Pofon vagy mankó? - A kormány nyugdíjtervei és az öngondoskodás

A parlament hétfőn elfogadta az 1998-tól érvényes nyugdíjrendszert alapjaiban átszabó jogszabályokat, és bár egyéni megtakarítások kerülhetnek ezáltal az állami kasszába, de az elemzők körében mégsincs egyetértés az öngondoskodásra gyakorolt hatásokkal kapcsolatban. Van, aki szerint pofont kapott a távlatos gondolkodás, de van olyan vélemény is, hogy most jöhet el a valódi öngondoskodás ideje.

A Takarékossági Világnapról szóló cikkeinket itt találja!

Könnyen elsorvadhatnak Magyarországon a kötelező öngondoskodás fontos intézményei, hétfőn ugyanis elfogadta a parlament azokat a magánnyugdíj-pénztárakat érintő törvényeket, amelyek akár a kasszák megszűnéséhez is vezethetnek. Az egyik jogszabály 14 hónapig elvonja a napi működést fedező pénztári járulékokat, a másik pedig lehetővé teszi az állami rendszerbe történő visszalépést, vagyis a magánpénztárak elhagyását.

Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők között nincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy milyen hatásai lesznek az öngondoskodásra és a takarékosságra a nyugdíjlépéseknek. Vannak, akik szerint már a nyugdíjlépések előtt sem lehetett Magyarországon valódi, beágyazott öngondoskodási kultúráról beszélni, a járulékok elterelése és az állami visszalépés lehetősége pedig csak ront ezen a helyzeten, míg van olyan vélemény is, hogy a kötelező magánpénztáraknak nincs köze az öngondoskodáshoz, a befizetésekről ugyanis a kormány döntött.

Sokaknak nincs pénze megtakarítani

"A jövedelmi viszonyok széles tömegek számára egyáltalán nem teszik lehetővé a megtakarítást, akiknek pedig lehetőségük lenne rá, azok is inkább a jelenbeli fogyasztást részesítik előnyben" - mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Investment befektetési igazgatója. A közgazdász szerint a hosszabb távú gondolkodás nagyon hiányzik az átlagember mentalitásából, ami néhány évtized múlva súlyos makrogazdasági és szociális problémákat fog előidézni. "Az időskori jövedelmek majdani elégtelenségén csak a jelenkor megtakarításai tudnak enyhíteni, amit a szabályozónak minden eszközzel támogatnia kellen" - tette hozzá.

"Jól fogja mutatni a visszalépők száma, hogy hogyan viszonyulnak a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetésekhez az emberek" - véli Németh Dávid, az ING elemzője. Az elemző szerint ha olyan adóként tekintenek rá, ami a pénztáraknak ment, és most elhiszik az államnak, hogy magasabb nyugdíjat kapnak majd a befizetéseik után, akkor sokan térnek vissza az állami szisztémába. "Ha valóban megtakarításként tekintenek az eddig befizetett pénzükre, amit nem szeretnék, ha bárki lenyúlna, akkor kevesen lesznek az átlépők" - mondta az elemző.

A kötelező nem önkéntes

A magánpénztári pénzek elvonásának hatása azon is múlik majd, hogy mennyire tekintették a befizetett járulékokat a saját vagyonuknak: amennyiben igen, akkor az visszavetheti a takarékoskodást, ha pedig nem, akkor nem lesz arra hatással. A pénzek elterelése könnyen olyan hatással is járhat, hogy általános lesz az a nézet, hogy igazán csak magukra számíthatnak az emberek, hiszen azt látják, hogy egy tolvonással vissza lehet vonni mindent - ez történt a járulékokat szintén elterelő, de a magánpénztárak kivéreztetéséig el nem menő Észtországban is. Marek Tiits, a BUI regionális gazdasági-társadalmi kutatóintézet vezetője e-mailben feltett kérdéseinkre azt írta: a legtöbben elképzelhetetlennek tartották, hogy ilyen egyszerűen fel lehet rúgni az eddig érvényes szabályokat - ezért is rázta meg szerinte annak idején a közvéleményt a kormány átutalásokat felfüggesztő döntése.

"Erőltetett öngondoskodásnak nevezni a nyugdíjrendszer második pillérét, vagyis a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetéseket, hiszen a kormány döntésén múlik, hogy a jövedelmünkből mennyit utalunk ebbe a rendszerbe. Nekünk csak arra van ráhatásunk, hogy melyik portfóliót és melyik alapkezelőt választjuk" - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője, aki szerint az öngondoskodást a harmadik pillér, az önkéntes magánnyugdíj-pénztári befizetések jelentik. Török szerint ha végre letisztul az emberekben, hogy hogyan is működik a magyar nyugdíjrendszer, akkor a kormány hétfőn elfogadott nyugdíjtörvényei akár az önkéntes kasszák felé is terelhetik majd őket.

