Magyar Pénztárszövetség: Rosszul járhatnak a nyugdíjpénztári befizetéseiket kiegészítők

Mintegy félmillió, az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő korábbi magán-nyugdíjpénztári tagot érint az a szabály, hogy pénztári befizetéseinek kiegészítésére is csak a reálhozam feletti részt kapja meg - véli a Magyar Pénztárszövetség alelnöke.

Rosszul járhat az az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tag, aki kiegészítette magán-nyugdíjpénztári befizetéseit, ugyanis a kiegészítésre is csak a reálhozam feletti részt kapja meg, holott erre az összegre a teljes hozam járna - véli Kövesi László, a Magyar Pénztárszövetség alelnöke, aki erről a Független Hírügynökségnek beszélt.

Az alelnök szerint a probléma az állami rendszerbe visszalépett 2 700 000 fő akár 15-20 százalékát, azaz csaknem félmillió embert is érinthet.

A kezdetben 6, legutóbb 8 százalékos nyugdíjjárulékot 10 százalékra egészíthette ki a tag saját pénzéből, de megtehette ezt munkáltatója is egyfajta támogatásként - mondta Kövesi László. Véleménye szerint erre a kiegészítésre a teljes - a magánnyugdíjpénztár gazdálkodása eredményeként elért - hozam visszajár, mivel az nem a kötelező járulék után képződött.

A szabályok szerint azonban jelenleg a teljes befizetés, azaz a kötelező és a kiegészítés után is csak a reálhozam, azaz az inflációt meghaladó rész jár. Az alelnök véleménye szerint külön kellene számolni a kötelező és a kiegészítő befizetésekre jutó hozamot. Kövesi László számításai szerint ugyanis, ha nem így számolnak, akkor a kiegészítést is fizető korábbi magán-nyugdíjpénztári tag csak 58 százalékát kapja meg annak, ami járna neki.

Ott is érdekes ez, ahol egy magánnyugdíjpénztár nem teljesített infláció felett: itt reálhozamként a többletet befizető nem kap semmit, mert teljes hozamát visszateszik az állami kasszába. Márpedig a kiegészítésére jutó hozam itt is járna, hiszen nem tartozik a járulékhoz - véli a Magyar Pénztárszövetség alelnöke.