Pár ezressel dobná meg a rezsit a kormány ötlete

Egy belügyminisztériumi tervezet szerint a kormány fontolóra venné a kötelező lakásbiztosítási rendszer bevezetését annak érdekében, hogy mérsékelje a katasztrófák esetén felmerülő kiadásokat. A rendszernek - amelyről a biztosítók és a kormányszervek egyeztetéseket folytatnak - lenne létjogosultsága: több mint 1 millió lakás nincs biztosítva, ráadásul ezek nagy része az árvíznek kitett területeken fekszik.

"Megfontolandó egy új biztosítási termék, a kötelező ingatlanbiztosítás bevezetése az elháríthatatlan természeti katasztrófák bekövetkezése elleni védekezés érdekében. A biztosítás a lakosság öngondoskodásának elősegítése érdekében a beépített lakóingatlanokra terjedne ki és kötelező lenne" - ez a felvetés is szerepel a katasztrófavédelemről szóló jogszabályok átalakításáról szóló kormányzati előterjesztésben, amit január közepéig lehet véleményezni a Belügyminisztérium (BM) honlapján (a tervezetről szóló cikkünket itt találja).

Az [origo] megkereste a belügyi tárca alá tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, hogy a minden magyar ingatlantulajdonost érintő, kötelező lakásbiztosítási rendszer bevezethetőségéről készült-e hatástanulmány, illetve milyen részleteket lehet tudni a tervről. A szervezet kérdéseinkre közölte: a kötelező bizotsítási rendszerről szóló tervet a szervezet szakértői szinten elemzi, és ennek eredményéről jelent a Belügyminisztériumnak. A katasztrófavédelmi szabályozásról szóló koncepció megvitatása 2011. január 10-ig tart, ezt követően törvénytervezet készül, ami márciusban kerühet a kormány elé. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) pedig ezzel párhuzamosan a Nemzetgazdasági Minisztériummal egyeztet a kérdésről.

Amennyiben bevezetik a rendszert, akkor az milliók havi rezsikiadásaira, illetve esetleges kártérítésére lesz hatással. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a - nyaralókkal együtt - 4,3 millió magyarországi lakóingatlan 29 százalékának nincs biztosítása, vagyis több mint 1 millió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges katasztrófa-helyzetben. Az is bizonyos, hogy a kötelező lakásbiztosítások nem sokban hasonlítanak majd a már most is létező kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra - utóbbinál ugyanis az autós által okozott kárra nyújt fedezetet a biztosítási konstrukció, a lakásbiztosításoknál pedig épp az ügyféltől függetlenül bekövetkezett káreseményre nyújtana fedezetet a biztosítás.

Nagy a szórás a megyék között és budapesti példák

A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint elég nagy a szórás a különböző megyékben, Veszprém megyében például mindössze a lakóingatlanok 7 százaléka nem rendelkezik biztosítással, a többi dunántúli megyében 13-33 százalék az arány, a legmagasabb értéket Tolna megye produkálta. Budapesten 30 százalék a biztosítatlan lakóingatlanok aránya, az ország keleti részében, több megyében - Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Bács-Kiskun - 30 százalék feletti ez az érték, Csongrád megyében és Hajdú-Biharban pedig 40 százalék feletti. Ez részben azt jelzi, hogy az árvízzel veszélyeztetett megyékben alacsonyabb a biztosított lakóingatlanok aránya. A Mabisz szerint a nyugati és a keleti országrész közötti eltérés mellett az is látható a statisztikákban, hogy a nagyvárosokban magasabb a biztosított ingatlanok aránya.

Biztosítással nem rendelkező ingatlanok aránya megyénként (Forrás: Mabisz)

A lakásbiztosítások árainak kialakításánál számos paramétert vesznek figyelembe a biztosítók (ilyen például a lakóingatlan elhelyezkedése, az építés éve, az építőanyag, az emeletek száma, amikből egyrészről a kár bekövetkezésének valószínűségére, másrészről pedig a várható kárnagyságra lehet következtetni).

