Csökkenő bruttó bérek, dilemmázó EKB - heti gazdasági összefoglaló

Vágólapra másolva!
A hét a költségvetési kiigazításokkal kapcsolatos kormányzati bejelentésekre várva kezdődött, azonban a miniszterelnök szavaiból nem sok konkrétum derült ki; a KSH adatai szerint a bruttó bérek éves szinten 4,6 százalékos visszaesést mutattak decemberben; kellemes meglepetést hoztak a kedden publikált GDP- és inflációs adatok; az uniós országok eltérő teljesítménye nehéz dilemma elé állítja az Európai Központi Bankot - heti gazdasági összefoglaló Bebesy Dánieltől, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzserétől.
Vágólapra másolva!

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

1. A kormányzat hétfői bejelentése, megint várunk

A hét a költségvetési kiigazításokkal kapcsolatos, régen várt kormányzati bejelentésekkel kezdődött, azonban a miniszterelnök szavaiból nem sok konkrétum derült ki, csak az, hogy Matolcsy Györgyöt ismételten felkérték egy program kidolgozására. A várt kiigazítás kapcsán inkább csak egy-két sejtető megjegyzés hangzott el arra vonatkozólag, hogy az egészségtelenül élőket a költségek terén magasabb teherviselésre kell kényszeríteni, valamint hogy minden munkaképesnek dolgoznia kellene, illetve hogy az államadósság korlátozásával kapcsolatban az új alkotmányban lesznek majd kitételek. Ezek a bejelentések véleményem szerint inkább csak további kérdéseket vetnek fel.

A munkaképesek munkába állítása szép dolog, de azt is tudjuk, hogy hazánkban messze az alacsony képzettségűek között a legmagasabb a munkanélküliségi arány, amely probléma kezelésére nem a legjobb megoldás a szintén hétfőn megerősített jelentősebb minimálbéremelés. A GDP-arányos államadósság alkotmányban történő szabályozása üdvözlendő, hisz az mindig jó, ha a politikusaink fiskális vonatkozású döntéseit valamilyen transzparens korlát közé szorítjuk. Érthetetlen azonban, hogy akkor miért volt szükség a korábbi formájában működő Költségvetési Tanács felszámolásra, hiszen a nemzetközi tapasztalatok szerint az ellenőrző intézmények hatékonyabban, rugalmasabban tudják kezelni a fiskális politika kicsapongásait, mint a merev szabályok.

Reménykedhetünk, hogy márciusban többet megtudunk majd, azonban a folyamatos halasztgatás üzenete rendkívül rossz: azt a képet erősíti, hogy a tervezés területén komoly problémák vannak. Az persze vitathatatlan, hogy rendkívül nagy kihívás egy olyan csomag összeállítása, amely elsősorban kiadáscsökkentésre építve 2013-ra 700-800 milliárd forintos megtakarítást hoz, hozzátéve, hogy nem is biztos, hogy elegendő lesz ez az összeg. A kiadáslefaragás esetében eddig gyakran hangoztatott három területről (gyógyszerkassza, közösségi közlekedés, rokkantnyugdíjak) meglehetősen nehéz lesz ilyen nagyságrendben pénzt elvonni, ami a következő forgatókönyvekre enged következtetni. A válságadók 2013 után is jelentősebb bevételi forrást jelenthetnek majd, mérsékelni kell a szuperbruttó kivezetéséből adódó további szja-csökkentést, nagyobb mértékben kell bevételnövelő intézkedésekre támaszkodni vagy egyszerűen csak jóval magasabb lesz a költségvetési hiányunk, amely egy újra növekvő adósságpályát vetít előre.