Alkotmánymódosítással indítja a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatát a Fidesz

Lázár János, Parlament, Országgyűlés, Kocsis Máté
Vágólapra másolva!
A még hatályos alkotmány módosításával teremtene lehetőséget a Fidesz arra, hogy csökkentse vagy meg is szüntesse a korhatárnál fiatalab korban visszavonult nyugdíjasok ellátását. A módosító javaslat az első lépés a rokkantnyugdíjasokat támogató rendszer felülvizsgálatának, amit a Széll Kálmán-tervben jelentett be a kormány. Az intézkedések körülbelül hatszázezer embert érinthetnek.
Vágólapra másolva!

Pénteken délután Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amely kiegészíti a jelenlegi alkotmányt azzal, hogy "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető".

Balsai István az [origo]-nak azt mondta: a nyugdíjszabályok módosítása lehetőséget ad a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatára, az ilyen átalakítások a politikus szerint beleütköznének a jelenleg még hatályos alkotmány rendelkezéseibe, ezért kell módosíttatni azt. Ha elfogadják a törvénymódosítást, akkor a jövőben nem lesznek jogosultak az nyugellátásra, akik munkavégzésre alkalmasak és eddig bármilyen ellátást, akár rokkantnyugdíjat is kaptak.

A javaslat indoklása "a jövendő generációk érdekeire és várható terheire", illetve a korhatár előtti nyugdíj lehetőségének megteremtésére és a nők fokozottabb védelmére hivatkozik. A képviselők az indoklásban azt írják: a javaslat módot ad arra, hogy a törvényhozó "átrendezze" a jelenleg már fennálló nyugellátásokat is. A január 1-től hatályos új alaptörvényben nem szerepel a szociális biztonsághoz való jog, a szöveg szerint Magyarország csak "arra törekszik", hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Nincs az alaptörvényben általános nyugdíjjogosultság sem, csak annyi, hogy az állam egységes, szolidaritási elven működő nyugdíjrendszert tart fenn, ennek alapvető szabályait egy külön sarkalatos törvényben kell meghatározni.

Visszavettek a korábbi tervből

A kormány eddigi kommunikációja alapján azt már eddig is tudni lehetett, hogy a kormány jelentős változásokat tervez a rokkantnyugdíjazási rendszerben, az alkotmánymódosítási javaslat előkészíti a terepet a konkrét lépéseknek. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által tartott április közepi kormányszóvivői tájékoztatón kiderült, hogy a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokat - közel 350 ezren vannak - felülvizsgálják, amitől 100-150 ezer eddig rokkantnyugdíjasként élő ember munkaerőpiacra való visszaterelését várja a kormány. A legújabb kormányzati terv visszafogottabb a korábbinál, mert Matolcsy György decemberben még 200 ezer rokkantnyugdíjast szeretett volna visszaterelni a munkaerőpiacra.

Nagy Anna kormányszóvivő szerdán pedig azt mondta: A kormány első olvasatban tárgyalta a rokkantnyugdíjak kérdését, ám további egyeztetésekre fog sor kerülni. A rokkantnyugdíjas rendszer áttekintésénél nagyon fontos szempont az, hogy valóban azok kapjanak a továbbiakban rokkantnyugdíjat, akik valóban rászorulnak. Azok pedig, akik amolyan kiskapunak használják, vissza tudjanak kerülni a munka világába. Nagy Anna kérdésre válaszolva hozzátette: Várhatóan néhány héten belül, még májusban a kormány elé kerül a következő változat, amely akár a végleges verzió lehet.

A térség többi országához képest Magyarországon kétszerese a rokkantak száma - derül ki a március elején ismertetett Széll Kálmán-tervből. "Ekkora különbséget semmilyen valóságos körülmény nem indokol, nincs tehát ennyi magyar ember, aki ne tudna valamilyen betegség vagy fogyaték miatt munkát vállalni" - állítja a dokumentum. A Széll Kálmán-tervben szereplő pontok felsorolásában pedig az áll, hogy a kormány július elsejéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium koordinálásával megalkotja a szükséges jogszabályokat és január 1-jéig "méltányosan és elvszerűen" felülvizsgálják a korábbi minősítéseket.

