MN: Nem jár vissza a kiegészítő nyugdíjbefizetés utáni hozam

Azok a magánnyugdíjpénztár-tagok, akik a kötelező nyugdíjjárulékon felül kiegészítő befizetéseket tettek az elmúlt években, a jelenlegi állapot szerint csak a befizetések összegét vehetik fel, az azokból elért hozamot nem - írta a Magyar Nemzet. A vonatkozó nyugdíjtörvény nem egyértelmű, a nyugdíjügyi megbízott és a minisztérium a másikhoz irányította az érdeklődőket, a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság viszont úgy tájékoztatott, hogy az érintett hozamot nem fizeti ki az alkalmazott módszertan szerint.

A kiegészítő tagdíjon jóváírt hozamot nem, de a működés céljára felhasznált összeget visszafizetik a pénztártag (állami rendszerbe való) visszalépése esetén - tájékoztatta a Magyar Nemzetet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF). A lap szerint a szabályozás pontatlansága miatt többen csalódhatnak a visszalépők közül, mivel az egyéni vagy munkáltatói kiegészítés után elért hozamot a visszalépők nem kapják meg.

A törvényben csupán annyi szerepel, hogy a visszalépő tag jogosult a tagdíj-kiegészítés felvételére (lásd a keretes írásunkban), s ezt a kormány ígérete szerint adó- és járulékkötelezettség nélkül teheti meg. Ebből a megfogalmazásból azonban nem derül ki, hogy csak a kiegészítések összegét vagy az abból az évek folyamán származó hozamokat is megkapják-e a visszalépők.

A Magyar Nemzet emiatt megkereste Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi kormánymegbízottat a helyzet tisztázására, ő azonban a jogszabályt kidolgozó Nemzetgazdasági Minisztériumot ajánlotta. A minisztérium azonban több nap után csak annyit közölt, hogy a nyugdíjügyi megbízotthoz kell fordulni az ügyben.

A Mészáros József által vezetett ONYF, amely többek közt a magánrendszerben maradók nyilatkozatait és a visszalépők pénzéről szóló nyilatkozatokat is kezeli, úgy tájékoztatta a lapot, hogy az eddig is alkalmazott módszertant használják, vagyis a kiegészítő tagdíjon jóváírt hozamot nem fizetik ki a visszalépőknek. Vagyis, aki a kötelező befizetései mellett kiegészítő befizetéseket tett (saját maga vagy cafeteriajuttatásként a munkáltatója), a befizetések összegét felveheti, ugyanakkor az akár 12 év alatt az ezekből származó hozamot nem.

Ez az összeg a befizetési időtől, az összegektől és az elért kamatoktól függően komoly mértékű is lehet. Az inflációt figyelmen kívül hagyva, tehát csak a reálteljesítményt figyelembe véve, aki például évente 100 ezer forintot fizetett be pluszban és 12 éven át minden évben 1 százalékos (reál)hozamot ért el, az a szabály szerint 1,2 millió forintot kap vissza és elbukja a több mint 68 ezer forintos hozamot. Ha ugyanennyi és ugyanilyen idejű befizetésére minden évben 5 százalékos hozamot ért el, akkor az 1,2 millió forint visszaszerzése mellett több mint 390 ezer forintnyi hozamról kellene lemondania.

A főigazgatóság indoklása szerint "a magánnyugdíjpénztárak nyilvántartási rendszere nem teszi lehetővé a kiegészítő tagdíj befizetése alapján jóváírt összegre jutó hozam elkülönítését, mivel az ehhez szükséges kettős egyéni számlavezetés" indokolatlanul nagy adminisztrációs terhet jelentett volna. Az ONYF szerint egyfajta kompenzáció, hogy az, aki az önkéntes pénztárba való befizetést választja a visszalépéskor felvehető összeg elhelyezésére, az államtól 20 százalékos (de legfeljebb 300 ezer forintos) hozzájárulást kap.

A törvények

A magánnyugdíj-rendszer változásáról szóló törvény a következő résszel egészíti ki az 1997-es magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt:
"a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírására."