Fizetésemelés nélkül vesztesei is lesznek az új adórendszernek

Januártól jön a családi egykulcsos személyi jövedelemadózás, amelyben sokat nyerhetnek a gyermeket vállalók és a magas jövedelműek, ugyanakkor rosszabbul járnak a közepes jövedelmű gyermektelen munkavállalók, ha a fizetésük amúgy nem változik. A közös kulcs hatálya alá kerülnek a tőkejövedelmek és a fontosabb béren kívüli juttatások is, csökken az egyéni vállalkozók adója és drágul a cigaretta. Ismerje meg a legfontosabb adóváltozásokat!

Kedden elfogadta a parlament az adótörvényeket, aminek következtében véglegessé vált, ki hogyan és milyen mértékben járul hozzá a költségvetés bevételeihez. Januárban megkezdődik az áttérés az egykulcsos személyi jövedelemadózásra, amely adóalapcsökkentő családi kedvezménnyel egészül majd ki.

Az új szabályok szerint minden adózó 16 százalék szja-t fizet, és az adójóváírás mértéke is csökken, az igénybe vétel feltételei pedig szigorodnak. A változás következtében megszűnik a minimálbér (kvázi-)adómentessége is, mivel az eddigi 769 forint helyett (a minimálbér-tárgyalások eredményétől függően) közel 3500 forint lesz majd a fizetendő adó.

A kormány ugyan eredetileg azt ígérte, hogy az adóváltozás miatt senki sem járhat rosszabbul - amit a minimálbér megfelelő mértékű emelésével biztosítana a kabinet -, a számokból az derül ki, hogy lesznek vesztesei az új rendszernek. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén azt mondta, hogy a kormány legalább 4,5 százalékos emelést szeretne, mivel a gyermektelen minimálbéres adózók bére így tartható szinten, amennyiben azonban valóban csak 4,5 százalékos lesz az emelés, akkor közel 400 forinttal csökken a legkisebb keresetűek nettó bére, a reálbér pedig ennél is jobban apad majd.

Minimálbéres munkavállaló nettó keresete (családi pótlékkal)*

	2010	2011	különbség
0 gyerek	60 236 forint	59 854 forint	-382 forint
1 gyerek	72 436 forint	75 560 forint	3124 forint
2 gyerek	86 836 forint	89 960 forint	3124 forint
3 gyerek	109 005 forint	111 360 forint	2355 forint
4 gyerek	125 005 forint	127 360 forint	2355 forint
5 gyerek	141 005 forint	143 360 forint	2355 forint

*2010-re 73500, 2011-re a Matolcsy György által jelzett minimális, 4,5 százalékos emeléssel, 76800 forint bruttó bérrel számoltunk

Az adójóváírás maximális összege 15 100 forintról 12 100 forintra csökken, és az igénybevételi lehetőség is szigorodik: januártól 2,75 millió forint éves keresetig lehet a teljes összeget kihasználni, efölött 3,96 millió forintig pedig részben jár a kedvezmény. A mérséklődő összeg miatt az átlagos bruttó közelében kereső gyermektelenek is rosszabbul járnak. A csökkenő nettó bért tovább rontja a nyugdíjjárulék fél százalékpontos emelése is (9,5-ről 10-re), ami csökkenő nettó bér miatt az átlagos keresetű, gyermeket nem nevelőket viselheti meg leginkább, mivel a többieknél legfeljebb a jövedelem emelkedésének mérsékléséről beszélhetünk.

A kormány sokat hangoztatott szándéka a gyerekvállalás költségeinek mérséklése, ezért vezette be az eddigi szerény, legalább 3 gyerektől járó 4000 forintos kedvezmény helyett a több ezer forintos pluszt jelentő adóalapcsökkentő kedvezmény rendszerét. A legnagyobb újdonság, hogy már 1 vagy 2 gyerek után is igénybe lehet venni a 62 500 forintos kedvezményt havonta és gyerekenként, 3 vagy több gyerek esetén pedig még nagyobb összeggel, 206 500 forinttal csökkenthető az adóalap. A kedvezmény megosztható a gyereknevelők között.

A kormánynak ez a szándéka a bérpolitikában is megjelenik, mivel a gyerekvállaláshoz nem csupán a családi pótlék nyújt támogatást, hanem az adóalap-kedvezmény is. Egy közepes keresetű munkavállaló az első gyerek után több mint 22 200 forint pluszjövedelmet kaphat jövőre, amiből 12 200 forint a családi pótlék, 10 ezer forint a kedvezmény. A jelenlegi adórendszerhez képest átlagos jövedelmi helyzetűeknél a 2. és 3. gyermek vállalását jutalmazza legnagyobb mértékben az új rendszer. A további gyermekeknél azért csökken a többletjövedelem, mert az adókedvezményt már nem lehet jobban kimeríteni, hiszen a fizetendő szja már 3 gyermektől 0 forint, és a jelenlegi rendszer 4000 forintonként jutalmazza a gyerekvállalást.

