Chris Mattheisen: Ez nem szappankereskedés

2010.12.06. 8:13

Tudják, hogy a Magyar Telekom által fizetett különadónak fontos nemzetgazdasági célja van, de az időtartam és az összeg meglepetésként érte a céget - mondta az [origo]-nak adott interjújában Chris Mattheisen elnök-vezérigazgató. Az üzletember szerint a kiszámíthatatlanság nagyobb probléma, mint maga az extraadó, és várja a kormány által kilátásba helyezett egyeztetést. Úgy látja, a magyar munkavállalók az idegennyelv-tudásban vannak lemaradva a környező országokban élőkhöz képest.

Mennyire érte váratlanul a többek között a Magyar Telekomot is terhelő különadó bejelentése?

- Már a nyár folyamán lehetett tudni, hogy valami készül, mert a kormánynak stabilizálnia kell a költségvetést. De az adó mértékét, a kivetésének az időtartamát és azt, hogy visszamenőleges lesz, nem sejtettük. Az összege valóban meglepetésként ért.

Más néven ugyan, de valószínűleg maradnak a különadók 2012 után is, bár a részletek még nem ismertek. Hogyan hathat ez a cég fejlesztéseire, beruházási terveire?

- Nagyon káros ez a bizonytalanság. Tudjuk, hogy 2012 végéig sokat kell fizetnünk, de senki sem tudja, mi lesz utána. Pedig ez nem szappankereskedés, ahol egyik napról a másikra meg lehet változtatni a rendeléseket, ebben az üzletágban képtelenség csak rövid és középtávú döntéseket hozni. Minden befektetésünk, beruházásunk jóval több mint három évre szól, így azokról jelenleg nem tudunk határozni. Annyit késnek az ilyen döntéseink, amilyen hosszan tart az információhiányos állapot.

Ez nyilván a Telekomnak dolgozó számtalan kisebb vállalkozás jövőjét is hátrányosan érinti.

- Igen, de ebből nem következik, hogy feltétlenül beruházásaink maradnak el 2014-ben. Csak az biztos, hogy az erre az időszakra vonatkozó döntések ebben a pillanatban függőben vannak. Az is lehet, hogy addigra felpörög a gazdaság, és a lendület mindent kompenzál. Látunk biztató jeleket a gazdaságban, és tisztában vagyunk vele, hogy az adó kivetése nem öncél, hanem eszköz. Reméljük, hogy beválik, és javítja a gazdasági környezetet.

Mikor lát esélyt arra, hogy tisztázódik a helyzet?

- A kormány azt ígérte, a jövő évi költségvetés elfogadása után leülünk, és tárgyalunk a későbbiekről. Nagyon várjuk már ezt a lehetőséget.

Tud-e, akar-e a vállalat a fő tulajdonosa, a Deutsche Telekom, esetleg egyenesen a német kormány segítségével lobbizni a magyar kormánynál a 2012 utáni terhek enyhítéséért?

- Egy cég vezetőinek kötelességük a lehető legjobban gazdálkodni a rájuk bízott vagyonnal. Ez az alapvetés értelemszerűen vonatkozik a Deutsche Telekom és a Magyar Telekom vezetésére is. Ebben a konkrét esetben ez azt jelenti: kötelességünk mindent megtenni, az összes ésszerűen szóba jövő lehetőséget kimeríteni a terhek enyhítése érdekében. Úgy tudjuk, hogy az Európai Bizottság már vizsgálja, hogy a különadó nem sért-e uniós szabályozást, az ezzel kapcsolatos brüsszeli fejleményeket érdeklődéssel várjuk.

Ilyen bizonytalanság közepette valós veszély, hogy elmaradoznak a Magyarországra irányuló tőkebefektetések? Melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek erre az aktivitásra hatnak?

- Nem hiszem, hogy én vagyok az egyetlen cégvezető, aki úgy érzi, nagyon nehéz most hosszú távra tervezni. Konkrét információim nincsenek, de valószínűsítem, hogy mások is hasonlóan gondolkodnak. Ebben a játékban ugyanis évekkel azelőtt kell milliárdokat befektetni, hogy a bevételek beérkeznének. Ez azt jelenti, hogy meg kell becsülni, hogyan alakul évek múlva az árbevétel, és ez csak akkor lehetséges, ha a jogi, szabályozási környezet stabil és kiszámítható.

