Csak egy magyar jegybankár csökkentette volna a kamatot

A magyar jegybank monetáris tanácsának legutóbbi kamatdöntő ülésén csak egy jegybakár szavazaott a kamatcsökkentésre, a többiek tartásra voksoltak.

Nagy többséggel szavaztak a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjai szeptember 27-én az 5,25 százalékos alapkamat tartásáról.

A jegybank szerdán kiadott közleménye szerint a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat tartására
vonatkozó javaslatot 6 tanácstag támogatta, a kamat 25 bázispontos mérséklésére egyedül Bánfi Tamás szavazott.

Infláció, kamat, költségvetés

A tanácskozás során a jegybankárok felhívták a figyelmet arra, hogy az inflációt felfelé mutató kockázatok övezik: a legfrissebb inflációs adat összességében az augusztusi inflációs jelentésben felvázolt alappályánál gyorsabb árnövekedést jelez rövid távon, hosszabb távon pedig az elmaradt áremelésekből fakadó nyomás erősödhet a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a nyersanyag-, valamint a feldolgozott élelmiszer-árak esetében az inflációs jelentés feltevésben szereplőnél kedvezőtlenebb forgatókönyvek valósulhatnak meg, és mindez további felfelé mutató inflációs kockázatokat jelent - derül ki az ülésről készített rövidített jegyzőkönyvből.

A Monetáris Tanács tagjainak megítélése szerint a költségvetési elkötelezettség a jövő évi 3 százalékos költségvetési hiánycél mellett megállította Magyarország kockázati megítélésének relatív romlását. Többen arra figyelmeztettek, hogy egyelőre nem ismertek a
kötelezettségvállalást alátámasztó konkrét intézkedések. A fiskális egyensúly a fenntarthatóság irányába tett gazdaságpolitikai lépést jelent, ugyanakkor az egyensúlyjavító lépések szerkezete is befolyásolja a monetáris politika mozgásterét. A tanácstagok többségének álláspontja szerint az inflációs kilátások alapján a kamatpolitikának továbbra is kiváró stratégiát érdemes követnie. A kivárás mellett szól az is, hogy a kormány egyelőre nem hozta nyilvánosságra a költségvetési hiánycélok elérését szolgáló gazdaságpolitikai terveit, ezért a monetáris politika semleges feltételezésekre építkezhet.

Egyes tanácstagok szerint a háztartások eladósodottsága miatt Magyarországon a belső kereslet nagyobb mértékben és tartósabban esett vissza, mint más országokban, így a kamatpolitikai mozgástér is eltér más országokkal összehasonlítva. Egyes tanácstagok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az inflációs kockázatok esetleges jövőbeni emelkedésére a monetáris politikának érdemes azonnal reagálnia, mert a háztartásoknál jelentkező mérleghatások következtében jelenleg lényegesen kisebb költséggel lehet az inflációban korrekciót elérni.