Az uniós vezetők nem bíznak a német-francia programban

A közép-európai országok hűvösen fogadták Angela Merkel és Nicolas Sarkozy gazdaságpolitikai csomagját az euró védelméről, és arra figyelmeztetnek, hogy a reformok jelenlegi formájukban a kétsebességes Európa kialakulásának kockázatával járnak. Többségük ráadásul egyre távolabbra tolná az euró bevezetésének időpontját. A régi tagoknál a nyugdíjkorhatár emelése és céges adózás egységesítésének terve verte ki a biztosítékot.

Az euróövezeti országok vezetői március 11-én csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben. Céljuk egy olyan egyezmény tető alá hozása, mely közös irányvonalat szabna meg az érintett országok költségvetési politikájának. Mindezt akkor, amikor a blokk az adósságválság súlyos problémájával küzd.

Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök a közelmúltban terjesztett elő egy merész javaslatcsomagot, amelynek értelmében egységesíteni kellene a pénzügyi, az adó-, a bér- és a nyugdíjpolitika számos fontos elemét. Így maximálni kellene a nemzeti alkotmányokban az állam külföldi eladósodottságának még elfogadható mértékét, közös szabályt kellene alkotni a társasági adó kiszámítási módjára, el kellene törölni a bérek automatikus inflációkövető emelését, illetve egységes nyugdíjkorhatárt kellene meghatározni (a tervekről bővebben itt olvashat).

Az eurót használó országok külön egyeztetését némi homlokráncolással fogadta az a tíz, zónán kívüli tagállam, akiket nem hívtak meg az eseményre. Az AFP tudósítása szerint ez különösen Lengyelországra igaz: Donald Tusk miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a külön paktum visszatérést jelentene a kétsebességes Európa-koncepcióhoz.

Sokan zokon vették a német-francia terveket

Hasonlóan nyilatkozott Janusz Lewandowski, EU-bizottság költségvetési felelőse, aki szerint a tagjelölteket is be kell vonni az euróövezet jövőjéről folyó tárgyalásokba. A biztos hozzátette azt is, hogy az uniós integráció után nem kívánják tolerálni azt, hogy még egyszer kizárják őket azért, mert az eurózóna valamiféle külön belső struktúrát épít ki.

Senki nem siet az eurózónába

A jelek szerint egyébként Lengyelország nem siet, hogy csatlakozzon az adósságba fulladt eurózónához, a pénzügyminiszter-helyettes szerint a legkorábbi időpont 2015 lehet, bár az sem valószínű. 2020-ra teszi a lehetséges időpontot a varsói közgazdasági egyetem professzora, Krzysztof Rybinski is, aki szerint Lengyelország még mindig küzd azzal, hogy teljesítse a belépéshez szükséges, úgynevezett maastrichti kritériumokat.

Az AFP tudósítása szerint a magas államadóssággal és gazdasági krízissel küzdő Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is vonakodott pontos dátumot adni a közös európai valuta bevezetésére. Orbán a csomag bejelentése után egyébként azt mondta, hogy 2020 előtt nem lehet elképzelni Magyarország csatlakozását az eurózónához.

Csehország csatlakozási dátuma is homályba veszik az írás szerint. A jobboldali miniszterelnök, Petr Necas kijelentette, hogy nem áll szándékában pontos dátumot megnevezni 2014-ben lejáró mandátuma végéig. Ő egyébként egyetért a német és francia javaslat több elemével is, például a nyugdíjreformmal és az államadósság csökkentését érintő lépésekkel. Másrészt nehezen tartja elfogadhatónak a közvetlen adók harmonizációját, mert az szerinte károsan hatna országa versenyképességére.

A bírálók csoportjához csatlakozott a 2009 óta eurózónatag Szlovákia is. Iveta Radicová szlovák kormányfő szerint a gazdaságpolitikai harmonizációnak "megvannak a határai". Eközben az övezet legifjabb tagja, az idei év elején csatlakozó Észtország optimistán nyilatkozott a német-francia tervekről. Szerintük szükségesek a strukturális reformok a versenyképesség javítása céljából - mondta Jurgen Lipi észt pénzügyminiszter.

Európa nem fogadta jól a tervet

Európa Merkel terve ellen fordult címmel közölt írást egy hete a Spiegel. A cikk szerint Angela Merkel és Nicolas Sarkozy gazdaságot érintő integrációs terve az egész Európai Unióból ellenérzéseket váltott ki, mindenfelől érkezett kritika: a régi nyugati tagállamok és a keletről újonnan érkezőktől, a kicsiktől és a nagyoktól, az adóssággal küzdő déliektől és a pénzügyileg fegyelmezett északi országoktól is. Az országok egyik legnagyobb problémája a cikk szerint az, hogy a német terveket csak hallomásból ismerik, hivatalosan nem.

Tiltakozott a brit miniszterelnök, David Cameron, mondván nem akarja, hogy az európai piac aláássa a hazait. Az osztrák kancellár szerint ő nem hajlandó elmondani a honfitársainak, hogy hosszabb ideig kell dolgozniuk. Az általában a reformokat támogató finn miniszterlnök is aggodalmát fejezte ki. Ciprus és Írország pedig az alacsony társasági adóikat védené az adóharmonizációtól.