Csányi: A kilakoltatás tilalmának átmenetinek kell lennie

Vágólapra másolva!
A bankok számára elfogadható a lakáshiteleseket segítő hét pontos csomag - mondta az Inforádió Aréna című műsorában Csányi Sándor. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója arról is is beszélt, hogy a kilakoltatás tilalmának és a bankadónak mindenképpen átmeneti rendelkezéseknek kell lenniük, ellenkező esetben az a bankok, a hitelezés végét jelentené. Mint a Mol igazgatóságának tagja rémhírterjesztésnek nevezte az olajtársaság vezetésével, nevezetesen Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató távozásával kapcsolatban felröppentett információkat.
Vágólapra másolva!

Csányi Sándor az interjúban elmondta, hogy a lakáshiteleseket segítő hét pontos törvényjavaslat már tartalmazza azokat az észrevételeiket, amelyeket a Rogán Antal és Kósa Lajos képviselőkkel folytatott tárgyalásokon rögzítettek, így az előterjesztett törvényjavaslat elfogadható a bank számára.

Csányi úgy vélte, hogy az első 8 pontos változat nem lett volna elfogadható a bankszektor, de az egész gazdaság számára sem, mert az a magyar bankszektor csődjét jelentette volna. Az OTP Bank első embere ezzel a tiszta lappal indulás javaslatára utalt, ami a lakáshitel összegét a lakás mindenkori aktuális értékében maximálta volna. Csányi szerint gyakorlatilag ez vezetett Amerikában a bankrendszer csődjéhez.

Csak az az OTP lesz nyereséges az idén

A pénzügyi szektor által idén befizetett 200 milliárd forintos extra adóval kapcsolatban kifejtette, hogy az valószínűleg elviszi a bankok eredményét, s várható, hogy az OTP Bankon kívül nem is lesz nyereséges pénzintézet idén. Csányi ugyanakkor hozátette: csak akkor lehet a bankszektor eredményes, ha az ország gazdasága is jó ütemben növekszik, és az emberek fogyasztanak, beruháznak, és ugyanez igaz a vállalatokra is, hiszen egyes stagnáló, vagy egy romló gazdasági környezetben nyilván a bankszektor a jövedelme az csökken. Az üzletember várakozása szerint már ez évben is lesz mérsékelt gazdasági növekedés, a jövő évben pedig 2 százalékot meghaladó, 3 százalék alatti gazdasági növekedésre lehet számítani.

A magyar bankrendszer sérülékenységével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankadó, valamint a lakáshitelezéssel kapcsolatos intézkedések visszavethetik a Magyarországon működő külföldi tulajdonú bankok működését, mivel nálunk kisebb lesz a pénzintézetek jövedelemtermelő képessége. "Ezért ha egy anyabanknak döntenie kell arról, hogy hová allokál tőkét, hová allokál finanszírozást a bankjának, akkor nem feltétlenül a magyar leánybankot fogja választani" - fogalmazott.

Átmeneti legyen a kilakoltatási tilalom

A kilakoltatás tilalmával kapcsolatban Csányi Sándor azt mondta az interjúban, hogy reménye szerint a szabályozás átmeneti jellegű, s azt előbb-utóbb hatályon kívül helyezik, hiszen a kilakoltatás alapvető eleme a banki biztosítéki rendszernek. "Ha ebben jelentős változás nem lesz, és a lakás mint biztosíték nem ér semmit, akkor nem beszélhetünk jelzáloghitelezésről, mert a jelzálog nem ér semmit" - jelentette ki az OTP Bank elnök-vezérigazgatója.

Csányi szerint a korlátozásoknak, elvonásoknak megvan az a veszélye, hogy nem lesz elég hitel, hitel nélkül pedig nincs gazdasági növekedés, se fogyasztás, se beruházás. Ezért abban bízik, hogy konszolidálódik a helyzet, s több intézkedés nem lesz, és a bankszektort sújtó adót előbb-utóbb kivezetik. "Ha ez nem következik be, akkor a hitel lesz a gazdasági növekedésnek a legnagyobb akadálya Magyarországon. A hitel hiánya" - hangsúlyozta.

Az interjúban egy teljesen friss, és eléggé meglepő információval is szolgált Csányi Sándor, nevezetesen, hogy az OTP Bank ügyfelei körében "jelentősen javult a törlesztők részaránya, tehát kisebb azon adósok részaránya, akik nem fizetik a hitelt, mint egy hónappal korábban" - mondta. Ebben szerepet játszhatott, hogy csökkentették 0,75 százalékponttal a svájci frankalapú hitelek kamatát, ami 10-12 forint árfolyamgyengülést ellensúlyozott.

Hernádi távozása kacsa

A Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt távozásával kapcsolatban felröppentett információkat egyértelmű rémhírterjesztésnek nevezte Csányi Sándor, aki az olajtársaság igazgatóságának alelnöki tisztségét is betölti. Ahogy fogalmazott: nem látja a híresztelés célját, s az különösen zavarta, hogy Hernádi távozását személyével is összefüggésbe hozták a híresztelők.

Mint a Mol igazgatóságának alelnöke fontosnak tartotta leszögezni: "hogy a Mol tevékenységével, így Hernádi úr tevékenységével az igazgatóság messzemenően elégedett, élvezi az igazgatóság bizalmát, fel sem merült a távozása a Moltól, és nincs egyetlen olyan befektetői csoport sem, amely egyébként ezt a lépést meg tudná tenni. Tehát egyértelműen kacsának minősítem, azt gondolom, hogy ez a rémhírterjesztés talán azt is célozta, hogy a Mol vezetésén belül feszültségeket szítsanak" - hangsúlyozta az interjúban Csányi Sándor.