A Mabisz adatai szerint egy átlagos lakás teljes körű biztosításának havi díja 2500 forint körül alakul, ez tartalmazza az ingatlan biztosítása mellett a katasztrófa-kockázatokat, az üvegtörésre szóló, illetve felelősségbiztosítási és balesetbiztosítási fedezetet és az ingóságok biztosítását. "Negyedévente nagyjából 14 ezer forintba kerül a lakásbiztosításom, ami viszonylag sok, de ez egy több mint száznégyzetméteres budai lakás, és élet- és balesetbiztosítást is fizetünk, ami önmagában 3300 forintot jelent" - mondta az [origo]-nak egy 30-as éveinek elején járó budapesti férfi és hozzátette: a biztosítás az okozott károkon túl kiterjed a lakásban található nemesfémre, drágakőre, bélyegre és érmére, a háztartási ingóságokra, az üvegezésre, és az ajtó esetleges rongálása esetén is fizet. Egy VIII. kerületi, 36 négyzetméteres garzonlakásban lakó férfi pedig azt mondta, hogy havi 2500 forintot fizet, de ebben benne van a lakásban található műszaki cikkek biztosítása, és egy életbiztosítás is.

A több mint 1 milliós, nem biztosított lakóingatlan-állományból kiindulva, éves szinten bizonyosan milliárdos üzletről van szó, még akkor is, ha a kötelező biztosítás díja jóval alacsonyabb lesz az átlagos 2500 forintos díjnál. Ehhez persze az is kell, hogy az üzleti biztosítók számára is vonzó alapokon nyugvó lakásbiztosítási rendszert dolgozzon ki a kormány.

Egyeztetést javasol a biztosítási szakértő

"A kötelező lakásbiztosítás bevezetését biztosításszakmai egyeztetéseknek is meg kell előznie, különben félő, hogy nem lesz eredménye a lépésnek, mivel a biztosítók egyelőre nem tudják vállalni bizonyos terülteken lévő lakóingatlanok biztosítását, illetve bizonyos kockázati körök fedezetét" - mondta Rácz István, a Biztositas.hu ügyvezető igazgatója az [origo]-nak. A szakember közölte, a nyáron a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ) kidolgozott egy tervezetet a magyarországi katasztrófa-kockázatok átfogó kezelésére és el is jutatta azt a szakmai szervezetekhez és a kormányzathoz. "Az alkuszszövetség tervezetében egy, kizárólag katasztrófa eseményekre kiterjedő, alacsony díjú kötelező alapbiztosítás bevezetése szerepel a lakóingatlanok esetében, amely bővítve van szociális elemekkel annak érdekében, hogy a biztosítási díjat megfizetni képtelen családok is biztosítva legyenek" - tette hozzá Rácz.

A biztosítási szakember úgy véli, a biztosítók kötelező lakásbiztosításba történő bevonásához elengedhetetlen a jelenlegi szabályozás felülvizsgálata. "Jelenleg ugyanis a biztosítók számára egy árvízi helyzet, nem véletlen-váratlan kárbekövetkezést feltételez, ami a biztosítás alapja, hanem biztosan bekövetkező károkat jelent. Az árvízi védőművek, vízelvezető árkok karbantartásának elmulasztása, a víz elvezetésére szolgáló árkok betemetésének büntetés nélkül hagyása, az építési és fennmaradási engedélyek szabálytalan kiadásának gyakorlata a biztosítók számára jelenleg nem teszi vállalhatóvá az érintett lakóingatlanok biztosítását" - fogalmazott Rácz István.

Az [origo] megkereste a magyarországi biztosítókat, hogy egyeztetett-e velük a kormány a koncepcióban szereplő, kötelező lakásbiztosítási rendszerről és mit szólnak a tervezethez, de valamennyi cég közölte, hogy az ügyben a Mabisz az illetékes, külön-külön nem nyilatkoznak. A Mabisz az [origo]-val közölte: akiknek üzleti biztosítás nem nyújtható - például ártéren épült az ingatlanuk, amelyre nem vállalható az árvízkockázat - a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alappal köthetnek szerződést, ennek éves díja nem haladja meg a 7-8 ezer forintot. "Akiknek ez a díj magas - szociális rászorultság esetén - az önkormányzatok nyújthatnának támogatást a díjfizetésre" - javasolják a Mabisz szakértői, szerintük, akik ezt sem veszik igénybe, azokon az állam segíthet a jelenleginél korlátozottabb mértékben. "Ennek egyik módja lehetne hosszú lejáratú, alacsony kamatozású állami kölcsön nyújtása az újjáépítésre - illetve az ingatlan azon hányadára, ami szociális alapon indokolt lehet -, vagy a lakhatás biztosítására bérlakás kiutalásával a fedél nélkül maradottak számára" - derül ki a Mabisz válaszából.

