Vágólapra másolva!
Elfogadták az Európai Unió vezetői a pénzügyi fegyelem javítására szolgáló reformcsomagot csütörtök este. A jövőben csaknem automatikusan büntethetik a magas hiánnyal és adóssággal küzdő államokat. A németek  továbbra is azon az állásponton vannak, hogy az új intézkedésekhez szükség lenne az unió alapszerződésének módosítására is, de erről heves vita alakult ki. Egyes források szerint a találkozón a témába szorosan nem illeszkedő nyugdíjreformok költségeinek figyelembe vétele is szóba került magyar és lengyel és részről.
Vágólapra másolva!

Csütörtök este elfogadták az európai uniós tagországok vezető azt a javaslatcsomagot, melyet a pénzügyi fegyelem javítására dolgozott ki Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének a munkacsoportja. A gazdasági és pénzügyi unió eddigi legnagyobb reformjának elfogadása nem okozott meglepetést, abban lényegében már megszületett a megállapodás a pénzügyminiszterek között. Ha a jogalkotási folyamat gyorsan halad, a javaslatok legkorábban jövő év közepére kaphatják meg végleges formájukat.

A megállapodás szerint az unióban szélesebb körű lesz a pénzügyi ellenőrzés, a tagoktól szigorúbb pénzügyi fegyelmet várnak el, a szabályokat megszegőket pedig szigorúbban és automatizáltabban formában büntetik. Eddig büntetés csak a túlzott államháztartási hiányt felhalmozó országoknál jöhetett szóba, mely eszközzel azonban soha nem éltek.

A jövőben a tagokat az elszaladó hiány mellett a túl magas államadósság esetén is büntetik. A szankciók csaknem automatikusan lépnek majd életbe a GDP-hez viszonyított hiány 3 százalékos, illetve az államadósság 60 százalékos túllépése esetén, ha a tagországok miniszteri tanácsa már megállapította az előírt határok túllépését.. Megállapodtak arról is, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak az egyes tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolására.

Nagyobb falat az állandó pénzügyi alap felállítása

Az uniós vezetők csütörtök késő este megegyeztek az "állandó pénzügyi alap" létrehozásának szükségességében is, mely pénzügyi krízis esetén azonnali segítséget tud nyújtani. Erre azért van szükség, mert a görög fizetési válság nyomán megteremtett mechanizmus csak 2013-ig marad érvényben.

Nem lesz könnyű ügy az állandó pénzügyi alap létrehozása a Financial Times elemzése szerint. Vita várható például arról, hogy hogyan épüljön fel az alap, hogyan szülessenek meg a döntések, hogy miként működjenek együtt a Nemzetközi Valutaalappal, és ami a legfontosabb, hogy a magán kötvénytulajdonosok mit tegyenek veszteség esetén, ha egy ország nem teljesít.

"Ezek a kérdések rendkívül nehezek és érzékenyek" - véli José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Megállapodtak, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke gyűjti össze a tagállamok ötleteit arról, hogy hogyan lehetne létrehozni az állandó alapot, és jelentést tesz a vezetők decemberi ülésén. Emellett Barroso bürokratái is dolgoznak az ügyön.

Kell e módosítani az alapszerződést?

Németország határozottan kiállt amellett, hogy az új lépések miatt módosítani kellene az uniós alapszerződést. Ezt sok tagállam sokáig vitatta, ennek ellenére arról is elvi megállapodás született, hogy az új mechanizmus létrehozására korlátozott mértékben módosítani fogják az uniós szerződést. Van Rompuy egy kérdésre válaszolva ugyanakkor azt mondta, hogy nincs szó a Lisszaboni Szerződés megnyitásáról, ami sokak félelme szerint parttalan és végeláthatatlan vitákhoz vezethetett volna - tudósít a Bruxinfo. Az állandó mechanizmus létrehozásának jogi alapja a Lisszaboni Szerződésnek az a vonatkozó cikke (122/2) lesz, amely "kivételes körülmények esetén" lehetővé teszi tagállamok kisegítését.

Angela Merkel másik követelése az volt, hogy felfüggeszthessék azon tagok szavazati jogát, amelyek felelőtlen gazdasági és költségvetési politikájukkal veszélybe sodorják az eurózóna stabilitását. A Financial Times értékelése szerint a tagállamok elkaszálták ezt a német óhajt, és abban egyeztek meg, hogy Herman Van Rompuy "szemügyre veheti még a kérdést" a jövőben.

Napirenden a nyugdíjkérdés

Jól értesült források szerint az éjszakába nyúló tárgyalásokon a legtöbb időt nem is az említett formula megszövegezése vette el, hanem az uniós tagországok számára fontos, és nem mindig szorosan a főtémához köthető problémák megvitatása. Lengyel, magyar és svéd részről például a nyugdíjreformok költségeinek figyelembe vételéről kezdeményeztek vitát, ami elég sokáig tartott - értesült a Bruxinfo.

A vezetők megbeszélései pénteken tovább tartanak.