Tartott tőle a kormány, hogy az EU "beteszi a lábát az ajtón"

Kimarad Magyarország az EU gazdaságát fellendíteni hivatott, 23 EU-tag által aláírt megállapodásból, mert a kormány szerint a paktum szűkítené mozgásterét. Az [origo]-nak nyilatkozó, az egyeztetésekre rálátó források szerint a kormány attól tartott, ez csak az első lépés, és az EU tovább egységesíti majd a tagállamok adószabályait. Az EU ennek ellenére nem erőltette a belépésünket, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint nem volt rajtunk nagy nyomás.

Herman Van Rompuy (balra) javaslata finomított Nicolas Sarkozy és Angela Merkel eredeti tervezetén

Az uniós versenyképességi paktumot ellenző országok közül több is attól tart, hogy az eredetileg kiszivárgotthoz képest felpuhított tervezettel az Európai Bizottság "betenné a lábát az ajtón", és később már ragaszkodna az adóegységesítéshez - mondta az [origo]-nak egy, az állandó brüsszeli magyar képviseleten dolgozó, neve elhallgatását kérő forrás.

A versenyképességi paktum létrehozása idén év elején merült fel, miután egymás után több tagországot (Görögország, Írország, Portugália) rázott meg az adósságválság. Ez felhívta a figyelmet az EU egyik legfőbb gazdasági jellegű gyengeségére: arra, hogy hiába van közös monetáris politika - vagyis közös pénz, közös központi bank -, ha eközben a költségvetési politika és a gazdasági kormányzás nem egységes.

A februárban kiszivárgott elképzelés szerint a paktum első változatát kidolgozó német és francia szakértők még közös társaságiadó-kulcs bevezetését szerették volna, ami ellen számos ország tiltakozott, arra hivatkozva, hogy ez rontaná a társasági adó alacsony szintjén is alapuló versenyképességüket. Attól tartottak, hogy az adószint esetleges megemelésével csökkenne a vonzerejük, feltehetően a korábbinál kevesebb cég betelepülésére számíthatnának.

A végül március elején írásban is rögzített, az Európai Bizottság által előkészített tervezetbe viszont már csak az adóalap megállapításának egységesítése került bele - ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak nem kellene minden olyan országban külön adóbevallást készíteniük, ahol jelen vannak. A versenyképességi paktumnak nem a társasági adóról szóló az egyetlen vitatott pontja, de a paktumból kimaradó másik három EU-tag (Csehország, Nagy-Britannia, Svédország) mellett Magyarország is erre hivatkozva utasította el a csatlakozást. Hétfői közleményében erre hivatkozott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), majd keddi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor kormányfő is ezt ismételte meg.

Az [origo]-nak nyilatkozó brüsszeli forrás szerint az ügyben a magyarhoz hasonló álláspontot képviselő országok nemcsak attól tartanak, hogy egységesítés esetén az adó mértékét emelniük kellene, hanem attól is, hogy az egyes vállalatok adójukat a tevékenységük területi megoszlása alapján, több országban, arányosan fizetnék, nem csak ott, ahol a székhelyük van. Ez az alacsony adókulccsal nagy cégközpontokat magukhoz csábító államoknak potenciális bevételkiesést jelentene.

"Nem tapasztaltunk erős nyomásgyakorlást"

Az EU elnöki tisztét betöltő magyar kormány tehát az Unió két legerősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező tagállamával ment szembe, amikor úgy döntött, hogy nem írja alá a paktumot. Bár a paktum alapvetően az eurózóna tagjaira vonatkozna, az EU vezetői többször jelezték, hogy szeretnék, ha minél több nem eurót használó ország csatlakozna hozzá. A nézeteltérések ellenére nem alakult ki durva konfliktus az egyes tagállamok között, az új tervezet egyik kidolgozója, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács (ET) elnöke egyenként tárgyalt az összes tagország képviselőivel. Egy brüsszeli magyar szakdiplomata kérdésünkre azt mondta, a magyar elnökség egyáltalán nem folyt bele a tárgyalásokba.

"Érdemi egyeztetés nem volt az euróövezeten kívüli tagállamok között, bár természetesen figyeltük, hogy a többiek milyen álláspontra helyezkednek. Az Európai Bizottság részéről nem tapasztaltunk erős nyomásgyakorlást, valóban arról van szó, hogy a nem eurót használó országok szabadon dönthetnek a csatlakozásról" - mondta az [origo]-nak Ódor Bálint, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára.

"A csehek is az adóharmonizáció miatt nem csatlakoznak, az ő álláspontjuk az adópolitika függetlenségének kérdésében mindig is rendkívül karakteres, mondhatni, merev volt. Emellett azt is régóta hangsúlyozzák, hogy a versenyképességet az egyik legfontosabb szempontnak tekintik" - mondta érdeklődésünkre egy, a cseh EU-politikát jól ismerő magyar diplomata. Mivel a paktum elsősorban az eurózóna hatékonyabb működését szolgálná, ebben az ügyben az is fontos tényező volt, hogy bár a csehországi vállalkozók körében még mindig nagyon népszerű az euró bevezetésének gondolata, a lakosság körében viszont jelentősen visszaesett az utóbbi időben az euró támogatottsága, az emberek kétharmada inkább nem akarja a közös európai pénz bevezetését. A svédek ugyan mindenekelőtt a paktum bérszabályozásra vonatkozó részét kifogásolják, de Anders Borg pénzügyminiszter a társasági adó harmonizációját is aggasztó gondolatnak nevezte, mondván, az sértheti a svéd vállalatok érdekeit, valamint növekedést és befektetést gátló hatással járna.

Szűkülne a kormány mozgástere az NGM szerint

Az Ernst &Young nemzetközi adótanácsadó cég szerint az uniós adóharmonizáció Bulgáriát, Portugáliát, Lengyelországot, Finnországot, Írországot és Csehországot érintené a legkedvezőtlenebbül. Az NGM a hétfői közleményéhez csatolt háttéranyagban azt írta, hogy már a közös adóalap is jelentős hátrányt jelentene Magyarország számára. A tárca az Európai Bizottság hatástanulmányára hivatkozva közölte, hogy a harmonizáció 0,14-0,92 százalékponttal visszafogná a GDP-bővülés ütemét. Ráadásul Magyarország esetében a helyi iparűzési adó is társasági adóként értelmezhető, és ha erre is kiterjedne a harmonizáció, tovább szűkülne az ország mozgástere az adótervezésben.

Az Európai Bizottság budapesti képviseletének honlapján közzétett tájékoztatóban az áll, hogy a közös adóalap-megállapítási szabályokkal az uniós vállalkozások évente kétmilliárd eurót takaríthatnának meg. További potenciális előnyként említi a dokumentum, hogy az uniós piac vonzóbbá válhatna azon külföldi vállalkozók számára, akik itt kívánnak üzleti tevékenységet folytatni, mivel ők is hasznát láthatnák a szabályozásnak.

A magyar kormány a paktum legtöbb pontjával egyetért, ezek egységesítik és szigorítják az EU-n belül a közpénzzel való gazdálkodást. A versenyképességi paktumot erősíti az a stabilitási megállapodás, amely pénzügyi segítséget ígér a bajba jutó EU-tagoknak. A felvázolt intézkedések iránya egybeesik azzal az iránnyal, amelyet a magyar elnökség az egész EU számára képvisel, és "egybeesik azzal az iránnyal is, amelyet Magyarország mint nemzetállam követ (...) a magyar bel- és gazdaságpolitikában" - mondta a miniszterelnök Herman Van Rompuy ET-elnökkel közös sajtótájékoztatóján.