PSZÁF-elnök: Veszteséges is lehet idén a bankrendszer

A magyarországi bankadónak tervezhetőnek kell lennie, máskülönben rontja a versennyképességet - mondta Szász Károly, a pénzügyi felügyelet elnöke az MTI-nek. Szász szerint a pénzintézetek már elfogadták ezt az adót mint a válság terheihez való közösségi hozzájárulás formáját.

A magyar pénzügyi közvetítő rendszer stabil, a működését rövid távon, alapvetően fenyegető veszély nem látható. Hosszabb távon, a pénzügyi rendszer nemzetközi versenyképessége szempontjából fontos lenne, hogy a bankadó tervezhető legyen - nyilatkozta a PSZÁF elnöke az MTI-nek.

Szász Károly azt mondta, a pénzügyi intézményeknek most kell megküzdeniük a pénzügyi-gazdasági válság hatásaival, ezek ugyanis fáziskéséssel jelentkeznek az amerikai és európai piacokhoz képest, ahol a válság már korábban lezajlott, és hatása "brutálisabb" volt, mint nálunk.

A magyar pénzügyi rendszer az elnök szerint viszonylag jól teljesített a válságban, kevésbé sérült a gazdaság többi szereplőjéhez képest, amiben szerepe volt annak is, hogy a válság első szakaszában a bankok még át tudták hárítani a terheket ügyfeleikre. Ezt jelzi, hogy amikor az európai és amerikai bankok már veszteségesek voltak, és felszámolásokra, fúziókra került sor, a magyar hitelintézetek még kiemelkedő eredményeket könyveltek el.

Az idén azonban már összességében nullszaldós, de az is lehet, hogy veszteséges lesz a magyar pénzügyi rendszer. Ebben a válság mellett szerepe van annak is, hogy jelentősen megváltozott a nemzetközi és a hazai szabályozási környezet, szigorodtak, például, a fogyasztóvédelmi szabályok - és ehhez társult a bankadó bevezetése. A pénzügyi rendszer teljesítménye és alkalmazkodóképessége azonban a PSZÁF elnöke szerint a válság második szakaszában is jó.

Szász Károly úgy vélte, a pénzügyi intézmények már elfogadták a bankadót mint "a válság terheihez való közösségi hozzájárulás" formáját. Szükségesnek tartaná azonban, hogy az adó mértéke és alkalmazása hosszabb távon összhangba kerüljön az uniós szabályozással, vagy fokozatosan megszűnjön. A tervezhetőség hiánya ugyanis ronthatja a versenyképességet, nemkívánatos tendenciákhoz vezethet: a bankok visszafoghatják teljesítményüket, és elindulhat a fiókosodási folyamat (ez azt jelenti, hogy a külföldi pénzintézetek csak fióktelepként működtetik tovább itteni érdekeltségeiket).

Az elnök szerint kulcskérdés, hogy a magyarországi hitelezés elinduljon, ehhez pedig a tőkeerős, devizaforrásokkal rendelkező intézmények mindegyikére szükség van. A hitelezés visszafogása a gazdasági növekedés lassulását jelentené, ezért fontos volna, hogy a vállalati és a lakossági hitelezés is minél előbb visszaálljon a korábbi szintre.

Szász a PSZÁF által létrehozandó pénzügyi békéltető testületek működéséről elmondta: a felügyelet létre fog hozni egy országos hálózatot a fogyasztóvédelmi szervezetekkel együttműködve, és a helyi képviselők segítenek majd abban, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyfélproblémák közvetlenül a szolgáltatónál megoldódjanak. Ha ez nem sikerül, az ügyfél eldöntheti, hogy a bírósághoz vagy a békéltető testülethez fordul.

A pénzügyi békéltető testületek működése a PSZÁF-tól független lesz, de a felügyelet biztosítja, hogy az ezekben az ügyekben eljáró mini választottbírósági fórumok jól képzett jogász, közgazdász "bírókból" álljanak, ami már önmagában tekintélyt teremt. Ha valamely intézmény nem veti alá magát a békéltető testület döntésének, a felügyelet ajánlást ad ki, melyet a békéltető testület honlapján is közzétesz, így üzenetértéke lesz.

A magatartási kódex előírásait az intézmények túlnyomó többsége igyekezett betartani, a dokumentum azonban módosításra szorul, mert a megszületése óta eltelt több mint egy év alatt számos jogszabály változott (például már egyáltalán nem lehet egyoldalúan módosítani a költségeket, jutalékokat, és a kamatváltozás feltételei is tovább szigorodtak), a felügyelet ezért azt javasolta a szakma képviselőinek, hogy a változásokat figyelembe véve alakítsák át a kódexet - mondta Szász Károly.