Átlagos keresetű (200 000 forint*) dolgozók nettó bére (családi pótlékkal)

	2010	2011	különbség
0 gyerek	137 920 forint	133 480 forint	-4440 forint
1 gyerek	150 120 forint	155 680 forint	5560 forint
2 gyerek	164 520 forint	180 080 forint	15 560 forint
3 gyerek	197 920 forint	213 000 forint	15 080 forint
4 gyerek	217 920 forint	229 000 forint	11 080 forint
5 gyerek	237 920 forint	245 000 forint	7080 forint

*A KSH által megállapított átlagkereset 198 900 forint volt 2010-ben, 2011-re nem számoltunk az egyénenként lehetséges béremeléssel

A családi kedvezmény és az egykulcsos új rendszer a magas jövedelmű gyerekvállalóknak kedvez leginkább, mindkét fő újítás több tízezres pluszt jelenthet számukra. Egyrészt, mivel a magas bruttó jövedelem adóalapja is nagy, ezért több gyermek után tudják kihasználni a kedvezményt. Egy 500 ezer forintos bruttóval rendelkező munkavállaló például 100 400 forinttal többet vihet haza, ha a 3. gyermeket is bevállalja - elsősorban azért, mert a harmadik gyermeknél ugrik 206 500 forintra az adóalapcsökkentő kedvezmény. A többletjövedelem másik része (gyermekteleneknél is 36 600 forint) abból származik, hogy az ekkora jövedelemnél eddig érvényes 17 és 32 százalékos kulcs (5 milliós sávhatárral) egységesen 16 százalékra csökken.

Jól kereső (500 000 forint) dolgozó nettó bére (családi pótlékkal)

	2010	2011	különbség
0 gyerek	274 300 forint	310 900 forint	36 600 forint
1 gyerek	286 500 forint	333 100 forint	46 600 forint
2 gyerek	300 900 forint	357 500 forint	56 600 forint
3 gyerek	334 300 forint	457 900 forint	123 600 forint
4 gyerek	354 300 forint	476 500 forint	122 200 forint
5 gyerek	374 300 forint	492 500 forint	118 200 forint

Az egykulcsos adórendszerben nemcsak a személyi jövedelemadó esik a közös kulcs hatálya alá, hanem több más jövedelem is. A rendszer teljes kiépülése 2013-ig valósul meg a kormány szándéka szerint, de egyes adónemekre már jövőre a 16 százalékos kulcs fog vonatkozni - a magánszemélyeket érintő egyes tőkejövedelmek ebbe a sorba tartoznak, így jövőre az osztalék- és kamatjövedelem, az árfolyamnyereség és az ingatlan átruházásából származó jövedelem is 16 százalékkal adózik. Mivel az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból származó osztalékjövedelem eddig 10 százalékkal adózott, ezért a változás egyeseknek adóemelést is hozhat.

Új rendszerű cafeteria

Az egykulcsos rendszerhez illesztik a béren kívüli juttatásokat is. Az üdülési csekk, az önkéntes pénztári hozzájárulások, az utazási-, iskolakezdései- és internethasználati támogatás, az ételutalványok, valamint az új cafeteria-elem, a megújulási kártya is 16 százalékos személyi jövedelemadóval adózik, amelyet a törvény szerint a munkáltató fizet meg. Ezek közül több utalvány eddig 25 százalékkal adózott, vagyis ezek közterhei csökkennek. A hideg- és melegétel-utalványokat a kormány egybevonná, bár az ötlet ellen az éttermek tiltakoztak, a nem pénzbeli juttatásoknál szja-t és egészségügyi hozzájárulást is fizet a munkáltató, míg minden más béren kívüli juttatásnál az szja-t a dolgozó fizeti, a megfelelő járulékokat pedig a munkaadó és a munkavállaló.

Az egykulcsos átalakulás közvetve is érint egyes adózási szabályokat. Így például 200 ezer forintig adómentes volt és marad az átruházott ingóság, viszont az eddigi 25 százalékos kulcs miatt ez a határ a fizetendő adóban már nem 50 ezer, hanem 32 ezer forintot jelent. Vagyis jövőre akkor adómentes az ingóság átruházása, ha az adója nem haladná meg a 32 ezer forintot.

Vállalkozóként keresők

A vállalkozóként dolgozók szintén érintettek az adóváltozásokban. A kormány a nyári első akciótervében bejelentette, hogy 10 százalékra csökkenti 500 millió forintos határig a társasági nyereségadót, efölött marad a 19 százalékos kulcs - de ez a felső kulcs ráadásul 2013-tól megszűnik, vagyis marad a 10 százalék. Az egyéni vállalkozásokat ez a változás ugyanígy érinti, vagyis 500 millió forintig 10 százalék személyi jövedelemadót fizetnek, fölötte 19 százalékot. Emellett még az osztalékalap adója 25-ről az egységes, 16 százalékos kulcsra csökken.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alapján adózókat a foglalkoztatás járulékszabálya érinti leginkább. Megszűnik az eddigi, tevékenységre jellemző járulékfizetés szabálya, helyette a minimálbér után kell megfizetni a közterheket.

Cigi és sör

A januári adóváltozások között a hétköznapi életet is érintő pontok is megtalálhatók, így például a cigaretta adójának változása vagy a sör adója. Az európai uniós elveknek megfelelően 2018-ig kell a tagállamoknak hozzáigazítaniuk saját jövedéki adójukat a közösségi szabályokhoz. Addigra el kell érni, hogy a kiskereskedelmi ár legalább 60 százaléka és 1000 szálanként legalább 90 euró (vagyis a jelenlegi árfolyamok szerint körülbelül 25 forint szálanként) legyen az adótartalom. A hirtelen adóemelés elkerülésére fokozatosan közelítik ezt a szintet, így a jövő évi adóemelésnél az adó 9750 forint plusz a kereskedelmi ár legalább 28,4 százaléka, de minimum 18 080 forint ezer szálanként.

Olcsóbb lehet ugyanakkor néhány sörfajta, mivel - szintén uniós kezdeményezésre - az alacsony alkoholfokú (2,8 térfogatszázalék alatti), ízesített sörök esetében lehetőség nyílik az alkoholfok szerint adózni, ami értelemszerűen az alacsony alkoholfokú söröknek kedvez a hagyományosokkal szemben.