Magyarországot is visszahúzhatja a görög államcsőd

Ronthatja a magyar növekedési esélyeket az egyre valószínűbb görög államcsőd, mert a bankok visszafogják majd hiteleiket - állítják külföldi elemzők. A magyarok szerint nem ilyen borús a helyzet, a cégek hitelezése már most is annyira alacsony szinten van, hogy onnan már nincs lejjebb. A görög csőd ennek ellenére több ponton beszivároghat a magyar gazdaságba, ami nem tenne jót az épp beindulni látszó növekedésnek.

Az egyre biztosabbnak tűnő görög államcsőd súlyos következményekkel járhat a kelet-közép-európai feltörekvő gazdaságok növekedésére: a görög hitelek késő visszafizetése által érintett nagy nyugati bankok visszafoghatják a hitelnyújtást a térségben, megakasztva ezzel az éppen meginduló kilábalást - írta vasárnap este, külföldi elemzők véleményét idézve a Bloomberg.

A cikkben megszólaló szakemberek szerint a csőd másik, ugyancsak a régiót sújtó hatása az lehet, hogy meginog a befektetők bizalma az elmúlt hónapokban kimondottan jól szereplő helyi devizák és tőzsdék iránt. Az egyik megszólaló, a londoni Capital Economics közgazdásza a "vihar előtti csend" kifejezést használta, de mások is egyetértettek abban, hogy a hitelezés elapadását megéreznék az érintett országok.

Az elemzők véleményére rímelő figyelmeztetést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megfogalmazott május 12-én kiadott régiós előrejelzésében, mondván, nehéz lenne elkerülni a bankokon és kereskedelmi kapcsolatokon keresztül begyűrűző hatásokat. "Egy kedvezőtlen forgatókönyv megvalósulása esetén, amelynek során a nyugati bankok komoly kárt szenvednek, feltehetőleg a feltörekvő európai országokba irányuló hitelkihelyezés jelentős mérséklésére kényszerülnének" - áll a dokumentumban.

Történne mindez akkor, amikor éppen beindulóban van a magyar gazdaság. A hazai államadósság kockázatát jelző biztosítás (CDS) árának alakulása azt mutatja, hogy a befektetők már bíznak Magyarországban, és hisznek a kormány reformterveinek. Ugyancsak vasárnap írt arról a Bloomberg, hogy 2009 óta a legalacsonyabb szintre süllyedt a magyar CDS-árazás. A múlt héten 240 bázispontra süllyedő mutató még tavaly decemberben is 378 bázisponton állt. Ez azt jelenti, hogy a piacon most sokkal kisebb esélyt adnak egy esetleges magyar államcsődnek, mint korábban, ami a bizalomnövekedés egyértelmű jele.

Már csak az időpont a kérdés

A görög államcsőd csak idő kérdése - mondták egybehangzóan az [origo]-nak nyilatkozó hazai elemzők. Azóta, hogy Görögország adósságkockázati besorolását az egyik legnagyobb nemzetközi hitelminősítő intézet, a Standard & Poor's egyes afrikai fejlődő gazdaságoknál is gyengébb, úgynevezett bóvli kategóriába rontotta le, az ország külföldi hiteleinek átstrukturálása (magyarul az államcsőd) a piaci szereplők többségének szemében szükségszerűvé vált.

"Valóban elkerülhetetlennek tűnik a görög államadósság átstrukturálása, a pletykák szerint már az EU és az IMF is ezzel a forgatókönyvvel számol. Az is igaz, hogy viszonylag jelentős a nyugat-európai bankszektor kitettsége, sőt megkezdett eszközvásárlásai miatt mostanra már az Európai Központi Banknak is sok görög állampapírja van" - mondta az [origo] kérdésére Barta György, a CIB Bank makroelemzője. Szerinte ugyanakkor nem valószínű, hogy az érintett bankok a várható nehézségeik miatt éppen ebben a régióban fognák vissza a hitelezést, ez "stratégiai szempontból nem lenne bölcs dolog".