Nem így kezdődött

A kormányzás első intézkedései inkább épp az öngondoskodást és a megtakarítást ösztönözték. Ekkor jelentették be, hogy nincs többé jelzálogalapú devizahitelezés, nem tér vissza a nagyvonalú állami kamattámogatási rendszer és a szocpol sem. Az is ebben az időszakban derült ki, hogy két év alatt 100 ezer forint fölé emelnék a lakás-takarékpénztári befizetések éves állami támogatásának összegét, és zöld hitelt adnának a rezsikiadásokat csökkentő lakáskorszerűsítésre (ezekről az intézkedésekről itt olvashat részletesen).

Az átlépők számának megbecslését megnehezíti, hogy egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen kondíciókkal lehet visszatérni az állami nyugdíjrendszerbe. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a kormány képviselői azt ígérik, senkit nem ér majd veszteség, és bíznak abban, hogy tömeges lesz a visszalépés. Szijjártó Péter miniszterelnök szóvivő azt mondta, hogy a kormány hisz abban, hogy az emberek a biztonságos nyugdíjfizetést fogják választani és visszalépnek az állami rendszerbe. "Amennyiben pedig ez így történik, akkor könnyen előfordulhat, hogy okafogyottá válik arról beszélni, hogy 2011 után lesz-e bármiféle átutalás. Viszont ha lesznek olyanok, akik nem lépnek vissza, akkor újra meg kell vizsgálni a helyzetet" - tette hozzá.

Makrogazdaságilag egyszerű

"Az emberek állami nyugdíjrendszerbe történő visszaterelése makrogazdasági szempontból egyszerű képlet: az eddig felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításainkat a jelenbeli fogyasztásunk serkentése érdekében feléljük. Ez a kívánatossal pont ellentétes irány, ami hosszabb távon súlyos következményekkel járhat. A kulcs a szabályozó kezében van, hiszen a feltételek kialakításán és kommunikációján múlik, hogy az emberek mekkora hányada véli majd előnyösebbnek a tisztán állami nyugdíjat" - mondta Forián Szabó Gergely.

A befektetési ugazgató szerint a folyó járulékbevételekre alapozott állami nyugdíjrendszer viszont önmagában nem lesz képes elfogadható életszínvonalat biztosítani, ezért fontos a tényleges tőkefelhalmozást biztosító nyugdíjkasszák jelenléte. Ezek közül eddig a magánnyugdíjpénztári pillér volt a legerősebb, amit ugyan sok jogos kritika ért, de ezeket inkább a rendszer rendbetételével, mintsem lerombolásával lenne célszerű kezelni.

"A három pilléren alapuló nyugdíjrendszer megteremtése a rendszerváltás utáni közpénzügyi politika egyik legnagyobb hatású, előremutató, a társadalom öngondoskodását, az egyén önálló felelősségvállalását erősítő lépése volt" - hangsúlyozta hétfői kamatdöntő ülése után kiadott közleményében a monetáris tanács is. Simor András, a jegybank elnöke azt mondta a kormány nyugdíjterveiről, hogy az állam összes adósságát növeli, hogy a folyó hiány finanszírozására használják a befizetéseket. A magán-nyugdíjpénztári befizetések állami nyugdíjrendszerbe történő átirányítása újabb példája a költségvetési átláthatóság sérülésének. A pénztártagok nem tudhatják, hogy egy adóval, járulékkal, vagy az államnak kötelezően nyújtandó kölcsönnel állnak-e szemben - mondta a múlt héten Kopits György, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának ülésén.

Mi változik a nyugdíjrendszerben?

Az új törvények alapján a munkavállalók 8 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíját 14 hónapig, 2011 végéig elvonják és az állami nyugdíjkasszába irányítják át. Az Orbán Viktor miniszterelnök által a kormány második gazdasági akciótervének részeként bejelentett lépés havonta 30 milliárd forinttal enyhíti a költségvetés terheit. A javaslat nem rendelkezik arról, hogyan írják jóvá később a tagok 14 havi befizetéseit.

A másik ezzel kapcsolatos törvény - amit Selmeczi Gabriella miniszterelnöki nyugdíjvédelmi biztos nyújtott be - megszünteti a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságot, és lehetőséget teremt a visszalépésre az állami rendszerbe. Egyfelől eltörlik a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, másrészt lehetővé teszi a tagoknak, hogy kérjék: számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át.