Romániában már próbálkoztak

Kötelező lakásbiztosításra Európában egyedül Romániában találunk példát. A Kronika.ro nyáron publikált cikke szerint a romániai lakástulajdonosoknak hat hónapon belül kell kötelező biztosítást kötniük. A konstrukció az árvíz, földrengés, földcsuszamlás okozta károkat fedezi, egy lakás biztosított értéke pedig jóval annak valós értéke alatt, 10 ezer és 20 ezer euró között mozog. Ennek oka a vonatkozó törvény szövege szerint az, hogy a biztosítás bevezetése tulajdonképpen egy szociális célú intézkedés, amely legalább minimális segítséget nyújthat természeti katasztrófák esetén.

Romániában egyelőre kevés lakásra kötöttek kötelezőt

Balint Eszter, a Kronika.ro gazdasági rovatvezetője az [origo]-nak elmondta: egyelőre igen kevesen kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást, a legfrissebb összesítés szerint - amit az evz.ro közölt november 10-én - a 8,3 millió lakás kevesebb mint 2 százalékát biztosították. "Egyébként a városi lakosságra jellemző inkább az óvintézkedés, ők kötötték meg a biztosítások 75 százalékát. Annak, hogy nem tolonganak az emberek a biztosítótársaságoknál, több oka is lehet" - mondta Bálint Eszter és hozzáfűzte: a rendelkezés nincs kellőképpen népszerűsítve a sajtóban, sem a kormány, sem a biztosító-társaságok nem indítottak intenzív kampányt a témában. "Másfelől az emberek sem kimondottan érdekeltek, a tehetősebbek, vagy a javaikért aggódók egy része már mostanáig is kötött lakásbiztosítást, jóval kedvezőbb feltételek mellett. A kötelező biztosítással járó kártérítés ugyanis még a legkisebb tömbházlakás értékét sem közelíti meg, a 20 eurós éves biztosítási díj fejében, katasztrófa esetén, alig 20 ezer eurót kap a biztosítótól a kárt szenvedett" - ismertette a romániai konstrukció hátulütőit Bálint Eszter.

További probléma - folytatta Bálint Eszter -, hogy a szegényebb lakosok a 20 eurós - égetés nélküli téglából, illetve más hő- vagy vegyi kezelés nélküli anyagból épült házak esetén 10 eurós - díjat is sokallják, s csak legyintenek, amikor szóba jön a lakások biztosítása. "Az is visszafogja a kötelező biztosítás elterjedését, hogy a biztosítók és a brókerek is igen kevés pénzt kapnak, így nekik sem éri meg ezt népszerűsíteni" - fogalmazott Bálint Eszter, aki azt is elmondta, hogy az illetékesek azonban nem is vártak tolongást, a rendelkezés július 15-i életbelépését megelőző napon Marius Bulugea, a biztosítási csomagokat összeállító katasztrófaelleni biztosítási szervezet (PAID) elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott, annak is örülnének, ha az első 10 hónapban sikerülne elérni, hogy a lakástulajdonosok legalább 10 százaléka megkösse a biztosítást. Bálint Eszter hozzátette: a törvény szerint azok a romániai lakóingatlan-tulajdonosok, akik január 15-éig nem kötik meg a biztosítást, 100 és 500 lej közötti összeg befizetésére kötelezhetők, ez az összeg nagyobb, mint az éves biztosítás díja. Kivételt csak azok a lakástulajdonosok képeznek, akik már kötöttek önkéntes biztosítást, ők csak ennek lejárta után kényszerülnek kötelező lakásbiztosítást kötni, de csak abban az esetben, ha a szerződésük január 15. után jár le.

A Biztositás.hu az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. partnere.