Az április közepén megjelent, a Széll Kálmán-terven alapuló konvergenciaprogram szerint a rendszer felülvizsgálatának célja nemcsak az egészségkárosodás mértékének és a rehabilitálhatóságnak megállapítása, hanem annak meghatározása is, hogy a felülvizsgált személy a továbbiakban milyen munkakörökben és milyen feltételek mellett alkalmazható. A jelenleg alkalmazott egészségügyi jellegű felülvizsgálati rendszert felváltaná egy foglalkoztatásjellegű felülvizsgálati rendszer. A felülvizsgálat annak megállapítására irányul, hogy egyfelől a munkavégző képesség fennáll-e, másfelől hogy a visszavezetés az aktív státuszba és foglalkoztathatóság milyen munkaköri kritériumok mellett lehetséges. Ha az egészségkárosodott személy nem talál a nyílt munkaerőpiacon munkalehetőséget, akkor szociális rehabilitációs munkahelyen, közfoglalkoztatási program keretében foglalkoztatják tovább, ha nincs ilyenre lehetőség, természetesen nem marad ellátatlanul.

Több mint félmillió érintett

Az [origo] a tervezett felülvizsgálatok menetrendjéről és a gyakorlati tudnivalókról már egy héttel ezelőtt érdeklődött a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál, a tárca a megkeresésre reagálva közölte: a felülvizsgálatokra vonatkozó új kormány-előterjesztés minisztériumok közötti egyeztetése jelenleg zajlik, az egyeztetések után tudnak pontos információkkal szolgálni.

A konkrét menetrend egyelőre nem ismert, pontosan azt sem lehet tudni, hányan számíthatnak arra, hogy a második félévben felülvizsgálaton kell részt venniük A miniszter szavai és a nemzetgazdasági tárca háttértanulmánya szerint ugyanis durván 350 ezer, korhatár alatti ember kap rokkantnyugdíjat. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) az Országos Nyugdífolyósító Főigazgatóság (ONYF) január 1-jén érvényes adataira hivatkozva az [origo]-val a héten azt közölte: a rokkantak országos számáról nem áll rendelkezésünkre friss kimutatás, csak azokról, akik a rokkantságuk alapján rokkantsági nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugellátásban, hozzátartozói nyugellátásban vagy egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülnek. A tárca válaszából kiderül, hogy közel 720 ezren kaptak valamilyen rokkantsági ellátást az év elején ismert adatok szerint, ezen belül több mint hatszázezren vannak, akik az úgynevezett harmadik csoportba tartozó rokkantság alapján kapnak ellátást, ők azok, akik leginkább érintettek lehetnek a felülvizsgálatokban.

Pósfai Gábor, a hivatal igazgatója januárban ugyanis az [origo]-nak azt nyilatkozta, hogy várhatóan a munkanélküli, hármas csoportú rokkantnyugdíjasokat és a rehabilitációs járadékban részesülők felülvizsgálatát kell majd elvégezni. (Az nem derül ki a tárcától kapott statisztikából, hogy a hármas csoportba tartozó rokkantnyugdíjasok hány embernek van munkája.) A hivatal vezetője akkor azt is közölte, hogy a felülvizsgálatokra azért is szükség lesz, mert eddig csak az egészségkárosodás mértékét állapították meg. A jövőben viszont várhatóan arra is lehetőség lesz, hogy egy-egy rokkantnál megállapítsák, pontosan milyen munkára alkalmas.

Különböző rokkantsági kategóriák

A rokkantsági kategóriák egyrészről a megállapított egészségkárosodás mértékétől, másrészről a rehabilitálhatóságtól és a szakmai munkaképességtől, harmadrészben az önfenntartási képességtől függnek. Ebből következően a harmadik (III.) csoportba tartozik az a rokkant személy, akinek az egészségkárosodását az NRSZH szakértői bizottsága 50-79 százalék közötti mértékűnek véleményezte és szakmai munkaképességét rehabilitációval sem lehet helyreállítani vagy az ügyfél életkora miatt már nem indokolt a foglalkozási rehabilitáció megkezdése. Az első (I.) és második (II.) csoportba azok a rokkantak tartoznak, akiknek az egészségkárosodása 80-99 százalék közötti. I. csoportú rokkantnak számít, aki mások ápolására, gondozására szorul, mivel önmagát nem képes ellátni, míg a II. csoportba tartozó rokkant az önellátásra képes. (A 100 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodás az egyén halálát jelentené, ezért ilyen megállapítás a szakértői vizsgálatok során nem születik.)
A szakértők az egyént ért betegségeknek, sérüléseknek, fogyatékosságoknak, károsodásoknak az össz-szervezetre gyakorolt hatását és mértékét vizsgálják, illetve állapítják meg, ideértve az azok alapján megállapítható tevékenységek korlátozottságát is. A szakértők az egészségkárosodás mértékét a miniszteri utasítás formájában is kiadott szakmai irányelvek alapján határozzák meg, az irányelvekben feltüntetett szervrendszer szerinti károsodások (rész-egészségkárosodások) megfelelő összesítésével.


.