérüljön a központi banki függetlenség elve.

A magyar bérplafon fő uniós kritikusa eddig az EKB volt. Az unióüs jegybank szerint a változtatások az MNB-elnök jelenlegi fizetéséhez képest megközelítőleg 75 százalékos csökkenést eredményeznek, és csökken az alelnökök, illetve Monetáris Tanács és a Felügyelő Bizottság tagjainak a jövedelme is. A frankfurti székhelyű pénzintézet úgy vélekedett, hogy a módosítás csak jövőbeni kinevezésekre vonatkozhat.

Az MNB a függetlenségre hivatkozik

Az MNB júliusban közzétett állásfoglalásában kijelentette: az MNB-törvény módosítása sérti a jegybanki függetlenséget, mivel összeegyeztethetetlen az Európai Unió működéséről szóló szerződésben, illetve a jegybanktörvényben foglalt alapelvekkel, valamint teljes mértékben figyelmen kívül hagyja mind az EKB-nak, mind az MNB-nek a törvénytervezetről kibocsátott véleményét.

A jegybank szerint a hiteles monetáris politika alapja csak a független központi bank lehet. Az árstabilitás, mint elsődleges cél elérését és fenntartását kizárólag egy minden tekintetben független intézmény valósíthatja meg - hangsúlyozta korábban az MNB.