Feneketlen lyuk nyelte el a magyar utat bejáró argentin nyugdíjakat

2010.12.01. 7:28

Argentínában a magyar kormány terveihez hasonló módon alakították át pár éve a nyugdíjrendszert. Az [origo] által megkérdezett helyiek szerint az argentinok nem voltak elégedettek a magánpénztári rendszerrel, de azóta nagyot csalódtak az államiban is. Ráadásul a magánrendszerből a kincstárba visszaszívott pénzük nagy részéből a költségvetési lyukakat tömködték be.

"Az argentin magánnyugdíjpénztárak visszaállamosítását a legnevetségesebb populista szólamokkal vezették be, de a szándék végig világos volt, finanszírozási gondok miatt nyúltak hozzá a rendszerhez" - írta e-mailben feltett kérdéseinkre a már megszűnt Dél-amerikai Magyar Hírlap egykori szerkesztője, Kiss Péter.

A két évvel ezelőtti argentínai események azért érdekesek magyar szempontból, mert több szempontból hasonlítanak az Orbán-kormány nyugdíjtervéhez, ahogy arra a Financial Times nevű londoni lap is felhívta a figyelmet. A magyar nyugdíjrendszer változásáról eddig nyilvánosságra került részletek alapján nem jelentős különbség, hogy a magyar kormány nem hirdette meg a pénztárak államosítását (Matolcsy György gazdasági miniszter a Népszabadság hétfői számában azt nyilatkozta, azért nem, mert az ellentétes lenne "egy konzervatív polgári kormány közgazdasági gondolkozásával"). Matolcsy azt mondta ugyanis, hogy aki nem lép vissza a tisztán állami rendszerbe, nem lesz jogosult az állami nyugdíjra, ami várhatóan minimalizálja a maradók számát.

A járulékok elterelésével kezdődött

Argentínában a konzervatív Carlos Menem elnöksége alatt, 1994-ben hozták létre a magán-nyugdíjpénztári rendszert. Noha nem tették kötelezővé a belépést, az évek során a járulékfizetők több mint 80 százaléka belépett valamelyik pénztárba. A járulékaik azonban nagyon hiányoztak az állami kasszából, az Economist című tekintélyes brit gazdasági hetilap cikke szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2001-re az ország csődközeli állapotba került. Ekkor az állam a 30 milliárd dollárnak megfelelő magán-nyugdíjpénztári megtakarításból mintegy 3,2 milliárdot - hasonlóan a magyarországi magánnyugdíj-kiegészítés 14 hónapos megvonásához - visszairányított a költségvetésbe, de az államcsődöt így sem lehetett elkerülni.

Később olyan szabályokat vezettek be, amelyek előírták, hogy a pénztáraknak meghatározott arányban állampapírba kell fektetniük a vagyont, mire hamarosan romlani kezdtek a hozamok. Egyúttal felerősödtek a magas kezelési költségeket bíráló hangok, így 2006-ban az akkori kormány lehetővé tette a visszalépést a tisztán állami rendszerbe. A vártnál kevesebben, de így is több mint egymillióan éltek a lehetőséggel.

Az Argentínában lejátszódott történet nagyon emlékeztet arra, ami Magyarországon történt az elmúlt években. Amíg a stratégiájukat korlátok közé szorító szabályok voltak érvényben (azaz a pénztárak nem dönthették el teljesen szabadon, hogy milyen eszközökbe fektetik a nyugdíjpénzeket), ezekre hivatkoztak a magyar pénztárak, ha a hozamok szóba kerültek, és Magyarországon is többször lehetővé tették az állami rendszerbe való visszalépést - legutóbb, 2009-ben, a Bajnai-kormány.

Párhuzamos pálya

Kiss Péter az [origo]-nak felidézte, hogy a gyakran a törvényben előírtnál kevésbé emelkedő állami nyugdíjhoz képest az 1994-ben bevezetett magán-nyugdíjpénztári pillértől kiszámíthatóbb eredményeket vártak az ügyfelek. A pénztárak túlélték a 2002-es államcsődöt is, és bár később a hozamok csökkentek, a kifizetésekkel nem volt gond.

