Két évtizedes csorbát köszörülne ki Soros György

2010.09.26. 13:52

Soros Györgyöt eddig egyetlen alkalommal találta bíróság bűnösnek bennfentes kereskedelemben, de a magyar származású amerikai milliárdos ezt a döntést is megtámadta az emberi jogi bíróságon. Újra terítéken egy 22 évvel ezelőtti spekulációs ügylet.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember közepén befogadta Soros György fellebbezési kérelmét egy 2002-es francia ítélettel kapcsolatban, amelyben 2,2 millió euróra büntették a magyar származású amerikai milliárdost, amiért bennfentes információk felhasználásával kereskedett a Société Générale (SocGen) nevű francia bank részvényeivel még 1988-ban.

A kérelem befogadása ugyan nem jelenti azt, hogy automatikusan meg is semmisítik a nyolc évvel ezelőtti bírósági döntést, de sok jel utal arra, hogy Soros sikerrel járhat - azon túl, hogy párizsi ügyvédje, Ron Soffer természetesen bízik a kedvező döntésben, még a strasbourgi bíróság befogadó nyilatkozata is erre utal.

Személyes üggyé vált

A bírósági ügy alig több mint 2 millió euróról szól, ami eltörpül Soros vagyonához képest: a befektetési guru a Forbes friss listája szerint az Egyesült Államok 14. leggazdagabb polgára, vagyona 14,2 milliárd dollárt tesz ki. A befektető motivíciója ebből adódóan feltehetően nem anyagi természetű - a Le Monde egyenesen azzal a megállapítással kezdte beszámolóját, hogy a jelek szerint Soros György személyes ügyet csinált a büntetésből. "A 80 éves spekuláns soha nem tudta megemészteni, hogy a francia igazságszolgáltatás 2002-ben bennfentes kereskedelemért elmarasztalta az 1988-as Société Générale ügyben. Ez ugyanis karrierjének egyetlen ilyen elmarasztalása" - írta a francia lap, amely szerint könnyen lehet, hogy 22 év elteltével Sorosnak ad igazat a bíróság.

A máig hullámokat vető spekulációs ügy 1988-ban, a szocialista François Mitterrand második elnöki mandátumának elején kezdődött. Ebben az időben több francia nagyvállalatot is privatizáltak és bevezettek a tőzsdére: ezek egyik volt a Société Générale bank is. 1988 tavaszán a Marceau Investissements befektetési céget vezető Georges Pébereau úgy döntött, hogy "ráhajt" a bank részvényeire, azaz megpróbálja megszerezni azok 35 százalékát. Ehhez szövetségesekre volt szüksége, így került kapcsolatba Sorossal is, akit közvetítőkön keresztül informált is a terveiről.

Forrás: AFP
Soros György a Société Générale-perben, 2002-ben

Sorost különösebben nem győzték meg Pébereau érvei, de szeptember 19-én mégis elkezdte felvásárolni azon cégek papírjait, amelyeket a közelmúltban privatizáltak: a guru részesedést vett a Compagnie financiere de Suezben, a Paribas társaságban, a Compagnie générale d'électricité közszolgáltatóban és nem utolsó sorban a Société Générale pénzintézetben is. Soros a bankpapírokat október 19. és 27. között, illetve növember 21-én adta el, az elkönyvelt nyereség pedig 2,28 millió dollár volt. A bankfelvásárlási kísérlet mindeközben - október végén - megbukott, de ez Soros nyereségét már nemigen befolyásolta.

Csak Sorost ítélték el

Az 1980-as évek egyik legnagyobb politikai-pénzügyi botrányának pere szűk nyolc évvel ezelőtt, 2002. november 7-én, csütörtökön délután kezdődött Párizsban. A 2002-es tárgyalásra beidézték a kor francia pénzügyi elitjének krémjét, de az 1980-as években hatalmon levő szocialista párt több prominense is belekeveredett az ügybe - például Pierre Bérégovoy, François Mitterrand pénzügyminsztere. A pénzügyi nagy halak közül Marc Viénot, a Société Générale egykori vezére, illetve Georges Pébereau, az egész botrányt kirobbantó befektető amnesztiát kaptak.

Végül négy vádlottnak kellett felelnie a bennfentes kereskedésért: Sorosnak, Samir Traboulsi libanoni pénzembernek, a Rivaud magánbankot vezető Jean-Pierre Peyraud-nak, illetve a már említett Bérégovoy kabinetvezetőjének, a kaszinóérdekeltségekkel rendelkező Jean-Charles Naourinak. A magyar származású befektetőt feltehetően az is zavarhatta az ügyben, hogy csak egyetlen vádlottat találtak bűnösnek: Soros Györgyöt.

Nem volt egyértelmű a törvény

Soros nem tagadja az ügyleteket, sőt, azt sem, hogy kapott információkat - már 2002-ben is azzal védekezett, hogy az akkor érvényben levő francia jogszabályok nem fogalmaztak elég egyértelműen és pontosan a bennfentes kereskedelemmel kapcsolatban, azaz azt állítja, hogy az akkor érvényes szabályok alapján nem lehet megmondani, hogy amit ő csinált, az szabályos vagy szabálytalan kereskedelemnek számít-e. Soros most is ezzel fordult a strasbourgi bírósághoz, és bár döntés még nincs, de a bírósági befogadási döntésben az szerepel, hogy az akkori francia jogszabályokkal kapcsolatban fontos ténybeli és jogi kérdések merülhetnek fel, amelyek "mélyreható vizsgálatot igényelnek".

Forrás: AFP
Soros 2002 óta azzal érvel, hogy nem volt egyértelmű a törvény

A bíróság nem fog meghallgatásokat szervezni, csak a már ismert tények alapján hozza majd meg a döntését. Soros mellett szólhat az is, hogy a francia tőzsdefelügyelet korábban nem szabott ki bírságot a befektetőre, épp azért, amire most Soros is hivatkozik, vagyis hogy a jogszabályok nem voltak elég egyértelműek. "Amikor a tőzsdével foglalkozó hatóságok hivatalosan elismerik, hogy a jogszabály nem elég egyértelmű, akkor egy egyszerű állampolgártól sem lehet elvárni, hogy a hatóságoknál jobban értse a törvényt" - mondta Soros ügyvédje.

Soros 2006-ban fordult Strasbourghoz, akkor bukott el ugyanis a fellebezése a Franciaországban a legfelsőbb bíróság feladatait ellátó Cour de Cassation előtt. A strasbourgi bíráknak nincs joga felülbírálni a párizsi bíróság döntését, ők csak azt döntik majd el, hogy Sorosék emberi jogait tiszteletben tartották-e (az érvényes jogszabályoknak megfelelően jártak-e el velük szemben). Ha nemleges a válasz, vagyis a guru megnyeri a pert, akkor a milliárdos befektető új eljárást kérvényezhet Franciaországban.