Szóvivője szerint Merkel nem beszélt az euró leváltásáról

Vágólapra másolva!
A mértékadó brit lap, a Guardian szerint Angela Merkel októberben Németország eurózónából történő kilépését helyezte kilátásba abban az esetben, ha az eurózóna tagjai nem fogadják el a pénzügyi fegyelem megszilárdítását célzó javaslatokat. A Guardian értesülését Merkel szóvivője határozottan cáfolta.
Vágólapra másolva!

Angela Merkel német kancellár az október végi brüsszeli uniüs csúcstalálkozó munkavacsoráján vitába keveredett Jeórjiosz Papandereu görög miniszterelnökkel az euró pénzügyi szabályozásának megerősítését célzó német javaslatokról, amelyek között szerepelt az előírások be nem tartása miatt külső segítségre szoruló tagállamok uniós szavazati jogainak felfüggesztése is. Papandreu "antidemokratikus" indítványok előterjesztésével vádolta Merkelt, mire a német kancellár "a vacsorán jelenlévő, nem német kormányzati tisztviselők" beszámolói szerint azzal vágott vissza, hogy "ha az euró ilyesfajta klubbá válik, akkor talán jobb, ha Németország távozik" - derül ki az egyik legolvasottabb brit lap, a Giardian szopmbati cikkéből.

"Egy szó sem igaz az egészből" - mondta a Guardian értesülését kommentálva a Reutersnek Steffen Seibert, a német kancellár szóvivője. Hozzátette: a kancellár asszony sohe nem mondott ilyet. "Németország pedig elkötelezett az euró mellett" - fogalmazott Seibert. A német külügyminiszter a Berliner Zeitungnak pedig azt mondta: Németországnak érdeke a stabil euró és az egységes Európa. Bár Merkel szóvivője cáfolta Merkel kijelentését, a londoni elemzői és befektetői közösség azonban eddig sem zárta ki ezt a forgatókönyvet, és korántsem tekinti valószínűtlennek az euróövezet teljes felbomlását sem.

Forgatókönyvek

A Capital Economics nevű londoni elemző cég szerint az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább "az óriási piaci nyomások" dönthetik majd el, és emiatt "most már 50 százalék fölé emelkedett" annak az esélye, hogy az euróövezet szerkezeti felépítésében öt éven belül "valamilyen változás" bekövetkezik. A társaság szakértői által elkészített forgatókönyvek között szerepelt a részleges vagy teljes felbomlás is. A cég szerint ha egyetlen kis gazdaság - például Görögország vagy Írország - rendezett körülmények között távozik, annak viszonylag csekély hatásai lennének. A Capital Economics által lehetségesnek tartott forgatókönyvek között szerepel azonban, hogy az első kilépőt továbbiak követik, sőt az is, hogy Németország távozik, és "magával visz" néhány más tagállamot, kettéosztva az euróövezetet északi és déli, vagy "központi" és "perifériális" térségekre.

A Royal Bank of Scotland (RBS) befektetési alapkezelők körében nemrégiben elvégzett széleskörű felmérése során az intézményi befektetőktől megkérdezte azt is, hogy a következő három évben számítanak-e valamelyik euróövezeti tagállam kilépésére a valutaunióból. A körkérdésbe bevontak 20 százaléka válaszolt igennel; ők a legnagyobb eséllyel Görögország távozását jósolták, de a megkérdezettek között sokan voltak, akik Németország kilépését sem zárták ki.

Az egyik legjelentősebb gazdaságelemző intézet, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minap kiadott helyzetértékelése szerint az euróövezetet a többsebességű belső növekedés feszítheti szét. A CEBR szakelemzői szerint minél jobban széttartanak az euróövezeti gazdaságok a következő években, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a valutaunió "jelenlegi formájában megszűnik létezni". "Mindig is nehéz volt" azt az érvet alátámasztani, hogy az euróövezet "mindenki számára azonos méretűre szabott" monetáris politikája optimális megoldás, hiszen például az adósságválsággal küszködő Írországnak és Görögországnak hosszabb ideig elhúzódó laza pénzügypolitikára lenne szüksége, mialatt végrehajtják költségvetési megszorító programjaikat, a robusztus ütemben növekvő euróövezeti gazdaságok ugyanakkor kamatemelést szeretnének az inflációs nyomás enyhítése végett.

A Financial Times szerint Németország kilépése katasztrófa lenne

A Financial Times online verziója csütörtökön megjelent cikkében öt lehetséges lépést sorolt fel, amelyek megoldhatják az eurózóna adósságválságát. A gazdasági lap a kötvényvásárlást, a válságalap növelését, a szorosabb költségvetési uniót említ. A cikkben megjelölt ötödik pont szerint lehetséges megoldás az eurózóna felbomlása lenne. Komolyan azonban egyik euróövezeti tag sem hisz a kilépésben. Ha Németországnak teljesen elege lenne az összes szomszédjából, és vissza akarna térni a márkához, az "gazdasági katasztrófa" lenne a lap szerint.

Szalay-Berzecizy Attila, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke az [origo]-nak adott heti összefoglalójában azt írta: a korábban csak "csodagazdaságként" emlegetett írek eleste bebizonyította: ez nem pusztán a mediterrán és a kelet-európai térség krízise, hanem az EU közös valutarendszeréé. Kiderült, hogy ennek a struktúrának a megalkotói anno elfelejtettek vészforgatókönyvet írni és vészkijáratokat tervezni hozzá. Az EU vezetői és Brüsszel bürokratái pedig egyelőre nem akarják felfogni, hogy a játszmának vége. Utóvédharcot vívnak a számokkal, meg az USA pénzével és még nem látják, hogy csak két - eddig elképzelhetetlen - megoldás maradt: a gazdasági szuverenitás teljes feladásával járó költségvetési unió vagy az euróövezet felbomlása.