Félmillió új munkahely a cél a tengerentúlon

Vágólapra másolva!
Elfogadta az amerikai szenátus Barack Obama amerikai elnök újabb gazdaságélénkítésről szóló javaslatát, a demokratákkal szavazott két republikánus szenátor is. A program csak apró rásegítésnek tűnik az eddigi élénkítő programokhoz képest, változás azonban, hogy Washington ezúttal a nagyvállalatoktól a kisvállalkozásokra és a munkahelyteremtésre fordítja figyelmét. A cél 500 ezer új munkahely.
Vágólapra másolva!

Gazdaságélénkítésbe kezdhet az amerikai kormány, miután felhatalmazást kapott a törvényhozás felső házától, a szenátustól, hogy segítse a kisvállalkozások hitelezését, illetve adókedvezményeket nyújtson nekik. Az élénkítéstől sokat vár a kormányzat, a lépés azonban inkább csak a lassuló amerikai növekedés segítését célozza. A programra 42 milliárd dollárt szánnak, ami amerikai léptékkel nem túl jelentős: eltörpül a 2009-es élénkítés 862 milliárd dolláros keretéhez vagy a bankmentő csomag 700 milliárdos büdzséjéhez képest.

Az amerikai kormányzat egy újfajta élénkítési stratégiába kezdett, aminek a középpontjában a munkahelyteremtés áll (a magyar Széchenyi-tervvel való párhuzamokról lásd keretes írásunkat). Az amerikai gazdaságpolitika eddig elsősorban a nagyvállalati szektorra fókuszált, míg a jegybanki szerepet betöltő Fed a pénzkínálatot próbálta növelni a hitelezés támogatására. A 2009 februárjában indult élénkítő csomag értékelése éppen azért volt nehézkes, mert miközben jó mutatószámokat hozott, illetve a célcsoportok is hasznot húztak belőle (például az autóipar), addig épp a munkanélküliségi célkitűzés nem sikerült: a maximum 8 százalékos ráta helyett 10 százalékig futott fel az állástalanság.

A csomag két részből áll: az amerikai kormány 30 milliárd dollárt közvetlenül a gazdaság élénkítésére fordíthat, 12 milliárd dollár pedig adócsökkentési fedezet. Az első keretben levő pénzt kedvezményes, 5 százalékos kamattal helyezik ki azokhoz a kis bankokhoz, amelyek vállalják, hogy a többletforrást a kisebb vállalkozásokhoz helyezik ki (a kamat akár 1 százalékra is eshet, ha a bank minden feltételt vállal). Az adócsökkentés a kisebb vállalatok részvényeiből származó árfolyamnyereség-adóját és az értékcsökkentés adószabályait érintik.

Cél: munkahelyteremtés

A csomag célja kimondottan a foglalkoztatás bővítése. 2007 utolsó hónapjai óta, amikor az amerikai ingatlanpiac repedéseinek első jelei megjelentek, 8 millió állás szűnt meg az Egyesült Államokban. Mivel az amerikai gazdaság teljesítményét nagyrészt a belső fogyasztás határozza meg, a foglalkoztatás (és általa a fogyasztás) felpörgetésétől várják a gazdaság élénkülését.

A demokrata javaslat készítői szerint a hitelezés kormányzati támogatása összesen 300 milliárd dollárnyi forrást szabadít fel a vállalkozások számára a következő években. Ez az összeg szerintük 500 ezer új munkahely létrejöttét segítheti elő. Barack Obama elnök szerint a program tőkéhez juttatja a vállalkozásokat, amivel növekedni tudnak és munkaerőt vehetnek fel.

Obama politikai sikere a piacokon nem váltott ki túlzott lelkesedést, az amerikai tőzsdeindex nem ugrott jelentősebben a csomag meghirdetésének hírére. "Eddig nem volt nagy reakció a piacokon" - mondta Kolba Miklós, az ING szakértője, aki szerint érdemes kivárni: a következő hetek, hónapok döntik el, mennyire sikeres a program.


Pallag Róbert, a Generali portfoliómenedzsere szerint szerint az amerikai gazdaságnak további költségvetési és jegybanki támogatásra van szüksége, s politika részéről az Obama-csomag egy ebbe az irányba tett lépésnek minősíthető. A munkahelyteremtés fontos tehát az amerikai gazdaság felpörgetéséhez, ugyanakkor nem garantált, hogy a mostani élénkítés erre alkalmas lesz. "Jó lenne munkahelyeket teremteni, de csak a támogatások miatt nem biztos, hogy fordul a trend" - mondta Pallag Róbert a munkanélküliségi helyzetről.

