Kiűzheti a rántott húst a menzákról az élelmiszerárak robbanása

Vágólapra másolva!

Az élelmiszerek ára újabb csúcsot ért el az ENSZ szerint, és a drágulás nem kerüli el Magyarországot sem, várhatóan felgyorsul az élelmiszerárak emelkedése. Az [origo]-nak nyilatkozó húsipari cégvezetők szerint tavaszra jelentős húsáremelkedés várható, mert a növekvő takarmányárak miatt nőnek a költségeik, a fejlesztéseket pedig nem lehet megspórolni. Az áremelkedés leginkább a közétkeztetést sújthatja, a menzákon jöhetnek a kisebb adagok és a paprikás krumpli.

[origo]

Vágólapra másolva!

élelmiszerár húsipar élelmiszerár-növekedés

Világszerte újabb csúcsot ért el az élelmiszerek ára februárban az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete szerint. A legfontosabb élelmiszerek árszintjét jelző mutató már nyolcadik hónapja emelkedik, és a három évvel ezelőtti élelmiszerválság idején, 2008 júniusában mért 224,1 pontot is jóval meghaladja. Robert Zoellich, a Világbank elnöke szerint az élelmiszerár-robbanás globális kockázatot rejt, mivel a legszegényebb országokat sújtja a legjobban.

Magyarországon az élelmiszerek átlagos fogyasztói ára az elmúlt két évben alig nőtt: 2010-ben 3,2, 2009-ben 4,4 százalék volt az áremelkedés mértéke. Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető elemzője szerint az idén 6-8 százalékos átlagos áremelkedés várható.

Tavasszal jön a húsáremelkedés

Pénteken a baromfi- és a sertéstartó gazdák érdekvédő szervezetei levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz a magas takarmányárak miatt. A szövetségek állami beavatkozást, például a hús, a tojás és egyéb készítmények áfájának csökkentését, takarmányfelvásárlást, illetve kedvezményes hiteleket szeretnének. A növekvő takarmányárak ugyanis felnyomják a hús árát is.

A húsár tavaszra várható emelkedése a Kopint-Tárki kutatója és Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint is elérheti a 10-15 százalékot. "Az alapanyagok áremelkedése miatt 10-12 százalékos áremelkedés lenne indokolt a feldolgozott húskészítmények esetében, de az majd a piaci körülményektől függ, hogy ebből mennyit érvényesítenek a fogyasztói árakban, hiszen nagyon nagy verseny van ebben a piaci szegmensben" - mondta az [origo] kérdésére Kovács László, a Pick Zrt. vezérigazgatója.

"Kérdés, hogy a kiskereskedelemmel mennyi idő alatt tudja elfogadtatni azt, hogy emelkedett az önköltsége. Minél később épül be a fogyasztói árakba a termelői önköltség-növekedés, annál nagyobb lesz az ágazat leépülése" - mondta Éder. Ruck János, a Gyulai Húskombinát Zrt. vezérigazgatója szerint ha ezt nem sikerül a feldolgozóknak érvényesíteniük, akkor "nem tudunk beruházni olyan gyártósorokba, amelyektől még hatékonyabb lenne a termelés és még biztonságosabbak az élelmiszerek. Vagyis olyan fejlesztéseket lennénk kénytelenek még tovább halogatni, amelyeket a nyugat-európai versenytársak folyamatosan megtesznek".

Kevesebb rántott hús a menzán

Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető elemzője szerint a húsár és általában az élelmiszerárak emelkedése leginkább a közétkeztetésen fog lecsapódni, amelyet az állam vagy az önkormányzatok finanszíroznak. Alpári György, a Junior Vendéglátó Zrt., Magyarország egyik legnagyobb gyermek-, diák- és munkahelyi közétkeztetéssel foglalkozó vállalkozásának vezetője szerint "azt, hogy egy iskola mennyit költhet gyermekétkeztetésre, az önkormányzat dönti el. Az amúgy is szorult helyzetben lévő önkormányzatok pedig nem adnak több pénzt. Természetesen mi próbálunk tárgyalni velük, de hiába. Közétkeztetésre nem lesz több pénz. Tehát drágább sem lesz. Így átgondoljuk a recepteket, és próbálunk olyan ételeket főzni, amelyeknek az alapanyagai nem drágultak annyira" - mondta.

Alpári szerint nem arról van szó, hogy rosszabb minőségű ételt kapnak majd az óvodások és az iskolások. Továbbra is mindent minőségi alapanyagból, lelkiismeretesen főznek meg, de az adagok esetleg kisebbek lesznek, és mondjuk nem lesz olyan gyakran rántott hús, hanem több lesz a paprikás krumpli - mondta, és hozzátette: "Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, de próbáljuk kreatívan megoldani. Mi csak annyiból tudunk főzni, amennyink van".

Forrás: MTI/Oláh Tibor

Sokat költünk élelmiszerre

A teljes költségnövekedést azonban nem lehet a fogyasztókra hárítani. A fogyasztás az év első két hónapjában visszaesett, és a piaci verseny is nagy a húsiparban. A takarmány ára a feldolgozatlan nyershúsok árának 35 százalékát teszi ki, a feldolgozott húskészítmények árában a nyershúsok ára nagyjából 40 százalék. A nyershús árának változását néhány hónap késéssel fogják követni a feldolgozott húskészítmények árai - mondta Szabó Márton.

A magyar lakosság átlagosan a jövedelmének 23 százalékát költi élelmiszerre. A legalacsonyabb jövedelmű csoportoknál ez 40 százalék is lehet, míg a legfelsőbb jövedelmi csoportokban csak 10-15 százalék. Amerikában és Nyugat-Európában a teljes lakosságot tekintve ez az arány 10-15 százalék. Magyarországon részben azért megy el több pénz élelmiszerre, mert régiós és európai viszonylatban is magas a forgalmi adó: tejtermékeknél és a pékáruknál 18 százalék, a többi élelmiszernél 25 százalék. Ilyen magas élelmiszeráfa csak Finnországban és Svédországban van - mondta a Kopint-Tárki kutatója.

Az Egyesült Államokban, ahol a jövedelmük 10 százalékát költik az emberek élelmiszerre, egy 20 százalékos élelmiszerár-emelkedést meg sem éreznek, mert a teljes jövedelmükből mindössze 2 százalékkal költenek majd többet élelmiszerre. Indiában és a hozzá hasonló szegény országokban lesz probléma egy ilyen mértékű élelmiszerár-emelkedés, mivel ott az emberek a jövedelmük 50 százalékát költik élelmiszerre, vagyis egy 20 százalékos áremelkedés a megélhetési költségeiket 10 százalékkal növeli.