A gazdasági miniszter szerint a telekommunikációs szektorban olyan nagy a verseny, hogy nem lehet a különadót továbbhárítani. De ha három év után is megmarad, akkor azért meg kell jelennie az árakban, nem?

- Az üzleti modellben kell megjelennie, az effektív árszint ennek csak egy tényezője. A szolgáltatók eddig Magyarországon olyan biztosnak érezték az üzleti környezetet, hogy nemcsak az infrastruktúra kiépítésébe, hanem sok egyébbe is befektettek, például nagy készülékvásárlási kedvezményeket adtak.

A Magyar Telekom tőzsdei cég, osztalékát bizonyára hátrányosan befolyásolja a különadó. Lehet már tudni, hogy mekkora lesz?

- Az árbevételünk hat és fél százalékát kitevő adónak kell, hogy hatása legyen az osztalékra, ez nem kérdés. Hogy pontosan mennyi lesz, azt még nem tudom megmondani.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
"A különadóra az sem lenne elég, ha senki sem maradna itt az épületben, és a villanyt is lekapcsolnánk"

Lesznek elbocsátások a Magyar Telekomnál?

- Már korábban megállapodtunk a szakszervezetekkel arról, hogy lesz valamekkora leépítés, erre szükség van a hatékonyabb működéshez. De nem az így megspórolt pénzből akarjuk kifizetni a különadót - arra még az sem lenne elég, ha senki sem maradna itt az épületben, és a villanyt is lekapcsolnánk. Amellett akár az üzletmenet folytonosságát is veszélyeztethetné egy egyszeri nagyarányú létszámleépítés, és ez tovább rontaná az eredményt, vagyis nem érné meg. Nem szeretnénk elhamarkodott, a cég perspektíváját veszélyeztető lépéseket tenni, mert a teher ugyan nagyon komoly, de azért nem élet-halál kérdése a költségcsökkentés.

Gyakran elhangzik vádként, hogy a nagy nemzetközi cégek "kiviszik a profitot" az országból. Mi erről a véleménye?

- Az üzleti tevékenységből származó működési cash flow-nkat alapvetően beruházásokra, hálózatfejlesztésre, akvizíciókra és osztalék kifizetésekre fordítjuk. Fontos tudni, hogy az elmúlt években a magyarországi hálózatfejlesztésre és kapcsolódó beruházásokra fordított összegek rendre meghaladták a részvényeseinknek kifizetett osztalékok összegét. A Magyar Telekom az ország hosszú távú, elkötelezett partnere. Ezt többek közt az is bizonyítja, hogy a beszállítóink között több ezer kis- és középvállalkozás van, ezáltal közvetve sok tízezer embernek biztosítunk munkát a saját alkalmazottainkon kívül is. Évente több százmilliárd forintot költünk el Magyarországon, vállalatunk az ország egyik legjelentősebb adó- és járulékfizetője, de mi vagyunk az ország legnagyobb üzleti adományozója is. Az sem mellékes, hogy a fehér gazdaságban tevékenykedünk, és ugyanerre szorítjuk rá a partnereinket is, így hozzájárulva a nagyobb adóbevételekhez.

A kutatások szerint a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája a megfelelő szakképzés hiánya. Előfordul a Magyar Telekommal is, hogy szakembergondokkal szembesül a munkaerőpiacon?

- Ez valóban probléma, de nemcsak Magyarországon, még Amerikában is. Olyan gyorsan változik a világ, az információtechnológia pedig különösen, hogy néha tényleg hiánycikk a jó szakember. Manapság például nem könnyű jó Android-fejlesztőt találni. De nem érzem ezt specifikusan magyar kihívásnak, egyedül az idegennyelv-tudásban marad le az ország a szomszédaihoz képest, ami persze nem jó, mert rontja a versenyképességet.

Ebben az új gazdasági környezetben melyek a legfontosabb szabályozási, szakpolitikai kérdések a Magyar Telekom számára?

- Meggyőződésem szerint a forráselvonás okozta gazdasági kockázatok megfelelő szakpolitikával mérsékelhetők. Erre látunk biztató jeleket a Digitális Magyarország vitairatban is, amely az ország következő négyéves infokommunikációs stratégiáját készíti elő. Fontosnak tartanánk az évek óta sürgetett keresletélénkítési programok beindítását, a digitális felzárkóztatást, a mobil szélessáv elterjedését támogató új frekvenciastratégiát, a szektort sújtó indokolatlan bürokratikus és pénzügyi terhek enyhítését, valamint egy valóban beruházás-ösztönző, kiszámítható szakpolitikai szabályozást. Biztos vagyok benne, hogy az iparág kiemelkedő nemzetgazdasági súlya hatékony szakpolitikával megerősíthető és hosszútávon fenntartható. A Magyar Telekom ebben mindenkor partner.

