Magyarország francia hátszéllel készítheti elő a spekulációellenes adót

Újra téma lett a pénzügyi tranzakciók megadóztatása, miután Nicolas Sarkozy francia elnök hétfőn bejelentette, hogy a G20 vezetőjeként elsődleges céljának tekinti az adó bevezetését, az előkészítésben pedig fontos szerepe lehet a magyar uniós elnökségnek is. A magyar kormány támogatja az elképzelést, de a nemzetgazdasági miniszter szerint óvatosan kell kezelni a kérdést.

"A magyar elnökség támogatja az Európai Bizottság terveit abban, hogy Európában bevezetésre kerüljön a pénzügyi tranzakciók és/vagy tevékenységek adója" - közölte az [origo]-val a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca szerint a magyar kormány pénzügyi tranzakciók alatt nem csak a hagyományos devizákra vonatkozó spekulatív műveleteket érti (ez a Tobin-adó), hanem "minden pénzügyi eszköz - részvény, kötvény és származékos termékek - alapján lebonyolított tranzakciót". Az NGM közölte, hogy a magyar elnökség egyik legfontosabb prioritása a pénzügyi tevékenységek - és lehetőség szerint a pénzügyi tranzakciók - adójáról szóló keretirányelv megfelelő előkészítése.

Hétfőn Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök vetette fel a pénügyi tranzakciók megadóztatásának ötletét a G8-G20 országcsoport elnökeként tartott sajtótájékoztatóján. Sarkozy szerint egy ilyen adó egyrészről a spekuláció megfékezésére, másrészről pedig a fejlesztések finanszírozási alapjának megteremtésére is alkalmas. A francia elnök részletekről nem beszélt, de azt elismerte, hogy ez az adózási típus ellenérzéseket szülhet, bár szerinte "ez a legjobb megoldás" (Sarkozy beszédének francia nyelvű összefoglalóját itt találja meg). Sarkozy nyilatkozata után azonnal megjelentek a kritikák, Joszano Kaoru japán gazdasági miniszter a Wall Street Journal szerint azt mondta: az adó kettős adóztatást jelentene, ezért "alapvetően igazságtalan".

Matolcsy szerint körültekintő elemzés kell

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szintén beszélt hétfőn a speciális adóról, a magyar tárcavezető az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottsága előtt a Bruxinfo tudósítása szerint egy harmonizált európai bankadó-rendszer kidolgozását szorgalmazta, a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adóról pedig azt mondta: arról csak nagyon körültekintő elemzés után lehet dönteni. Fontosnak tartotta például, hogy ezeket egyidejűleg világviszonylatban is bevezessék. "Csak olyan új adókat szabad bevezetni, amelyek nem sülnek el visszafelé" - tette hozzá Matolcsy.

Az NGM közölte azt is, hogy a Tanácsi Adózási Magasszintű Munkacsoport tárgyalni fogja a pénzügyi adó kérdését a magyar elnökség alatt. "Az elsődleges cél, hogy az alapelvekben egyetértés legyen: ilyen alapelv lehet például a pénzügyi tranzakciós adó kapcsán az, hogy csak akkor lehet az EU-ban alkalmazni, ha a többi pénzügyi régióban (Egyesült Államok, Japán, Szingapúr és az úgynevezett BRIC-országok, azaz Brazília, Oroszország, India és Kína) is bevezetik, különben a tőkekiáramlás veszélye áll fenn. A bizottság várhatóan 2011 júliusában hozza nyilvánosságra a témában készülő hatástanulmányát" - áll a szaktárca közleményében.

Már korábban felmerült

Nicolas Sarkozy nem először vetette fel a Tobin-adó bevezetésének ötletét, már 2009 szeptemberében azt mondta ugyanis, hogy a spekuláció visszaszorítása érdekében minden pénzügyi tranzakciót egy speciális adóval kell megterhelni, ennek következtében a hosszabb távú befektetések irányába mozdulhatna el a pénzügyi világ.

Magyarországon is volt olyan felvetés, miszerint be kellene vezetni a Tobint, mégpedig 2008 novemberében, amikor Kiss Péter akkori kancelláriaminiszter közölte: a magyar kormány javaslatot kíván tenni a Tobin-adó bevezetésére, nemcsak Magyarországon és nemcsak Európában, mert úgy nincs értelme, hanem világméretűen. Kiss Péter felvetése nem volt hosszú életű, egy nappal később Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis már azt mondta, hogy rövid távon belül nincs realitása és nincs is napirenden a globális adó bevezetése.

Az akkor még ellenzékből politizáló, jelenleg miniszterelnöki szóvivőként tevékenykedő Szijjártó Péter a felvetésre azt mondta, hogy "Kiss Péternek semmifajta erkölcsi alapja nincsen arra, hogy az embereket terhelő újabb adó bevezetését javasolja, a lépés pedig azért is elfogadhatatlan, mert újra az emberektől vesz el pénzt".

Miről is van szó?

Az adótípus névadója az 1981-ben a tőkepiacok tanulmányozásáért Nobel-díjjal kitüntetett James Tobin közgazdász, aki ötletével még akkor állt elő, amikor 1971-ben az USA-ban Richard Nixon elnök megszüntette az aranyalapú dollárt, pontosabban a deviza átválthatóságát aranyra. Tobin a nemzetközi spekulációt akarta lassítani, és stabilizálni akarta az amerikai pénz árfolyamát.

Tobin nem akarta alapvetően átalakítani a szabadpiaci rendszereket, erről harminc évvel később a Spiegel német magazinnak is adott interjút. Ennek megfelelően csökkent többször is az általa kivetni kívánt adó mértéke, egy százalékról 0,1 százalékra vagy 0,25 százalékra.Tobin ötletét több mint húsz évvel a felvetése után karolta fel a Le Monde Diplomatique szerkesztője, Ignacio Ramonet. Ő 1997-ben az ázsiai válság, az ottani devizaspekuláció nyomán vetette fel a Tobin-adó szükségességét.

Ramonet kezdeményezése után hamarosan megalakult az ATTAC nevű szervezet Franciaországban - ma már negyven országban vannak jelen -, és ez a Tobin-adó bevezetéséért kezdett küzdeni. A globalizáció ellen fellépő társadalmi mozgalmak egyébként nem a pénzpiaci technikák finomítása miatt akarják ezt az adót kivetni. Ők a befolyó pénzt nemes célokra költenék: a fejlődő országok megsegítésére, környezetvédelmi programokra, a fenntartható fejlődésre.