Londoni elemzők: Az MNB kamatemelése figyelmeztető lövés a kormány felé

A kormány felé leadott "figyelmeztető lövésként" értékelték és az általuk "egyre kiszámíthatatlanabbnak" nevezett magyar gazdaságpolitikával magyarázták londoni felzárkózó piaci elemzők a magyar jegybank (MNB) negyed százalékpontos hétfői kamatemelését, amely egyébként nem érte teljesen váratlanul a City elemzői közösségét.

A nagy londoni befektetési és elemző házak szakértői közül többen is közölték a múlt héten, hogy látnak esélyt az MNB hétfői kamatemelésére, tekintettel az adóintézkedések következtében is várhatóan romló inflációs kilátásokra és a szintén romló piaci környezetre. Az MNB 0,25 százalékponttal 5,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.

A kamatemelés hétfői bejelentése után (a reakciókról itt olvashat) Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a magyarországi helyzet "egyre aggasztóbbnak" tűnik, a jegybank és a kormány "egymás torkának esett", éppen egy olyan időszakban, amikor a nehéz piaci viszonyok miatt "túlórában kellene dolgozniuk azon", hogy "lehetőleg egy irányba húzzanak, és ne egymás ellen tevékenykedjenek". Ash szerint azonban a mostani kamatemelésre a kormány várhatóan "dühödten" fog reagálni, és a viszony valószínűleg "újabb mélypontokra" süllyed.

Ash szerint a szigorításról hozott döntés mögött az inflációnál szélesebb körű, az ország gazdaságpolitikai környezetének romlását tükröző aggályok állnak. Ezek közé tartozhat a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása, és azok a hitelminősítői jelzések, hogy e kormányzati terv a magyar adósosztályzatok rontását eredményezheti.

A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzőinek kommentárja szerint valószínűleg a romló kockázatvállalási készség, a kormány "mind kiszámíthatatlanabb" gazdaságpolitikája - például a nyugdíjreform "visszafordítása" -, és a célszintet makacsul meghaladó infláció volt a kamatemelési döntés fő tényezője. A ház elemzői kiemelték ugyanakkor, hogy a célszint feletti infláció jelentőségét az MNB azt elmúlt hónapokban még kisebbíteni igyekezett, tekintettel az alacsony maginflációra és a gyenge belső keresletre.

Nigel Rendell, az RBC Capital Markets globális befektetési társaság vezető londoni felzárkózó piaci elemzője hétfői kommentárjában úgy vélekedett, hogy jóllehet vannak olyan megnövekedett inflációs kockázatok, amelyek indokolják a feszesebb pénzügypolitikai alapállást, a hétfői kamatemelés időzítését azonban nagy valószínűséggel befolyásolhatták "a kormányzati beavatkozások az MNB ügyeibe". Rendell ezek közé sorolta azt a javaslatot, amely szerint a Monetáris Tanácshoz jövőre csatlakozó mind a négy új tagot a parlament nevezné ki.

A Morgan Stanely bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői - akik előzetesen megjósolták, hogy "fele-fele aránynál nagyobb" az esély a hétfői MNB-kamatemelésre - a kamatdöntő ülés után adott kommentárjukban az "egyetlen meglepetésnek" azt nevezték, hogy a döntés csaknem egyhangú volt. A ház szakértői mindazonáltal úgy vélekedtek, hogy a jegybank ezután sem kezd agresszív szigorítási ciklusba, hacsak nem lesz szükség forinttámogató célú, jelentős arányú vész-kamatemelésre.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző csoport, a Capital Economics vezető felzárkózó piaci közgazdásza is úgy vélekedett hétfői kommentárjában, hogy nem várható tartós szigorítási ciklus, mert ehhez a gazdasági kilátások "egyszerűen túl gyengék". Shearing szerint a hétfői kamatemelési döntéshez az inflációs kilátások "nem szolgáltatnak túl meggyőző indokot", így a lépést a kormány legutóbbi gazdaságpolitikai döntéseire adott "rendreutasításnak" kell tekinteni. Az ügy "politikai vonatkozásai" megnehezítik a következő kamatdöntés előrejelzését - tette hozzá az elemző.