Republikánus átszavazók

Az élénkítő csomag gyors elfogadásához szükség volt két republikánus kiszavazására. Az amerikai szabályok szerint 60 szavazat szükséges az úgynevezett szuper- vagy minősített többséghez, amivel nem szükséges részletes vitát folytatni egy javaslatról.

Barack Obama elnök politikai sikert könyvelhetett el azzal, hogy a száztagú szenátus 59 demokrata politikusa mellé sikerült két republikánust is megnyernie az ügynek. A két átszavazó ellenzéki szenátor nyugdíjba vonul mandátuma lejártával, ezért nem kockáztattak sokat. Ennek ellenére nem volt egyszerű meggyőzni őket - ez derül ki Max Baucus demokrata szenátor szavaiból, aki szerint "nehezebb munka volt, mint azt előzetesen gondoltuk".

Az egyik átszavazó ellenzéki, az ohiói George Voinovich azzal indokolta döntését, hogy sok kis- és középvállalkozó, akik még mindig a piac visszaesése miatt szenvednek, sürgették az élénkítés elfogadását.

Magyar-amerikai párhuzamok

Bár a 2009. februári amerikai élénkítő csomag célul tűzte ki a munkanélküliség növekedésének megállítását, ez a cél egyelőre nem teljesült. A jelenlegi csomag célja immár nem a nagyvállalatok támogatása, hanem célzottan a kisvállalkozások beruházásainak elősegítése. Ezen a ponton az amerikai gazdaságpolitika rokonságot mutat a magyar kormány gondolkodásával, mivel a gazdaság felpörgetését és a munkahelyteremtést a kisvállalkozásokkal tartják megvalósíthatónak.

Az Orbán-kabinet 1 millió munkahely megteremtését tűzte ki célul 10 év alatt, az Obama-adminisztráció ennek a számnak felében gondolkozik, ráadásul egy, a magyarnál többször nagyobb gazdaságban, viszont már rövidtávon, azaz a következő években eredményt kívánnak elérni. Mindkét kormány adócsökkentéssel tartana forrásokat a vállalkozásoknál: a magyar kormány a nyereségadót 10 százalékra csökkentette 500 millió forintos határig, az amerikai terv szerint az eszközök értékcsökkentésének terheit mérséklik. Sőt az Obama-csomag már a forrásbevonásra is koncentrál: az árfolyamnyereség adójának elengedésével támogatják, hogy érdemes legyen befektetni a kisebb vállalkozásokba is.

A válság következményei közül a hitelínség sújtja talán leginkább a vállalkozásokat. A magyar kormány ennek ellensúlyozására az uniós források átcsoportosításával reagál, mivel a szigorú költségvetés nem engedi meg a költségvetési támogatást. Ezzel szemben az amerikai szenátus 30 milliárd dollár értékben juttat forrást a kisebb bankoknak, hogy azt a vállalkozásokhoz helyezzék ki.



A másik átszavazó republikánus, George LeMieux floridai szenátor elmondása alapján kétmillió kisvállalkozás van államában, amelyek forráshiány miatt szenvednek, ezért támogatta a javaslatot. "Ez a helyes lépés. Nagyon jó lesz ez az államomnak" - mondta.

Kigúnyolt ötlet

Charles Grassley republikánus szenátor kifogásolta a törvényjavaslatban, hogy nincs benne elég biztosíték, hogy valóban hitelképes vállalkozásokhoz jut-e a pénz. A szenátus egy másik, ellenzéki képviselője, a pénzügyi bizottság tagja arról panaszkodott, hogy a széles körben támogatott élénkítő program valójában a kormányzat újabb költekezéséről szól.

A republikánusok azért is támadják a csomagot, mert az szerintük túlzott mértékű állami beavatkozást jelent a gazdaságba. A válság kezdeti szakaszán felállított, az összeomlás szélére kerül nagyvállalatok kimentését segítő mentőcsomag (TARP) népszerűtlen volt az amerikai közvélemény szemében, ezért az ellenzék Obama csomagját a "TARP fiának" vagy "ifjabb TARP-nak" gúnyolják.

Bill Rys, az amerikai Független Vállalkozások Nemzeti Szövetségének tanácsadója szerint jó első lépés a csomag, de "először is azt kell megnézni, hogy egyelőre hány bank vesz részt a programban". Bill Rys nagyobb adócsökkentés szeretett volna, illetve megjegyezte, hogy ha hagyják a nagyvállalatok kedvezményes adóját kifutni - ahogy Barack Obama is javasolta -, akkor az a többi vállalkozást is hátrányosan érintené.