"Hogy utána mi lesz, nem tudom" - hosszú perekben bíznak a lakásukat elvesztő hitelesek

Kilakoltatásra váró lakók a ferencvárosi Dzsumbujban 2009. május 6-án, szegénység, eladósodottság
Vágólapra másolva!
Április 15-én ugyan lejár a kilakoltatási és árverési moratórium, de a kormány azt ígéri, hogy az után sem kerülhet senki az utcára csak azért, mert nem tudja fizetni a hiteltörlesztést. Vannak azonban olyan egykori hitelesek is, akiknek már eladták a feje fölül a lakást, ők az eddigi bejelentések szerint csak abban bízhatnak, hogy elhúzódnak a bírósági eljárások.
Vágólapra másolva!

"Röstellem, szégyellem, hülyének érzem magamat, a tehetetlen düh gyötör, hogy a saját kölköm miatt kerültem ilyen helyzetbe. Közben pedig minden este hálás vagyok, hogy meleg lakásban fekhetek le. Ennyi idősen nem tudok az utcára menni. A feleségemet pedig annyira kikészítette a helyzet, hogy alig merem egyedül hagyni, mert attól félek, kiugrik az ablakon" - fakadt ki az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő, nyugdíjas korban lévő férfi.

"Már csak abban bízom, hogy még a kilakoltatási moratórium lejárta előtt megkapjuk az iktatószámot a bíróságtól a perújrafelvételhez, mert akkor a benyújtott keresetünk rögtön folyamatban lévő ügynek minősül, és nem lakoltathatnak ki" - mondta a jelenleg alkalmi munkákból élő idős férfi, aki 2005-ben vett fel egy pénzügyi szolgáltatótól 4,2 millió forint szabad felhasználású hitelt 20 évre, 2008-ban pedig olyan értesítést kapott a pénzügyi szolgáltatótól, hogy a lakásukat eladták.

"Nem állítom, hogy egy kicsit sem izgulok, de mindig is nyugodt típus voltam. Nem tudom egyelőre, hogy mik a lehetőségeim, majd most ülök le megbeszélni egy tanácsadóval" - mondta egy másik hitelkárosult, aki 4 éve vett fel majdnem 12 millió forint hitelt egy rossz üzleti döntés után. A férfi állítása szerint még albérletet sem tudna fizetni, ha most kilakoltatnák.

Többször meghosszabbított moratóriumok

A már 2009-ben és 2010-ben is többször meghosszabbított lakásárverési moratóriumot legutóbb január elején hosszabbította meg a kormány április 15-éig, épp addig, ameddig a kilakoltatási moratórium is érvényben van. A januári bejelentéskor Nagy Anna kormányszóvivő közölte, hogy a kormány márciusig kidolgoz "egy olyan konstrukciót, amely hosszabb távon is segítség az embereknek", a bajba jutott hitelesek megsegítését célzó eszközkezelőről egyelőre azonban nem közölt részleteket a kabinet.

Az eszközkezelő létrehozását Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be tavaly nyáron, amikor ismertette az első akciótervet, akkor még arról volt szó, hogy januárban kezdi meg működését a szervezet. A tervezetet nyár elején augusztusra, augusztusban szeptemberre, szeptemberben pedig október közepére ígérte a gazdasági miniszter, két hónappal az utolsó határidő lejárta után azonban még mindig nem hagyta azt jóvá a kormány, sőt az [origo] decemberben kormánypárti forrásokból úgy értesült, az sem kizárt, hogy az ígéretből semmi sem lesz. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, Debrecen polgármestere a Hír Tv-nek három héttel ezelőtt azt mondta, hogy az eszközkezelőt mindenképp létre kell hozni, a szervezet felállása lesz "a végső határidő, amikor a kilakoltatatási moratórium megszűnik". Az Index információi szerint a kormány azt tervezi, hogy lazít a jelenlegi szabályokon, és kilakoltatási kvótát vezetne be, amely szerint csak a leginkább rászorultak esetében marad meg a kilakoltatási tilalom.

Forrás: MNB
Június végén több mint 3,7 millió hitelszerződés volt törlesztési mulasztásban
(a 90 napon túli késedelemmel rendelkező hitelek aránya)

Az eszközkezelő a kormányzat eddigi nyilatkozatai alapján a törlesztőrészletüket fizetni nem képes lakáshiteleseken segítene, ami arra utal, hogy azoknak a helyzete az új szabályozással sem javul, akiknek már elárverezték a lakását, és csak a kilakoltatási moratórium miatt van még fedél a fejük felett. Márpedig ez a helyzet több olyan egykori hitelessel, akik korábban opciós szerződéssel vettek fel kölcsönt (erről ebben a cikkben olvashat), az ő esetükben így az áprilisi határidő, illetve az eszközkezelő esetleges felállása azt a veszélyt hordozza magában, hogy az utcára kerülnek. Azok is bajba kerülhetnek, akik nem lakáshitelt vettek fel, hanem például szabad felhasználású hitelt, aminek a fedezete azonban a lakásuk volt, az eddigi nyilatkozatok alapján ugyanis nem lehet tudni, hogy rájuk is vonatkozik-e majd a kormányzati védelem.

