Hol előveszi, hol elfelejti a nyugdíjvagyont a kormány

A kormány eddig azt mondta, hogy a magánpénztáraktól az állami tébé-rendszerbe kerülő nyugdíjvagyon nagy részét az államadósság csökkentésére kívánja fordítani, de Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn már olyan adósságcélt tűzött ki, amihez nincs erre szükség. Az óvatosságot az indokolhatja, hogy nem egyértelmű, mennyien lépnek vissza a tébébe, illetve, hogy nem kell-e 2011-et követően is a vagyonból betömni a tb-kassza hiányát.

Nincs szükség a magánnyugdíjpénztárakból átlépők vagyonából beígért államadósság-visszafizetésre ahhoz, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által 2014-re megígért 70 százalékos államadósság-arány teljesüljön - legalábbis ez derül ki a 2011-es költségvetésben szereplő kitekintés adataiból. A kormányfő által hétfőn említett, több mint 10 százalékpontos államadósság-csökkenés akkor is összejön, ha a kormány előrejelzésében szereplő növekedési és inflációs prognózisok igaznak bizonyulnak, a kormány pedig tartani tudja az általa összeállított, amúgy feszes költségvetési pályát (a költségvetési vita első napjáról itt olvashat, az Orbán és Matolcsy beszédéről készült videó vágott verzióját pedig itt nézheti meg).

Ez némileg ellentmond a kormány korábbi közléseinek. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyanis a költségvetés bemutatásakor még azt mondta, hogy az állami rendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításaiból jövőre 530 milliárd forintot fognak felhasználni a nyugdíjkassza felöltésére, a többit pedig az államadósság csökkentésére fogják fordítani. Kedden megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot a költségvetési előrejelzésben szereplő számokkal kapcsolatos kérdéseinkkel, de cikkünk csütörtök délelőtti megjelenéséig a tárca nem adott választ azokra.

Orbán 70 százalékot ígér 2014-re

"Jelenleg minden magyar állampolgárra, beleértve az aggastyánokat és a ma született csecsemőket, fejenként 2 millió forint adósság jut. A jövő évi költségvetés az adósságszolgálat nélkül 0,8 százalékos GDP-arányos többletet tartalmaz. Ahhoz, hogy az adósságcsapdából kitörjünk, rendkívüli erőfeszítésekre lesz szükség" - mondta hétfőn Orbán Viktor a parlamentben.

Orbán azt is közölte, hogy a kormány megállítja az államadósság növekedését, tartóssá teszi a 3 százalék alatti hiányt, vagyis kiszabadítja az országot az adósságcsapdából. Ennek érdekében szerkezeti reformokra kerül sor. "A nyugdíjrendszer átalakítását megkezdtük, át fog alakulni az oktatási, az egészségügyi rendszer és a közösségi közlekedés" - mondta, majd hozzátette: a 2014 utáni időszakban 70 százalék alá fog csökkenni a GDP-hez mért államadósságot a mostani 80 százalék feletti tartományból.

A jövő számokban az NGM szerint

A Nemzetgazdasági Minisztérium november elején közzétett prognózisa szerint jövőre 3, egy évvel később 3,5, 2013-ban 5, 2014-ben pedig 5,2 százalékkal gyarapodhat a magyar gazdaság, vagyis összességében a négy év alatt 18 százalékos fejlődést prognosztizál a tárca. A 18 százalékos növekedés ambiciózus célkitűzés, de volt már rá példa: a 1998 és 2002 között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján szintén 18 százalékos volt a négyéves összesített növekedés. Ettől valamivel elmarad a 2003 és 2006 között végbement fejlődés, akkor ugyanis 16 százalékkal nőtt a GDP. (A többi négyéves periódusban ezeknél jóval rosszabb növekedési adatokat produkált a magyar gazdaság.)

Ezermilliárd forintok sorsát nem lehet látni az előrejelzésben

A jövő évi költségvetés egyik mellékletében szereplő kitekintés szerint a kormány azzal számol, hogy a nominális GDP 26 200 milliárd forintról 35 313 milliárd forintra emelkedik. Ha megvalósul a kormány előrejelzése, akkor Orbán Viktor bejelentése alapján 2014-ben ennek 70 százaléka, azaz 24 719 milliárd forint alá kerülhet az államadósság. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint 2010 harmadik negyedévének végén a bruttó államadósság 21 735 milliárd forintra rúgott, ami a GDP-hez mérve 82 százalékot jelent - nominálisan pedig nagyjából 3000 milliárd forinttal marad el a 2014-re beígért értéktől.

Hiányzó százmilliárdok

A kitekintésben szereplő prognózis szerint a következő négy évben összesen 2948 milliárd forintos hiányt hoz majd össze a magyar államháztartás, ami azt jelenti, hogy a folyó kiadások és bevételek közötti eltérés miatt az idei év végére várható 21 735 milliárd forintos államadósság 2948 milliárd forinttal fog emelkedni.

A hiányokból adódó emelkedés utáni (24 683 milliárd forint), illetve a miniszterelnök által beharangozott 70 százalékos államadósságból adódó érték (24 719 milliárd forint) gyakorlatilag megegyezik egymással, ami azt jelenti, hogy a kormány előrejelzése nem kalkulál azzal, hogy az államadósság nyugdíjpénztári tagok átlépésével járó vagyont az államadósság visszafizetésére használják fel.

Jelenleg a magán-nyugdíjpénztári vagyona több mint 3000 milliárd forintot tesz ki, vagyis amennyiben a kormány várakozásainak megfelelően valóban az érintettek 90 százaléka lép át az állami nyugdíjrendszerbe, akkor 2700 milliárd forintos vagyonnal gazdagodik az államkassza. Ebből jön le a jövőre betervezett 530 milliárd forintos kiadás, tehát közel 2200 milliárd forint mehetne az államadósság csökkentésére - ha ekkora összeget fordítana a kormány adósságcsökkentésre, akkor 2014-ben az egyéb tényezőket (árfolyamváltozás, kamatok változása) figyelmen kívül hagyva akár 65 százalékra is csökkenhetne az adósságráta, szemben az Orbán Viktor által prognosztizált 70 százalékkal. (Az államadósság jelentős része devizában van, ezért a néhány forintos árfolyamváltozás is tízmilliárdos eltéréseket okozhat)

Kritika a büdzsé őreitől

A nyugdíjvagyon százmilliárdjainak sorsa a Költségvetési Tanács érdeklődést is felkeltette. Kopits György, a szervezet elnöke szerint a költségvetés középtávon fenntarthatatlan célokat fogalmaz meg. A parlament költségvetési bizottsága előtt Kopits azt mondta, hogy a központi alrendszer 2012-es terveiből egy több mint 2100 milliárd forint nagyságú egyszeri államadósság-csökkentő tétel elszámolása tűnik elő, felmerül tehát a kérdés, hogy a nyugdíjpénztári vagyon a következő években a folyó kiadásokat fogja finanszírozni, vagy az államadósságot csökkenti. "Egyszerre a kettő nem lehetséges. A fenntarthatóság szempontjából nyilvánvaló, hogy egyszeri bevételek - származzanak azok akár magánnyugdíjpénztárakból, akár bármi más forrásból - nem finanszírozhatnak tartós kiadásokat, vagy bevétel-elmaradásokat" - mondta a tanács elnöke.

A nyugdíjpénzekből történő államadósság-csökkentés a költségvetési tervezés óvatosságára is utalhat, amiből következhet az is, hogy a kormány nem biztos abban, hogy valóban csaknem minden pénztártag az állami rendszerbe való visszalépés mellett dönt, illetve az is, hogy 2011 után is a folyó nyugdíjkiadásokra kell majd költeni a vagyont - bár ezeket a lehetőségek a kormány eddigi kommunikációjában nem jelentek meg, sőt, ez utóbbit többször tételesen is cáfolták, legutóbb Czomba Sándor, a nemzegtazdasági tárca államtitkára. Dancsó József fideszes országgyűlési képviselő, a kormánypárt gazdasági kabinetének tagja az [origo]-nak november elején azt mondta, hogy elsősorban a gazdasági növekedés bevételnövelő hatásaitól, másodsorban a kamatterhek és a kockázati felár csökkenésétől reméli a kormány, hogy 2012-től is sikerül betömni a társadalombiztosítás nyugdíjkasszájának több mint 500 milliárd forintos hiányát.