KBC Equitas: Még sok a szerencsejátékos a kelet-európai régióban

Az elmúlt 20 év ugyan kevés volt a kelet-európai lakosság pénzügyi kultúrájának jelentős növeléséhez, a válság sokat segített a takarékoskodás előremozdításában, így ma már csökken a túlzott kockázatot vállaló ügyfelek száma - derül ki a KBC Equitas befektetési szolgáltató felméréséből.

"A kockázatvállalási hajlandóság alapvetően nyugatról kelet felé, illetve északról a Balkán felé nő" - idézi a KBC Equitas legfrisebb felmérése a bórkercég vezérigazgatóját, Tordai Pétert. Bár a visegrádi négyek lakosságának befektetői szokásai nagymértékben hasonlatosak egymáshoz, nyugat-európai szemmel még mindig sok a "szerencsejátékos" ezekben az országokban - fogalmaz az elemzés.

Ezzel fordított arányban áll a lakosság befektetésre megtakarított pénze: nyugaton többet fektethetnének be az emberek, míg kelet felé haladva ez az összeg egyre mérsékeltebb. Így nem meglepő, hogy a kisbefektetők a kevésből gyorsan szeretnének pénzt "csinálni", ennek megfelelően alig válogatnak az eszközökben: nem ritka az 50-100-szoros tőkeáttétel működő devizapiaci tranzakció, amelynek során a befektető egy kisebb árfolyam elmozdulással a többszörösét kaphatja vissza, vagy akár veszítheti is el a befektetett összegének. A közlemény szerint a válságot követően ugyanakkor, a hitelfelvételek visszaestek, és ma már inkább a megtakarításokba áramlik a pénz.

Jellemző a magyarországi kisbefektetőkre, hogy elsősorban a rendkívül alacsony díjakkal működő online brókereknél nyitnak számlát - akár néhány tízezer forinttal is -, és elsősorban a Budapesti Értéktőzsde nagyobb forgalmú papírjai között válogatnak. Nagyjából 50-100 ezer forint fölött már a befektetési alapokat is vásárolják, a milliós megtakarítással rendelkezők pedig az állampapírokkal is foglalkozni kezdenek. A tapasztalatok szerint azonban, és ez különösen igaz a válságot követő időszakban, egyre inkább előtérbe kerül a valódi megtakarítás és az öngondoskodás, és némiképp háttérbe szorulnak a rövid távon meggazdagodni kívánó befektetők.

"A kisbefektetők sok esetben érzelmi alapon közelítenek egy-egy részvényhez, ha az egyikben csalódnak, úgy megpróbálnak egy másik részvényt keresni. Mivel azonban a magyar tőzsdén viszonylag kevés a likvid papír, sokaknak hamar elfogy a türelme, és vagy külföldi részvényeket kezd el vásárolni, vagy kockázatosabb befektetéseket keres" - véli Tordai Péter és hozzátette: ilyenek például a devizabefektetések, amelyeken a befektetők többsége hamar elvérzik.