MNB: Tizenhét magyarországi bank volt veszteséges szeptember végén

Az MNB pénzügyi stabilitási jelentése szerint elvesztheti régiós versenyképességi előnyét a magyar bankrendszer, és még hátrányba is kerülhet az anyabankok finanszírozása és tőkeelosztása során. Az erős svájci frank, a bankadó és a kilakoltatási moratórium kedvezőtlenül hat a hazai bankok teljesítményére, hátrányos a jövedelmezőségre és csökkenti a magyarországi bankrendszer tőkevonzó képességét.

Nagy Márton, a jegybank pénzügyi stabilitási területének vezetője az MNB szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: a veszteséges bankok által kimutatott veszteség a tavaly év végi 20 milliárd forinttal szemben 94 milliárd forint volt az idén az első kilenc hónapban.

Az MNB pénzügyi stabilitási jelentésének egyik legfőbb megállapítása az, hogy elvesztheti régiós versenyképességi előnyét a magyar bankrendszer, sőt hátrányba kerülhet az anyabankok finanszírozása és tőkeelosztása során. Az MNB szakértői szerint az erős svájci frank, a bankadó és a kilakoltatási moratórium kedvezőtlenül hat a hazai bankok teljesítményére, hátrányos a jövedelmezőségre és csökkenti a magyarországi bankrendszer tőkevonzó képességét.

A jegybanki stabilitási jelentés szerint az idei év végére a hazai bankrendszerben 2,5 százalékra csökkenhet a ROE, a tőkearányos nyereség, amely tavaly év végén még 13 százalék volt. A ROA, vagyis a magyarországi bankrendszer eszközarányos nyereségmutatója pedig a tavaly év végi 1 százalékról idén december végére 0,2 százalékra esik vissza várhatóan.

Nagy Márton elmondta, hogy bár a bankrendszerben a jövedelmezőség csökkenése általános folyamat, a szeptemberi teljesítményben már benne van a bankadó első részletének negatív hatása, kiugró veszteséggel azonban csak néhány bank rendelkezik.

A vezető kiemelte, hogy a bankoknál az adózás előtti eredmény alakulását nagymértékben rontotta a bankadó első részletének befizetése, de a céltartalékok nagysága is megemelkedett, a hitelintézetek kockázati költségei is nőttek. A bankok a kockázati költségeiket termékeik árazásának megemelésével próbálták ellensúlyozni, szeptemberben díjtételeiket átlagban 7-8 százalékkal emelték.

A tartósan erős svájci frank miatt a háztartások jövedelmük egyre jelentősebb hányadát fordítják a hiteleik törlesztésére. Míg a hitelek tömeges felvételekor, 2007-ben a magyar háztartások áltagban az összjövedelmük 18 százalékát fordították törlesztésre, addig napjainkban ez az arány már 32 százalékot ér el.

A jelentős késedelemmel, azaz több mint 90 napon túl nem fizetett, vagyis törlesztési lemaradásban lévő hitelek aránya is emelkedik a magyar hitelintézetek tapasztalatai alapján. Az MNB jelentése szerint ezeknek az úgynevezett nem teljesítő hiteleknek a hányada 12,6 százalék volt idén szeptember végén, jövőre arányuk akár 15 százalék fölé emelkedhet.