Megoldható, de ára is van Orbán adósságcsökkentésének

Könnyen összejöhet az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett államadósság-csökkentés, a kormány ugyanis több olyan forrással is rendelkezik, amelyekből azt megoldhatja. Felhasználhatja erre a célra az állami rendszerbe irányított magán-nyugdíjpénztári vagyonokat és az IMF-hitel megmaradt részét is. A látványos adósságcsökkentésnek ugyanakkor van hátulütője is. Az erre a célra felhasznált nyugdíjpénzeket ugyanis később vissza kell majd pótolni a rendszerbe.

"A pénzpiacokat hatalmas meglepetés fogja érni, Magyarország vissza fogja fizetni a Nemzetközi Valutaalap hatalmas hitelét, a magyar államadósság pedig már február-márciusban a bruttó hazai össztermék (GDP) 80 százalékáról 72-73 százalékra fog csökkenni" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a német Bildnek adott interjúban (a német nyelvű interjút itt olvashatja el). "Higgyen nekem, Európa csodálkozni fog, hogy mi mindent tud Magyarország" - tette hozzá a kormányfő. Orbán szerdán, az Európai Parlamentben elmondott beszédében kijelentette: Európa legnagyobb problémája az adósság, "Európa erejét ma az irdatlan adósság kezdi ki és emészti fel". Kijelentette azt is, hogy a magyar EU-elnökség hitelességének megteremtése érdekében kívánja csökkenteni a kormány a magyar államadósságot, amire Magyarországon kívül csak egy állam lesz képes Európában.

Orbán nem most beszélt először az államadósság csökkentéséről. December közepén, Pozsonyban már azt mondta, hogy a tervek szerint a kormány jelentősen mérsékli az államadósság GDP-arányos szintjét 2011 első felében, de a csökkentés mértékéről ekkor még nem beszélt. Orbán tavaly novemberben is beszélt az addóság csökkentéséről, de akkor még azt mondta, hogy a "cél az, hogy 2014-2015-re 70 százalék alá csökkentsük a GDP-hez mért államadósságot a mostani 80 százalékról".

Honnan szed a kormány 2000 milliárdot?

Az adósságrátáról rendelkezésre álló legfrissebb statisztika 2010 szeptemberi állapotot tükröz, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ekkor az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett, vagyis maastrichti adóssága 21 735 milliárd forint volt, ami a GDP 81,4 százalékának felelt meg. Orbán Viktor ígérete szerint ez a ráta csökkenne mintegy 8 százalékpontot, ami azt jelenti, hogy nominális értéken nagyjából 2000 milliárd forinttal kell mérsékelni a magyar állam bruttó adósságát. Az utóbbi két évben nem jegyeztek fel ilyen alacsony adósságrátát, legutóbb 2008 végén mértek ehhez hasonló értéket, akkor 72,9 százalékos volt az államadósság mértéke.

Kétezermilliárd forintos mérséklésre ilyen rövid idő alatt csak abban az esetben van esély, ha ezt a kormány a rögtön rendelkezésére álló vagyonelemekből hajtja végre, ellenkező esetben ugyanis a költségvetési egyensúly megtartása mellett, arra lenne szükség, hogy ilyen mértékben javuljon az államháztartás szaldója - márpedig a 2010-es költségvetést már elfogadta a kabinet, és abban nincsenek ilyen intézkedések. A kormánynak azonban van két eszköze is arra, hogy az Orbán által ígért csökkentést végrehajtsa: az egyik a kormányzati nyugdíjátalakítások miatt állami kézbe kerülő magán-nyugdíjpénztári vagyon, a másik pedig az IMF-hitel lehívott, de fel nem használt része. Az államadósság visszafizetésével kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ azokra.

Mennyi pénz jön a nyugdíjszámlákról?

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter november végén közölte, hogy a kormány elfogadta az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépés szabályairól szóló javaslatot (erről itt olvashat részletesen), ennek értelmében, aki a magánpénztári rendszerben marad, az a 24 százalékos munkáltatói befizetés után nem lesz jogosult az állami nyugdíjra, vagyis nyugdíjbefizetéseinek 70 százalékát elveszíti. A többség várhatóan az állami pillér mellett dönt majd, ami akár azzal is járhat, hogy a több mint 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyon szinte egésze az államhoz kerül.

Az államadósság alakulása 2000 és 2010 között (Forrás: MNB)

A magán-nyugdíjpénztári vagyon jelentős része állampapírban van, ezt a törvény értelmében automatikusan bevonják, azaz ennyivel a kormány beavatkozása nélkül csökken majd az államadósság. A becslések szerint a 3000 milliárdos nyugdíjvagyon fele van állampapírban, azaz ha elfogadjuk Matolcsy 90 százalékos visszalépési arányát és feltételezzük, hogy a vagyonnak is ekkora része kerül állami kézbe (bár ez korántsem biztos), akkor több mint 1300 milliárd forinttal úgy csökken az adósság, hogy a kormány nem tett semmit.