"A cég bejelentette, hogy eladta a lakásunkat"

Az [origo]-nak nyilatkozó idős férfi esetében a hitelre a saját, 1979 óta a tulajdonában lévő óbudai lakás volt az ingatlanfedezet. A törlesztőrészlet először 35 ezer forint volt, de aztán néhány hónapon belül 45 ezer forint lett a svájci frank erősödése és a forint gyengülése miatt. A kölcsönt az idős házaspár a férfi elmondása szerint brókerként dolgozó fiuk megsegítésére vette fel, az ugyanis vállakozásba akart kezdeni, de nem volt hozzá kezdőtőkéje. "Én nem tudtam az egész ügyletről, a feleségem meg a fiam intézték, én nem is láttam a szerződést az aláírás előtt" - mondta.

"A hitel felvétele után egy-másfél évvel kezdődtek a fizetési nehézségek, ugyanis a feleségemmel közös vállalkozásom csődbe ment, és a fiunk is elvesztette a munkáját, mert azért ő is besegített a hitel törlesztésébe" - mondta a férfi. "Mi ezután próbáltunk kapcsolatba lépni a pénzintézettel, hogy valami megoldást találjunk a problémára, de a cég nem jelzett vissza, egy évig nem tudtuk őket elérni. Így aztán egy évig nem törlesztettünk. Három évvel ezelőtt a cég bejelentette, hogy eladta a lakásunkat. Meg is jelent nálunk az új tulajdonos ügyvédje, aki elmondta, hogy ha azonnal kifizetünk 7 millió forintot, akkor visszakapjuk a lakást. A fiam erre azt mondta, hogy adunk 4,5 millió forintot, amire az volt az ügyvéd válasza: akkor fiam tegyél még hozzá 2,5 milliót" - állítja a férfi.

"Hogy utána mi lesz, nem tudom"

Az idős férfi és a családja így 2008 óta nem a lakás tulajdonosa, csak benne él. Tavaly az új tulajdonos kilakoltatási eljárást kezdeményezett a család ellen, a per jelenleg is folyamatban van. vagyis ha nem lenne kilakoltatási moratórium, akkor sem tehetnék őket az utcára addig, amíg folyamatban van a per. E mellett van még egy per, amelyben a férfi azt a szerződést támadta meg, amelynek révén az új tulajdonos a lakáshoz jutott. "A pénzügyi cég pontosan számoljon el azzal, hogyan kötötték meg az opciós szerződést. Tudom, hogy jogilag be van védve ez a szerződés, ezért nem is adok sok esélyt annak, hogy megnyerjük a pert. Annyira nem hülyék, hogy ne biztosítsák be magukat. Sajnos azonban én nem tudtam arról, amikor a feleségem és a fiam felvették a kölcsönt. Ha tudok róla, biztos, hogy nem hagyom. Nekik nyilván fogalmuk sem volt arról, hogy mit írnak alá" - mondta.

Az [origo]-nak nyilatkozó másik bajba jutott egykori hiteles 2007 nyarán vett fel 11,9 millió forint szabad felhasználású, svájcifrank-alapú hitelt egy kicsi banktól, és elmondása szerint 2009 közepéig fizette az eleinte havi nagyjából 90 ezer forintos, majd a forintgyenülés miatt egyre nagyobb törlesztőrészletet. "2009 közepétől halasztott tőketörlesztést kértem, így 10-15 ezer forinttal kevesebb lett az akkorra már 180 ezerre kúszó havi törlesztőm, így ez nem sokat segített. 2010 eleje óta már egyáltalán nem tudok fizetni, mert nem megy jól a vállalkozásom. Egyébként jelenleg a teljes tartozásom 20,5 millió forint, amit ha kifizetnék az új tulajdonosnak, nem kellene kiköltöznöm" - tette hozzá.

"2010 májusában kaptam a levelet, hogy eladták a lakásomat, majd ősszel hívtak be az eladócéghez, az új tulajdonossal pedig a múlt héten találkoztam. Vele a héten ülünk le megbeszélni, hogy mikor kell kiköltöznöm. Fogalmam sincs, mik a lehetőségeim, gondolom, most véd a kilakoltatási moratórium, a miniszterelnök is azt mondta, hogy április 15-éig senki sem kerülhet az utcára. De hogy utána mi lesz, nem tudom" - mondta.

Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára szerint a kilakoltatás előtt álló embereknek igenis vannak jogaik. "Neki lehet menni a lakásokat megvásárló befektetőknek, és még ha nincs is kilakoltatási moratórium, akkor is időt kaphat a birtokon belül lévő tulajdonos" - mondta. Elmondása szerint az ingatlant megvásárló új tulajdonos abban az esetben követelheti az adóstól, hogy költözzön ki az ingatlanból, ha kilakoltatási pert kezdeményezett az illetékes bíróságnál. "A bíróság jogerős döntéséig nem juthat az új tulajdonos birtokon belülre. Az ilyen eljárások Budapesten azonban 1,5-2 évig is eltarthatnak" - tette hozzá.

"Pénzügyi vadnyugat vagyunk"

Ha a bank felmond egy hitelszerződést, akkor bírósági végrehajtással történő értékesítéssel, illetve egy 2003-ban hozott kormányrendelet alapján végrehajtáson kívüli értékesítéssel szabadulhat meg a hitel fedezetéül szolgáló ingatlantól. Ez utóbbi eset azt jelenti, hogy a hitelfelvevő által aláírt szerződés tartalmazza, hogy a banknak opciós - vételi - joga van a lakásra, és ezt az opciós jogot bárkinek értékesítheti. Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára szerint a bírósági végrahajtással történő értékesítés nagyon hosszadalmas, és aki biztosan keres rajta, az a bírósági végrehajtó.

"A 2003-as rendelet azonban lehetővé teszi azt is, hogy opciós jog nélkül is eladják az ingatlant a pénzintézetek" - állítja Lénárd Mariann. "Ezt nagy kereskedelmi bankok is megteszik. Pénzügyi vadnyugat vagyunk, nincs megfelelő pénzügyi szabályozás ebben az országban. Ha az unió tagjai vagyunk, akkor egy kereskedelmi bank nálunk miért működhet így, amikor Ausztriában ilyet nem tehetnek meg? Ott még az opciós szerződést sem ismerik" - mondta a főtitkár.

A bankok a követeléseik behajtásához többféle módszert választhatnak. Vannak olyan bankok, ahol a pénzintézeten belül van követeléskezeléssel foglalkozó egység, vannak olyanok, amelyek a saját faktoringcégüknek adják ki a követelés behajtását, külső követeléskezelőt is meg lehet bízni a behajtással, és van lehetőség bírósági végrehajtásra is - ez utóbbi a leghosszabb és a legdrágább, és a jelenlegi kilakoltatási moratórium sem vonatkozik rá.



"A hitelfelvevő és a pénzintézet között létrejön egy magánjogi szerződés, amely pontosan szabályozza a felek jogait és kötelezettségeit. Minden ügyfél ennek tudatában írja alá a hitelszerződést" - mondta Müller János, a Bankszövetség tanácsadója az [origo]-nak. Müller szerint göröngyös út vezet a hitelszerződés felmondásáig, a bank többlépcsős folyamatban többször figyelmezteti az ügyfelet, felszólításokat küld ki a legnehezebb döntés, a hitelszerződés felmondása előtt. "Semmiféle adatunk nincs arról, hogy a bankok inkább a bírósági végrehajtással történő, vagy az azon kívüli eladást választják-e, ha túl szeretnének adni a bedőlt hitelek fedezetéül szolgáló ingatlanokon, hogy a kihelyezett hitel egy részét visszaszerezzék" - mondta a Bankszövetség tanácsadója.

Tízből négy hitel késedelemben

"180 ezer lehet a felmondás előtt álló hitelek száma, és körülbelül 205 ezer a már felmondott hitelszerződéseké, de pontosan nem lehet tudni, hány bajba jutott család van, mert a bankok nem közölnek pontos adatokat" - mondta kérdésünkre Lénárd Mariann.

A magyar pénzügyi szektor változatlanul legnagyobb kockázata a hitelpiaci szolgáltatók, azaz a bankok, a szövetkezeti hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások romló eszközminősége - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legfrissebb, 2010 harmadik negyedévében kiadott kockázati jelentéséből. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) stabilitási jelentése szerint a 90 napon túli késésben lévő hiteltörlesztések aránya meghaladhatja a 15 százalékot 2011 végére, a hitelezési veszteségek aránya pedig az idén tetőzhet valamivel 3 százalék felett.

A késedelmes hitelkövetelések aránya június végéig az elmúlt évtizedben mért messze legmagasabb szintre emelkedett. Az összes hitelszerződés 38,8 százalékát érintette fizetési mulasztás, 23,2 százalékát pedig 90 napon túli késedelem. A teljes portfólió 20,2 százaléka volt késedelmes, 9,2 százaléka pedig súlyosan késedelmes. Az említett mutatók a bankrendszerben az átlagosnál kedvezőbben, a szövetkezetek és a pénzügyi vállalkozások esetében viszont jóval kedvezőtlenebbül alakultak - derül ki a PSZÁF jelentéséből.