Most 10 dolgozóra 8 eltartott jut, 2037-ben 10, 2050-ben már 12

A demográfiai folyamataink alapján nem éppen a hosszú távon is kezelhető folyamatokat támasztják alá, de az elmúlt pár évben a természeti erőforrásainkkal kíméletesen bántunk. 3 liter vizet iszunk, de 98 litert használunk el naponta. A fenntartható fejlődést több mutatószám együttese írja le pontosan.

Elcsépelt kifejezés már a fenntartható fejlődés, de tudják-e Önök, hogy egyáltalán hogyan lehet mérni? Nem elég egyetlen mutatószámot nézni, mint például a gazdasági növekedés jelző GDP-ráta vagy a gazdasági fejlettséget mérő egy főre eső GDP, hanem több, a gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról tanúskodó és a kormányzati tevékenységet is leképező paraméter együttese fejezheti ki azt, hogyan áll egy ország a fenntartható fejlődés szempontjából - ez az üzenete annak a kiadványnak, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai állítottak össze a fenntartható fejlődés mutatóiról.

Egy idei közeledtünk a fejlett EU-hoz, mostanában meg leszakadtunk

Tíz fő indikátor sűríti magában a fenntartható fejlődés különböző dimenzióit. A már említett, egy ország fejlettségét a gazdaság oldaláról megragadó mutatószám, az egy főre eső GDP a Bokros-csomag óta eltelt tíz évben, 2006-ig Magyarországon évente 2-3 százalékponttal nagyobb ütemben nőtt, mint az EU-s átlag, így közeledtünk az unióhoz. Ám azóta leszakadunk, 2006 óta vagy kisebb ütemben nőtt az egy főre eső GDP-nk, vagy nagyobb ütemben zuhant a válság alatt - derül ki a KSH adataiból. Az időszak elején megfigyelt gazdasági fejlődést azonban nem követte a fejlettebb uniós országokra jellemző atipikus foglalkoztatási formák elterjedése, e tekintetben tehát nem kezdtük el felvenni a fejlettek mintáját. Amíg nálunk a 15-64 éves, munkaképes korú korosztályokat nézve a munkában állók csupán 2 százaléka dolgozik rendszeresen otthonról, addig az uniós átlag 4-5 százalék között van, és a különbség még nyílt is az elmúlt pár évben.

A fenntartható fejlődést az alapján is lehet vizsgálni, hogy az erőforrásokkal mennyire takarékosan, hatékonyan bánik a lakosság, a vállalati szféra, a kormányzat, és az ország más csoportjai. Az erőforrás-termelékenység azt mutatja, hogy mennyire gazdálkodik jól egy adott ország az erőforrásaival, aminek segítségével meghatározható, hogy a gazdasági fejlődés mennyire veszi igénybe a természeti erőforrásokat. Az erőforrás-termelékenység a GDP és az anyagfelhasználás hányadosa. 2000 és 2005 között ez a két mutatószám hasonló ütemben nőtt, vagyis a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan emésztettük fel a természeti erőforrásainkat, ám 2005-ben megtört a tendencia, az anyagfelhasználás 2007-ig jelentősen csökkent. Ennek oka a sztrádaépítési láz lecsengése volt, így már nem használt fel annyi földet, betont és más, az útépítéshez szokásos anyagot a gazdaság, de az ország termelése tovább nőtt, így a környezeti erőforrásokat megkímélte ez a két-három esztendő.

3 liter vizet iszunk, de 98 litert elhasználunk naponta

A vízfogyasztási szokásaink is információval szolgálnak arra vonatkozóan, hogy az ország fejlődése a fenntarthatóságot veszélyezteti-e vagy sem. Miközben naponta 2-3 liter folyadék bevitele szükséges az emberi szervezetnek, addig egy átlagos magyar ember naponta közel 100 liter vizet fogyaszt el, és ez a szám az elmúlt hét évben alig változott.

Tévesen él az a képzet, hogy Magyarországon nagyok a jövedelemkülönbségek, és nagy a szegénység - ezt mutatja a szegénységi arányszám, amely azt méri leegyszerűsítve, hogy a lakosság mekkora részének van kevesebb jövedelme, mint az átlagos jövedelem. (Pontosabban az a jövedelem, amelynél többel és kevesebbel rendelkező személyek száma ugyanannyi.) Magyarországon évek óta 10-12 százalék között mozog a szegények így mért aránya, az EU15 (vagyis a csatlakozásunk előtti EU) átlaga pedig 15-16 százalékon áll.

A demográfiai folyamatokat jól illusztrálhatja például a teljes függőségi arány, amely a munkapiacon aktív, tehát 20-59 év közötti réteghez viszonyítja az annál fiatalabbakból és idősebbekből álló csoportot. Most ez a mutatószám 0,8 alatt van valamivel, vagyis 10 dolgozóra 8 eltartott jut. Az előrejelzések szerint Magyarországon 2037 táján lépheti át az index az 1-et, vagyis ugyanannyi dolgozó és eltartott lesz akkor hazánkban, míg rá bő tíz évre már 10 dolgozóra 12 eltartott jut.