Várhatóan százmilliárddal lépi túl a hiánycélt a kormány

Nagyobb lett a tavalyi költségvetési deficit a 3,8 százalékos GDP-arányos célnál - tudta meg az [origo] több forrástól. Ez azt jelenti, hogy a kormány a tervezésnél 100 milliárd forinttal vétette el a hiányt. Forintban mérhető következménye nem lesz a kedvezőtlen számnak, de a kormánynak presztízsveszteséget okozhat, hogy nem teljesül a konvergenciaprogramban és az EU előtt is vállalt terv.

A 3,8 százalékos céllal szemben GDP-arányosan 4,2 százalékos lett a tavalyi költségvetési hiány - tudta meg az [origo] több, nem hivatalos, de a szám alakulására rálátó forrástól. Az információról szerdán délelőtt megkérdeztük a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot és az államháztartási jelentés összeállítását és kiküldését végző Központi Statisztikai Hivatalt. A KSH azt közölte, hogy a hivatalos bejelentés előtt - ami április 1-jén lesz - nem kíván kommentálni semmilyen értesülést, feltételezést, a minisztérium válaszára még várunk.

A GDP-arányosan 0,4 százalékos hiánytúllépés forintban mérve durván 100 milliárd forintos hiánytöbbletet jelent, ennyivel lépte túl az államháztartási deficit a Bajnai-kormány által kitűzött, de az Orbán-kormány által is vállalt, a konvergenciaprogramban is lefektetett célt.

Az NGM korábban tagadta, Varga Mihály mégis elismerte

A hiánycél várható túllépéséről az [origo] már két hete beszámolt, akkor azt írtuk, hogy a hiány akár a 4,5 százalékot is elérheti. Cikkünk megjelenése után a Matolcsy György által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium cikkünk minden állítását hírlapi kacsának nevezte, és azt állította, nem igaz az az állításunk, hogy kicsúszott volna a hiány a kormány kezéből. A múlt héten Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár bejelentette, hogy a deficit magasabb lett a célnál, Varga 4,2 százalék közelében levő hiányt említett. Az [origo] információi szerint ez az adat, a 4,2 százalékos GDP-arányos hiány fog szerepelni az Eurostatnak, az EU statisztikai hivatalának pénteken elküldendő és akkor nyilvánosságra kerülő jelentésben.

Az április 1-jén megjelenő hiányszám még csak az első adatközlésnek minősül. Októberben - az uniós rendnek megfelelően - újra, pontosabb adatot küld Magyarország az EU-nak. Akkor módosulhat a végső költségvetési szám, amire az elmúlt években több példa akadt: amíg például a 2007-es hiány az első közlésben szereplő 5,5-tel szemben 5 százalékra csökkent a második közlés során, addig a 2009-es deficit a vállalt 3,9 százalékkal és az első adatközlésben szereplő 4 százalékkal szemben 4,4 százalékig kúszott fel.

Forintosítható következménye nincs, presztízsvesztség azonban lehet

A deficitcél elvétésének forintban mérhető következményei nagy valószínűséggel nem lesznek. Várhatóan annak sem lesz közvetlen következménye, hogy a konvergenciaprogramban vállalt, illetve az EU és az IMF előtt kitűzött tervet nem sikerül teljesíteni, emiatt nem kell semmilyen pénzt visszafizetnünk, nem vonnak meg Magyarországtól uniós forrást.

A vállaltnál magasabb tavalyi hiány presztízsveszteséget okozhat a kormánynak, ugyanis korábban kormányzati tisztviselők többször jelezték, hogy tűzzel-vassal tartják a hiánycélt. Év elején pedig maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy a múlt évi hiánycél teljesült, 3,8 százalék lett. Másnap az NGM is valószínűsítette ezt, azonban pár hétre rá már a szaktárca az önkormányzatok várakozásainál nagyobb hiányáról adott ki közleményt.

A hiány növekedésének egyik oka az lehet, hogy az önkormányzatoknál nagyobb lyuk tátongott év végén a vártnál, emellett pedig nem sikerült megfogni a központi intézményi kiadásokat sem. Ez arra utal, hogy az államháztartásban további átalakítások nélkül nehéz megközelíteni az euróbevezetés szempontjából fontos 3 százalékos hiányt, ami a Széll Kálmán-tervben körvonalazott kiigazító, szerkezetátalakító lépésekkel elérhetővé válhat.