Kamattartás mellett döntött a jegybank

A várakozásoknak megfelelően 6 százalékon tartotta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank. Ezt a szintet január óta tartja a jegybank, s a piaci várakozások szerint még tartósan maradhat a hat százalék. A kamatcsökkentést az inflációs kockázatok, az emelést az áremelkedési ütem tetőzése akadályozzák.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6 százalékon tartotta az irányadó kamatrátát. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

Simor András, a döntés utáni sajtótájékoztatón a jegybank félévente kiadott inflációs jelentésére utalva azt mondta, hogy a várt inflációs adatokat kapták, mint fogalmazott: rajta vagyunk a bemutatott inflációs pályán. Az MNB-elnök elmondta, hogy "számottevő gazdasági növekedésre" számítanak Magyarországon, ugyanakkor kockázatosnak tartotta a világgazdasági környezetet.

A jegybankelnök kifejtette, hogy a piaci kockázatokat nem önmagukban veszik figyelembe, hanem csak olyan mértékben, ahogy az inflációra hat. A magyar kockázati felár változása ugyanis befolyásolja a forinteszközök iránti igényt, ami kihat az infláció alakulására is, és a jegybanknak ezt kell figyelembe vennie.

Bár az áprilisi inflációs adat kissé kedvezőtlenebb lett, mint ahogy a piac várta, elemzők szerint a mértéke nem volt akkora, hogy kamatemelésre kényszerítse a jegybankot.

A jegybank legutóbb január 24-i ülésén döntött kamatemelésről, akkor 25 bázisponttal (0,25 százalékponttal) emeltek a rátán. Bár azóta nem emeltek a kamatszinten, Simor András jegybankelnök márciusban arra figyelmeztetett, hogy az inflációs célok eléréséhez tartósan szükség lehet a 6 százalékos alapkamatra.

Az irányadó kamatráta alapján határozzák meg a kereskedelmi bankok a hiteleik és betéteik kamatait. Ezért az alapkamat emelése drágább hiteleket, viszont kedvezőbb betéti hozamot eredményez. Mivel az állampapírok kamatait is befolyásolja az alapkamat, a kamatemelés növeli a keresletet a irántuk, s így több befektető vásárol forinteszközöket. A kamatemelés tehát a forint iránti igényt is növeli, vagyis erősíti a hazai devizát, és közben a gazdaságban forgó pénzmennyiségre keresletet is hoz, azaz segít letörni az inflációt.

A Reuters legfrissebb elemzői felméréséből az derült ki, hogy a piac szerint az alapkamat már elérte a csúcsát, vagyis a szakértők döntő többsége szerint tartósan 6 százalékon marad, nem emelkedik tovább. Csupán néhány olyan elemző akadt, aki 0,25 vagy 0,5 százalékpontos emelést vár még ebben az évben. A kamatcsökkentés megkezdésében azonban óvatosak voltak a szakértők: a becslésre vállalkozók többsége idén év végére vagy jövő év elejére várja az első vágást.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a belső kereslet és a bérnyomás hiánya nem teszi szükségessé a kamatemelést - ugyanis mindkettő inflációs kockázatot jelentene, amelyre a jegybank emeléssel reagálhatna. Az elemző szerint ugyanakkor a fennálló inflációs kockázatok miatt a csökkentés sem lehetséges jelenleg.

Gyorselemzésében Suppan Gergely azt írta, hogy nem vár az év további részében sem változást, mivel a kamatcsökkentés csak akkor lenne lehetséges, ha a 3 százalékos inflációs cél kockázatok nélkül valósulna meg. Mivel ezt csak jövő év közepére várják, és továbbra is fennállnak inflációs kockázatok (főleg külső ársokkok miatt), a csökkentés nem várható idénre. Szerinte azonban a kamatvágást ellensúlyozza, ha az Európai Központi Bank - a várakozásoknak megfelelően - emeli az alapkamatát.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamatszint tartására vonatkozó előrejelzés addig érvényes, amíg az európai adósságválság eseményei nem vesznek újabb fordulatot. Emellett globális kockázatnak nevezte az elemző a kínai gazdasági növekedést és az ország helyi bankrendszerét is, amelyek megingása a befektetői kockázatvállaláson keresztül Magyarországra is hathatnak.

A kamatdöntéssel nem változik az euró- és a forinteszközök közti kamatkülönbség. Az Európai Központi Bank két év után áprilisban változtatott legutóbb az alapkamaton, akkor 1,25 százalékra emelte. A májusi kamatdöntésnél azonban ezen a szinten hagyták. A döntés után Jean-Claude Trichet elnök azt mondta, hogy "nagyon szorosan" figyelemmel fogja kísérni az inflációs kockázatokat, s erről a Bloomberg üzleti szakportál arra következtetett, hogy júniusban sem várható elmozdulás.