A cégeket sújtja a hazai energiapolitika

Az utóbbi időben többször is az ipari fogyasztók jártak rosszul a hazai energiapolitikai döntésekkel - állítja az Ipenerg nevű, a vállalkozások érdekeit képviselő szervezet. Átláthatóbb támogatási rendszert és a gázfüggőség csökkentésére kidolgozott világos stratégiát szeretne a szervezet, mely szerint a rossz energia-árszabályozás az államadósság utáni legsúlyosabb, versenyképességet rontó tényező.

Akár októberre megvalósulhat az Ausztria felől Magyarországra földgázt szállító HAG-vezeték 10-15 százalékos kapacitásbővítése, a szállított gáz mennyiségét rögzítő államközi szerződés módosítását azonban még nem végezték el, ezért kétséges, hogy valóban több gáz érkezhet-e ősztől - hangzott el az ipari gázfogyasztók érdekképviseleti szervezeteként fellépő Ipenerg csütörtöki sajtóbeszélgetésén.

A HAG-vezeték kapacitása jelenleg évi 4,5 milliárd köbméter. Feltehetően ezen a vezetéken keresztül szerzi majd be az MVM és az E.On a számára - egy áprilisi miniszteri rendeletben - lekötésre engedélyezett napi 4-4 millió köbméter gázt. Egyebek mellett ebből a gázmennyiségből tudja ellátni a két cég a távhőtermelőket. Az így vásárolt gáz olcsóbb, mint a hosszú távú szerződések keretében Oroszországból (a Gazpromtól) érkező, ez a megoldás is hozzájárult tehát ahhoz, hogy elkerülhető legyen a jelentős távhőáremelés.

Az Ipenerg igazgatója, Fürjes Balázs ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy míg az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó fogyasztók ily módon részesülhetnek az olcsóbb gázforrások előnyeiből, az ipari fogyasztók ettől a lehetőségtől ismét el lesznek vágva. Pedig a cégek már eleve azzal is hátrányos helyzetben vannak, hogy az olcsóbb gázzal feltöltött biztonsági földgázkészletből nem részesülhetnek. E készlet értékesítését ugyancsak az említett rendelet engedélyezi.

"A biztonsági készlet létrehozásának költségeihez minden fogyasztó hozzájárult, most azonban csak a lakosság, illetve a távhőtermelők kaphatnak belőle. A viszapótlás költségeit aztán majd ugyanúgy minden fogyasztó viselni fogja" - magyarázta Fürjes Balázs. Hozzátette, a vállalkozások újabb és újabb terheit végső soron a lakosság is megérzi majd, hiszen a kigazdálkodhatatlan költségek munkahelyek megszűnését eredményezhetik.

A szervezet a távhő-ártámogatás átláthatóbbá tételét, a keresztfinanszírozás (vállalatok-lakosság) megszüntetését, az energia-hatékonysági fejlesztések hangsúlyosabbá tételét és a fogyasztói érdekképviseletek döntéshozatalba való bevonását javasolja. Továbbá azt is, hogy a kormány minél előbb dolgozzon ki világos stratégiát arra, hogyan lehet megszüntetni az energiapénzek "elfolyását". A hosszú távú szerződések keretében keletről vásárolt gáz ugyanis 10-15 százalékkal drágább, mint amennyiért a nyugat-európai országok vásárolnak a szabadpiacon. "A megörökölt energia-árszabályozás rontja az ország versenyképességét, az államadósság magas szintje után ez a második legsúlyosabb tényező" - jelentette ki Fürjes Balázs.

Az Ipenerg igyekszik minél több kis- és középvállalkozást megnyerni javaslatainak, mondván, ennek a körnek az érdekeit jelenleg senki sem képviseli az energiaszektorban - mivel tagjai a törvény szerint nem minősülnek fogyasztónak.