A külföldön élő görögöktől is hitelt venne fel Görögország

Külön konstrukciót dolgoz ki a görög kormány azon külföldön élő görögöknek, akik hajlandóak az államnak nyújtott kölcsönnel támogatni hazájukat. Hogy az IMF támogatja-e a kormány politikáját, a jövő heti vizsgálatzok során derül ki.

A külföldön élő görögök is besegíthetnek a görög gazdaság talpra állításába: úgynevezett diaszpórakölcsönnel támogathatják szülőföldjüket. Jelenleg dolgozzák ki a hitelkonstrukciót - mondta a Reutersnek Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter.

A pénzügyi piacok még nagyon óvatosak Görögországgal kapcsolatban, de Athén jövőre már vissza akar térni a nemzetközi hitelpiacokra - közölte a miniszter. Hozzátette, a megszorító intézkedések elegendőek az idei, 8,1 százalékos államháztartási hiánycél tartásához.

Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői hétfőtől két héten át vizsgálják, hogy az athéni kormány betartja-e a hitelprogram feltételeit. A három szervezet májusban a 110 milliárd eurós segélycsomaggal mentette meg Görögországot a csődtől. A hároméves keret májusi megnyitásakor Görögország azonnal fölvehetett 20 milliárd eurót.

Németország és az Európai Unió megfontolhatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfőbb döntéshozó tanácsának az átszervezését annak érdekében, hogy a feltörekvő gazdaságok nagyobb beleszólási jogot kapjanak a döntéshozatalban - mondta egy német kormányzati tisztviselő szerdán. Az Egyesült Államok és Európa között nagy viták alakultak ki arról, hogy milyen legyen egy esetleges átszervezés után a 24 tagú testület összetétele. Az USA azt szeretné, ha Európa átadna néhányat 9 képviseleti helyéből a tanácsban olyan felzárkózó országoknak, mint Brazília, Kína vagy India.

Jelenleg Németország, Franciaország és Nagy-Britannia rendelkezik állandó képviselettel, míg Belgium, Hollandia, Dánia, Spanyolország és Olaszország több országot képvisel a testületben. Az EU-n kívüli európai országok közül Svájc is állandó tajga az IMF legfőbb tanácsának. A legfontosabb döntések meghozatalához a szavazatok legalább 85 százalékos többségére van szükség. Az Egyesült Államok a szavazatok mintegy 17 százalékával rendelkezik, így vétójoggal élhet az ilyen szavazásokkor.