A gazdasági válság még nyilván érezteti a hatását jövőre is. Számít rá, hogy csökken a versenytársak száma?

- Bizonyos területeken, így az it-szolgáltatásoknál vagy a kábelpiacon érezhetők a konszolidáció jelei. Mindkettő nagyon elaprózott piac, a legnagyobbak mellett több száz kis cég van jelen, amelyek nem biztos, hogy mind túlélik a válságot.

Ha így lesz, ez esélyt adhat felvásárlásokra. Készül ilyenekre a Telekom?

- Elvileg igen, különösen az it-szolgáltatások piacán, ahol már a válság előtt is láttunk felvásárlási lehetőséget. Attól függ, mennyi erőforrásunk lesz.

Van az új médiatörvényben olyan előírás, amely a korábbinál kedvezőtlenebb feltételeket teremt a szolgáltatók számára?

- Az új médiaszabályozás több ponton európai viszonylatban túlzó módon terjeszti ki a szabályozás hatókörét az online médiára. Ezenkívül a jelenlegi elképzelések nem csak a Magyar Telekom Csoport, hanem a piac minden szereplőjének műsorterjesztési tevékenységét is olyan feleslegesnek tűnő többletkötelezettségekkel terhelnék, amelyek negatívan befolyásolhatják nemcsak eredményeinket, hanem a fogyasztói, nézői élményt is. A jelenleg a parlament előtt lévő médiatörvény-javaslattal kapcsolatban egyébként észrevételeinket a szakmai érdekegyeztető fórumokon rendszeresen jelezzük a kormányzatnak, és reméljük, hogy a törvény elfogadása előtt még lehetnek változások a szabályozásban.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
"Az úgynevezett okos mérőeszközök gyors elterjedésére számítunk"

Miért dönt úgy egy távközlési cég, hogy beszáll az energiaszolgáltatói tevékenységbe? Ez nem megszokott párosítás.

- Nem, ez valóban egy úttörő szerep. Az egyik ok, hogy sikeres a szolgáltatásaink csomagban történő értékesítése: a vezetékes ügyfélbázisunk 40 százaléka legalább két szolgáltatásunkat használja. A fennmaradó 60 százalékot azonban nehezebb új termékkel megszólítani, ezért logikusnak tűnt számukra energiaszolgáltatást kínálni. Az energia ugyanis nem opcionális, hiszen mindenkinek szüksége van rá, és a piaca már liberalizált. Amellett egy átlagos háztartás a többszörösét költi el rá, mint telekommunikációra. Ebben a szolgáltatásban a hatékony marketingünkre és erős márkáinkra építhetünk, emellett akár 8 százalékos árkedvezményt tudunk nyújtani. A hosszabb távú megfontolásunk pedig az, hogy a központtal kétirányú kommunikációt folytató, úgynevezett okos mérőeszközök (smart metering) gyors elterjedésére számítunk, ami új korszakot hoz majd az energiafogyasztásban. Minél nagyobb ügyfélbázisunk lesz az energiaszolgáltatásban, annál könnyebb lesz értékesíteni ezt a technológiát.

Mit gondol a telefónia, az internetezés jövőjéről? Hogyan fog kinézni ez az iparág öt év múlva?

- Két alapvető trendet látok. Az egyik, hogy mivel nő a sávszélesség, egyre több lesz a videótartalom. Sok ehhez kapcsolódó új alkalmazás lesz, amikre most még nem is gondolunk. A másik trend: mindig, mindenhol lesz internet. Eddig az volt a fontos, hogy bővüljön a mobiltelefonos elérés -ez a korszak nagyjából lezárult, mindenkinek van mobilja, akinek kell. Hamarosan nemcsak a mobil kütyüknek lesz internetkapcsolata, hanem a használati tárgyaknak, berendezéseknek is, a hűtőszekrénytől az autón át az épületekig. Ez egész iparágakat fog megváltoztatni. Hogy hogyan, azt persze nehéz ma még pontosan megmondani.

Az [origo]-t kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK