A lakásfelújítási ígéretek töredéke került bele a Széchenyi-tervbe

A kormány által beharangozott forrásoknak csak a töredéke szerepel az Új Széchenyi-tervben épületenergetikai felújításokra, a lakossági program pedig egyelőre teljesen hiányzik, pedig korábban évi 100 ezer lakás megújításáról volt szó. A januárra ígért zöld bank sem működik még, és nem tudni, mikorra állhat föl.

Az energiahatékonyságot szolgáló felújítás során az ablakcsere az egyik első lépés

A múlt héten bemutatott Új Széchenyi-terv (ÚSZT) egyáltalán nem rendel forrásokat a lakóépületek energetikai célú felújításához, pedig ezt a takarékossági és energiaellátási szempontból is fontos programot az elmúlt fél évben több kormányzati tisztségviselő egybehangzóan kiemelt jelentőségűnek nevezte.

Tavaly ősszel Bencsik János államtitkár (az általa vezetett államtitkárság akkor még a Nemzetgazdasági Minisztériumban működött, azóta átkerült a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz) egy lakásügyi konferencián közölte, a kormány 15-20 évre szóló korszerűsítési programot indít, mely egyaránt célozná a lakásállomány és a középületek energiafelhasználást csökkentő felújítását. Bencsik János akkor évi 100 ezer lakás megújítását ígérte, hozzátéve, hogy ez a szám pár év múlva 150-200 ezerre emelkedhet.

Az államtitkár azt mondta, hogy a program az új Széchenyi-tervbe ágyazva jelenik majd meg. Az Európai Uniónak idén januárban (több mint féléves késéssel) elküldött Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben is az szerepel, hogy "a kormány 2011-től az új Széchenyi-terv részeként átfogó épületenergetikai programot tervez indítani", mely egységes keretbe foglalná "a lakóépületek, a középületek és egyéb célú épületek energiahatékony fejlesztését, a megújuló energiaforrások épületekben való alkalmazását, a felújítást és az energiahatékony új építést". Később már pénzösszegek is elhangzottak: az államtitkárság azt állította, hogy uniós támogatásokból és a széndioxid-kvóta értékesítéséből 100 milliárd forint lesz a célra.

Alprogramként beillesztik a már meglévő ZBR-t

Az ÚSZT az energiahatékonysági felújítások előnyeit ugyan hosszasan részletezi, de a hozzá tartozó, a részleteket közlő pályázati kézikönyvből az derül ki, hogy a zöldgazdaság-fejlesztési programban a célra - "épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás-hasznosítással kombinálva" - összesen 8 milliárdnyi pályázható forrás áll rendelkezésre. Erre csak cégek, önkormányzatok, állami és civil szervezetek pályázhatnak, a lakossági program teljesen hiányzik. Nem világos ráadásul, hogy a 8 milliárd egy évre szól-e, az ÚSZT ugyanis elvileg a 2011 és 2014 közötti időszak fejlesztési céljait foglalja össze. Egy héttel ezelőtt feltettük kérdéseinket az Új Széchenyi-tervben illetékes Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, majd azóta az NFM-nek is, de cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem érkezett válasz.

Bencsik János kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában nyilatkozva azzal indokolta a lakóingatlanok felújítására fordítható források hiányát, hogy uniós pénzekből magánberuházásokat nem nagyon lehet támogatni. (Az ÚSZT szinte csak EU-s forrásokat tartalmaz, hasonlóan az előző kormányzati ciklus Új Magyarország Fejlesztési Tervéhez.) Azt ígérte ugyanakkor, hogy - a második Gyurcsány-kormány által 2008-ban elindított - Zöld Beruházási Rendszert új alprogramként "beillesztik" az Új Széchenyi-tervbe. Ennek keretében március végéig 41 300 lakás (ebből 39 ezer panel) felújításának támogatási szerződését köthetik meg.

Ezek azonban már beadott pályázatok - az esetleges új pályázati kiírásról Bencsik János azt mondta, "nem kizárt", hogy meglesz még az idén, ez a széndioxidkvóta-értékesítés bevételeitől függ. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter éppen a napokban válaszolta azt egy parlamentben neki feltett kérdésre, hogy a kvótaeladásból a következő két évben 6-8 milliárd forint folyhat be. Márpedig ekkora összegből aligha lehet nagyszabású új programokat finanszírozni, ha figyelembe vesszük, hogy a panelok esetében csak az ablakcsere vagy az újraszigetelés - tehát koránt sem egy teljes energetikai felújítás - költsége elérheti a félmillió forintot lakásonként.

Az ígéretekhez képest az energetikai programhoz szorosan kapcsolódó, megújuló energiával kapcsolatos fejlesztésekre is keveset, mindössze 30 milliárd forintot szán az ÚSZT. Az eredeti tervek szerint az energetikai célú épületfelújításokat kombinálnák a megújuló energiafelhasználás arányának növelésével. A már említett, Brüsszelbe eljuttatott cselekvési tervben Magyarország az elvárt 13 százalék helyett a megújuló energiák részarányának 14,65 százalékra emelését vállalta 2020-ig, ennek teljesítése kellő források híján könnyen veszélybe kerülhet. (Az ÚSZT-ben látható, Eurostat-adatokra támaszkodó grafikon szerint az arány most 7 százalék körüli.)

"Nekünk is feltűnt az ígéretekhez képest szerény pályázati összeg, ezt nem nevezném előrelépésnek" - mondta kérdésünkre Király Zsuzsanna, az ÚSZT tervezetét előzetesen is véleményező Energia Klub projektvezetője. "A kvótakereskedelemből származó bevételekkel az a probléma, hogy nagyon bizonytalanok, senki sem tudja megmondani, pontosan mennyi pénzre lehet még belőle számítani"- tette hozzá a szakember.

A zöld bankról sem tudni még semmit

A tavalyi választások óta többször előkerült az úgynevezett zöld bank gondolata, belekerült a Fidesz kormányprogramjába is. Ez az intézmény biztosítaná a pályázatokhoz szükséges önerőt hitel formájában, ugyancsak évi 100 milliárd forintos keretből. Bencsik János egy ízben azt ígérte, hogy a zöld bank 2011 januárjában már működni fog.

Ehhez képest az Új Széchenyi-terv egyetlen mondatban említi a zöld bankot, a források nagysága vagy bármilyen más konkrétum nélkül. A zöld bank a kormányzati politikusok korábbi nyilatkozatai alapján a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) égisze alatt működne, amolyan zöldalapként. Az ÚSZT pályázati kézikönyvében annyi szerepel, hogy tervezés alatt áll az Új Széchenyi Lakossági Hitelprogram, illetve alprogramként az Új Széchenyi Megújuló Magyarország Fejlesztési Hitelprogram. Az alprogramok bevezetésére 2011 első és második negyedévében folyamatosan kerülhet sor. Nyíri János, az MFB szóvivője érdeklődésünkre csak annyit tudott mondani, hogy az előkészítés jelenleg is folyik az intézményben.