Németh Dávid, az ING elemzője úgy kalkulál, hogy a magán-nyugdíjpénztárak 3000 milliárd forintos vagyonából 2700-2800 milliárddal számolhat a kormány, mivel becslése szerint a második pillérben várhatóan 30 ezer ember marad, így az ő 200-300 milliárd forintos megtakarításuk csökkenti majd a felhasználható összeget. "Ha így lesz, akkor 1300-1400 milliárd forint értékű államkötvény azonnal leírható az államadósságból. Hiányzik tehát még 600-700 milliárd forint, de ez is összejöhet" - mondta az elemző, aki szerint nem valószínű, hogy a tulajdonába kerülő magyar részvényeken túladna a kormány, így marad a külföldi részvények értékesítése. "Az sem kizárt, hogy nem is 80, hanem esetleg 79 százalékról kell a GDP arányos hiányt csökkenteni, mivel a magyar gazdaság a korábban számítottnál nagyobb mértékben növekedett, márpedig 1 százalék növekedési különbség 280 milliárd forinttal hozza kedvezőbb helyzetbe a szaldót" - mondta Németh Dávid.

Duronelly Péter, a Budapest Bank szakértője szerint is kivitelezhető az adósságcsökkentésről szóló bejelentés, annak ellenére, hogy például a nyugdíjpénztárak és az állam nyár előtt aligha bonyolíthatja le ténylegesen a vagyonátadást. "A január végi kasszacsinálás után nyugodtan számolhat a kormány a tulajdonába kerülő államkötvényekkel és részvényekkel is" - mondta az elemző.

Az állampapírok bevonása ugyanakkor ad majd feladatot a későbbi kormányoknak. Amikor ugyanis a most az állami rendszerbe visszatérő emberek nyugdíjba mennek, akkor az épp hatalmon lévő kormánynak ki kell majd gazdálkodnia ezt a pénzt a költségvetésből.

Mennyi pénz jön össze az IMF-hitelből?

"Az IMF-EU-tól felvett hitelből majdnem 5 milliárd eurót nem használt fel az ország, ebből 1,4 milliárd a Magyar Nemzeti Banknál devizatartalékként parkol, 3,5 milliárd euró felett pedig a kormány diszponál" - mondta az [origo]-nak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A kormányzati hitelből 1 milliárd eurót helyeztek ki a Magyar Fejlesztési Bankhoz, illetve az FHB-hoz. Magyarország 2009 árprilisától finanszírozza az állampénzügyeket államkötvények kibocsátásával, ha az aukciók sikeresek, akkor a nemzetközi hitelkeret felhasználása nélkül is fedezhető a hiány.

Amennyiben Magyarország a 4,9 milliárd eurót, vagyis jelenlegi árfolyamon számolva több mint 1300 milliárd forintot visszafizeti az IMF-EU párosnak, rögtön 5 százalékponttal csökken az adósságállomány, vagyis a nyugdíjvagyonból 500-700 milliárd forintnyi visszafizetés is elég ahhoz, hogy teljesüljön a miniszterelnök ígérete. "A magán-nyugdíjpénztári megtakarításokkal akár 8 százalékponttal is levihető az államadósság, így elvileg akár 67 százalékra is le lehetne vinni az adósságrátát" - mondta Suppan Gergely, aki szerint a kormánynak nem kell elkapkodnia ezeket a lépéseket, elég ha bemutatják a befektetőknek, hogy bőven van lehetőség az adósságállomány csökkentésére, és "igazából még válogathatunk is az eszközökben".

A nemzetközi szervezetektől 2008-ban kapott hitelkeretet több részletben hívta le a kormány, sőt, az utolsó lehívási lehetőséggel már nem is élt az ország. Az összes lehívásból 12,8 milliárd eurót a magyar állam vett fel, 1,4 milliárd eurót pedig a jegybank, az MNB számláin, a bank által felvett hitelen túl ott van még kormányzati betétként 3,5 milliárd euró is. A kormány 7,9 milliárd eurót használt fel a hitelből, a gazdasági válság időszakában bedugult állampapírpiac helyett ugyanis ebből az összegből finanszírozta az államháztartási kiadásokat. A 12,5 milliárd eurós IMF-hitelből 8,8 milliárd eurót hívott le Budapest, ami azt jelenti, hogy 3,7 milliárd euró maradt benn. Az Európai Unió (EU) által biztosított hitelkeret 6,5 milliárd euróra rúgott, ebből összesen 5,5 milliárd euró érkezett meg Magyarországra, azaz 1 milliárd euró nem. A Világbank hitelkerete 1 milliárd euró volt, ezt egyáltalán nem hívta le Magyarország.

"A 2008-as IMF-szerződés egy rossz gazdaságpolitika eredménye volt, de köszönettel tartozunk az IMF-nek, amiért kihúzott bennünket a bajból" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök júliusban a parlamentben, majd hangsúlyozta, hogy ez a hitel októberben lejár. Ezzel arra utalt a kormányfő, hogy a magyar kormány nem törekszik mindenáron a keretszerződés meghosszabbítására. A beszédre öt nappal nappal azután került sor, hogy megegyezés nélkül hagyta el Budapestet az IMF delegációja, amely a negyedéves hitel-felülvizsgálat keretében tárgyalt a magyar kormánnyal (erről itt olvashat részletesen).

Júniusban Szapáry György, a kormányfő főtanácsadója még azt mondta, hogy a kormány szándéka a meglevő IMF-megállapodás ez év végéig való meghosszabbítása, és 2011-re új szerződés kötése. Szapáry egy pár nappal később megjelent interjújában azt mondta, az új, "elővigyázatossági" hitelkeretből nem akar pénzt lehívni a kormány, az csak a piacok bizalmának megerősítését szolgálná annak érdekében, hogy a magyar állam olcsóbban juthasson kölcsönhöz.