Nyíltan nehéz lenne elmozdítani a Mol-vezért

Kocsis István tagadja ugyan, hogy ő kerülne a Mol élére, de a jelenlegi elnök-vezérigazgató, Hernádi Zsolt távozásáról már hetek óta keringenek a pletykák. Amennyiben valóban az a kormányzati szándék, hogy Hernádi távozzon, akkor azt legfeljebb háttéralkukkal érheti el a kabinet, a Mol-vezér távozását nyíltan kikényszeríteni aligha lehet.

"Szerintem ezzel árnyékra vetődik a sajtó" - csak ennyit mondott a Mol egyik igazgatósági tagjának közeli munkatársa az [origo]-nak, amikor arról érdeklődtünk, van-e alapja a Világgazdaságban pénteken megjelent értesülésnek, mely szerint hamarosan Kocsis István jelenlegi BKV-vezérigazgató váltja Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót a Mol élén.

Kocsis István péntek délelőtt kiadott közleményében azt írta, "cáfolja azokat a sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint őt nevezik ki a Mol elnök-vezérigazgatójává", és hozzátette, erről a kérdésről ő senkivel sem tárgyalt. A 2014-ig tartó mandátummal rendelkező Hernádi távozását a Mol a Reuters hírügynökségnek küldött e-mailjében cáfolta.

Az ügy kényessége miatt csak név nélkül nyilatkozó forrás azt nem tette egyértelművé, hogy amit mondott, csak Kocsis érkezésére vagy Hernádi állítólag küszöbönálló távozására is értette-e. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy pletykaszinten már hetek óta szó van Hernádi esetleges távozásáról. A Világgazdaság szerint Hernádinak azért kellene távoznia, mert "rossz szemmel nézték a Fideszben, hogy 2002-ben, állítólag politikai háttéralkuk eredményeként, Fidesz-kötődésű, és a cégbe az előző Fidesz-kormány alatt bekerült Mol-vezetőket bocsátott el".

Tőzsdei cégről lévén szó, a kormánynak hivatalosan nincs döntő befolyása a vezetők kilétére. Egyetlen, úgynevezett B sorozatú részvény van a magyar állam tulajdonában, amely több pontban szavazatelsőbbséget biztosít. Ez azt jelenti, hogy az alapszabály több pontjának módosításához kell az állami szavazat. Ugyancsak kell egyes kérdésekben olyan határozati javaslat elfogadásához, amelyet az igazgatóság nem támogat - ilyen kérdés többek között az igazgatóság tagjainak megválasztása és visszahívása. Vagyis bizonyos ügyekben és esetekben a kormánynak vétójoga van, de egymagában nem tud változtatásokat kikényszeríteni.

Segíthet a szavazati korlát

Kívülről elvileg nem lehet eltávolítani az elnök-vezérigazgatót, hacsak nem valamilyen háttéralku segítségével. A vezérigazgatói tisztségről ugyanis az igazgatóság határoz, és az elnököt is ez a testület választja, saját tagjai közül, és egyszerű szótöbbséggel bármikor vissza is hívhatja. A cég alapszabálya értelmében az öt évre megválasztott igazgatósági tagokat megbízatásuk lejárta előtt csak a közgyűlés hívhatja vissza (egyszerre egyet).

A közgyűlésben amúgy is meglehetősen nehéz megszerezni a szavazati többséget, mivel a Szurgutnyeftyegaz tavalyi tulajdonszerzése után az alapszabályt úgy módosították, hogy egyetlen tulajdonosnak sem lehet 10 százaléknál nagyobb szavazati aránya - vagyis annak sem, akinek ennél több részvénye van. Ez azt jelenti, hogy legalább öt nagytulajdonosnak kell együtt szavaznia ahhoz, hogy változzon a cég vezetése. A hivatalos adatok szerint a jelenlegi legnagyobb részvényes a Szurgutnyeftyegaz, 21,2 százalékkal, az OTP-nek 6, más hazai befektetőknek összesen 8 százalékuk van. A többi részvény külföldi vállalatok és befektetési alapok kezében van, és a tulajdonosi viszonyok átláthatóságát nehezíti, hogy a külföldi intézményi befektetők mögött akár magyar tulajdonosok is megbújhatnak.

Személyes viszonyok

Egy általunk megkérdezett részvénypiaci szakértő szerint a fentiek miatt Hernádit nagyon nehéz lenne akarata ellenére elküldeni, éppen ezért nincsenek hatással a Mol-árfolyamra sem az efféle pletykák. Ha a kormánynak lenne is ilyen szándéka, az legfeljebb a Szurgut-pakettról az orosz kormánnyal folytatott tárgyalások keretében értelmezhető. A szakértő szerint ugyanakkor a találgatásokkal ellentétben a kormánynak nem áll szándékában egyszerűen megvenni az orosz cég Mol-csomagját másfél-két milliárd euróért. "Ez csak valamiféle komplex kormányközi megállapodás részeként képzelhető el, aminek többféle feltétel is része lehet" - magyarázta a neve elhallgatását kérő szakértő.

A Mol jól teljesített az elmúlt években, a vezetőség stratégiai döntései többnyire megalapozottnak bizonyultak, a menedzsmenttel a tulajdonosok közül korábban a felvásárlási szándékkal érkező OMV, illetve annak kudarca után a részesedését megvásárló orosz Szurgut volt feltűnően elégedetlen - ez nem is meglepő annak fényében, hogy a Hernádi vezette testület ellenállt a külföldi cégek befolyásszerzésének. Nem mellékes az sem, hogy úgy tudni: Hernádi jó kapcsolatot ápol Csányi Sándorral, a Molban tulajdonos OTP elnök-vezérigazgatójával, aki a Mol igazgatóságának alelnöke is egyben.

A Mol igazgatóságának több, a jelenlegi kormánnyal köztudottan szimpatizáló tagja van, így Parragh László, a Magyar Kerekedelmi és Iparkamara elnöke vagy Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, illetve Csányi Sándor. Általános vélemény ugyanakkor az is, hogy maga Hernádi szintén ehhez a körhöz tartozik.

Megkérdeztük a Molt is, mi az álláspontja az ügyben, a társaságtól visszahívást ígértek, de cikkünk megjelenéséig ez nem történt meg.