Alig várják, hogy hitelezhessenek

"Kétségtelen, hogy a nagybankoknak voltak és vannak rossz tapasztalataik a térségben, például a szokatlanul nagy magyarországi különadó. De összességében ez egy vonzó piac, több országban erős növekedésre lehet számítani. A pénzintézetek alig várják, hogy a hitelezés újraindításához adottak legyenek a feltételek, furcsa lenne, ha pont most hagynák cserben a régiót" - mondta Barta György. Hozzátette, az esetleges görög csődnek általános hatása természetesen lehet az eurózóna gazdaságára, a növekedési ütemét visszavetheti, ez pedig közvetve a magyar gazdaság teljesítményén is meglátszana.

A Bloomberg cikke viszont azt is megemlíti, hogy noha a válság csúcspontján a térségben jelen lévő bankok közösen elkötelezték magukat amellett, hogy nem vonulnak ki - ez volt az Európai Bankkoordinációs (Bécsi) Kezdeményezés -, és ezt azóta többször megerősítették, az IMF adatai azt mutatják, hogy az elmúlt két évben 15 százalékkal visszafogták a hitelezési tevékenységüket Kelet-Közép-Európában. Márpedig a térség bankjainak háromnegyede van nyugat-európai tulajdonosok kezében.

A kormány adókedvezménnyel is ösztönözne

A magyar kormány előrejelzése legalább 3, kedvező esetben 4-6 százalékos GDP-növekedéssel számol az elkövetkező években, és számít a hazai bankok vállalatoknak nyújtott, beruházási és egyéb kölcsöneinek bővítésére. A devizahitelesek megsegítéséről folytatott tárgyalásokról kiszivárgott hírek szerint a kormány azzal ösztönözné a hitelnyújtást, hogy a hitelkihelyezés idei növekményét leírhatóvá tenné a bankadó alapjából. Megállapodás erről még nem született, de a törekvés mutatja, hogy a kormány hajlandó lenne áldozatokra a hitelezés felpörgetéséért.

"A magyarországi kkv-hitelezés a jelenlegi szinthez képest már nem nagyon tud visszaesni, ezzel együtt természetesen nem tenne jót a gazdaságnak, ha továbbra is stagnálna a piac. Ettől függetlenül a kormány konzervatív előrejelzésében szereplő háromszázalékos növekedés így is elérhető lenne" - mondta az [origo]-nak Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. A közelgő görög csőd hatásait nem gondolja kezelhetetlennek, mert ha az átstrukturálást futamidő-hosszabbítással oldják meg, vélhetően elmarad a sokk. "Akkor lehet nagy gond, ha Portugália és esetleg Írország is hasonló sorsra jut, a három együtt már sok lenne" - tette hozzá.

Érzékenyebbek lehetünk a kockázatokra

Minél több szó esik a görög államcsődről, annál kitettebb lesz Magyarország is a közismert kockázati tényezőknek - mondta érdeklődésünkre Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. "Nem szabad elfelejteni, hogy az utóbbi idők pozitív jelei ellenére Magyarország a nagy adósságállománya miatt még mindig kiemelten rossz pozícióban van" - fűzte hozzá. Török Zoltán úgy látja, esélyesebb, hogy csak jövőre vagy két év múlva következik be a görög csőd. "Görögország hosszú távú finanszírozását ma már az euróövezet erre létrehozott alapja, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) biztosítja. Tehát az, hogy Görögország mikor megy csődbe, jórészt politikai döntéseken múlik. Az alap két legnagyobb befizetője Németország és Franciaország, és mivel e két ország bankjait érinti a leginkább a görög csődkockázat, az az érdekük, hogy a csőd inkább később, mint előbb következzen be. Így ugyanis minél több, banki kézben lévő rövid távú állampapír lejárhat, minimalizálva a reálgazdaságra gyakorolt negatív hatást" - magyarázta az elemző.