"Úgy tűnik, Magyarország és Argentína - bár igen távol fekszenek egymástól, és semmiféle történelmi összefüggés nincs köztük - általában párhuzamos pályákon mozognak. Rengeteg mozzanat, esemény, fordulat történik a két országban nagyjából ugyanakkor" - írta Kiss.

Nyugdíjvédők

A pénzügyi válság 2008 őszén is megroppantotta Argentína pénzügyi helyzetét. Cristina Fernández de Kirchner államfő októberben közölte, a teljes magánpénztári rendszert államosítják, hogy "megvédjék a nyugdíjakat" a válság hatásaitól. A bejelentés után a Buenos-Aires-i tőzsdeindex két nap alatt összesen 24 százalékkal zuhant, jelentősen csökkentve a pénztártagok vagyonát. A New York Times akkori beszámolója szerint a magántulajdonért, illetve általában a jogbiztonságért aggódtak a befektetők.

Az államfő az alacsony hozamokra hivatkozott és a fejlett államok bankállamosításait hozta példaként, míg az ellenzék azt hangoztatta, hogy a hatalom nyíltan fosztogatja az állampolgárok megtakarításait. A La Nación című konzervatív napilap egyik véleménycikkében "legalizált rablást" emlegetett. A Wall Street Journal nemrég azt írta, az államosításból befolyó pénz valószínűleg a folyó kiadásokra ment el.

"Birka nép"

"Nem volt nagy tiltakozás, az argentin eléggé 'birka' nép" - írta az [origo]-nak egy hároméves kora óta kint élő magyar nő a két évvel ezelőtti döntés fogadtatásáról. Hozzátette ugyanakkor, ennek elsősorban az az oka, hogy a mindennapokat megnehezítő többi probléma miatt - rossz közbiztonság, áremelések, korrupció - az embereknek nem volt, és most sincs idejük törődni a nyugdíjrendszer átalakításával.

Forrás: AFP/Juan Mabromata
Voltak ellenzői is Kirchner ötletének - tüntetők a tőzsde épülete előtt

"A magánnyugdíjpénztárak nem forgatták jól a pénzt, a velük szerződők sem voltak mindig elégedettek" - írta érdeklődésünkre egy 39 éves, Buenos Airesben élő állatorvos. Az argentin férfi szerint belátható, hogy az akkori kormánynak szüksége volt pénzre, ezért államosította a vagyont, de hiába számított mindenki arra, hogy több lesz a nyugdíj, ez a várakozás nem vált valóra. Ehelyett például támogatták az állami légitársaságot, és az emberek többsége úgy gondolja, hogy a korrupt állam gyenge hatékonysággal kezeli a pénzt- magyarázta.

A Daily Telegraph című angol napilap egyik blogjának szerzője, Ambrose Evans-Pritchard a 2008-as argentínai államosítás után írt bejegyzésében felvetette, hogy noha a nyugati-világban egy efféle lépés elképzelhetetlennek látszik, nem biztos, hogy az is marad. A külpolitikai és gazdasági újságíró írásában egyebek mellett Magyarország is felbukkant azon súlyosan eladósodott államok között, amelyek vezetői esetleg kísértést érezhetnek a finanszírozási gondok ily módon történő enyhítésére.

Bolívia is ezzel próbálkozik

Egy héttel Matolcsy Görgy bejelentése előtt, november 17-én nyújtotta be Evo Morales, Bolívia elnöke a helyi parlamentnek az 1996 óta létező magánnyugdíj-pénztárak államosításáról szóló törvényjavaslatot. Morales arra biztatta a törvényhozást, hogy még ebben az évben szavazza meg a jogszabályt, és mivel az államfő pártjának kényelmes többsége van, ez alighanem így is történik majd. Morales 2006-os választási győzelme óta erősödött az államosítás az országban, ez érintette az energia- és nyersanyagkitermelő, illetve -szolgáltató vállalatokat, valamint a telekommunikációs cégeket.



KAPCSOLÓDÓ CIKKEK