Kiárusítja a családi ezüstöt Görögország

Ötven milliárd euró értékű állami vagyoncsomag privatizációja lehet az utolsó esélye Görögországnak arra, hogy elkerülje az államcsődöt. Szolgáltató cégeket, létesítményeket és rengeteg ingatlant kellene pénzzé tenni a kormánynak öt év alatt. A tervezett program méretében és ütemében egyaránt összevethető a magyarországi privatizációval.

Világosan kijelölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az utat, amelyet Görögországnak követnie kell ahhoz, hogy elkerülje az államcsődöt. A megszorító intézkedések megduplázása mellett egy nagyszabású privatizációs programot lát elkerülhetetlennek a nemzetközi szervezet - olyan nagyságrendűt, amilyen Magyarországon is zajlott a rendszerváltás után.

Az IMF görögországi megbízottja, Poul Thomsen nem mondta ugyan ki nyíltan, hogy a javasolt lépések nélkül az államcsőd vár az adósságcsapdában vergődő országra, de mindenki számára nyilvánvaló volt, mire utal az a félmondata, hogy máskülönben "a kormány jelenlegi adósságcsökkentő programja le fog térni a kijelölt pályáról".

Sokan számítanak az államcsődre

Az EU pénzügyekért felelős tisztségviselői már pénteken elismerték, hogy a görög adósság átstrukturálása (ez lényegében egyet jelent a csőddel) reális lehetőség. A különböző felmérések szerint ennek bekövetkeztét a befektetők legalább négyötöde biztosra veszi. Kevesen hisznek benne, hogy a görögök jövőre képesek lesznek a piacon eladni az ország finanszírozásához szükséges 27 milliárd eurónyi állampapírt.

Elsősorban az teszi ezt valószínűtlenné, hogy a költségvetési hiány csökkentésének üteme jelentősen elmarad a tervezettől. Tavaly csupán a GDP 10,5 százalékára sikerült leszorítani a deficitet, ezért az idei 7,6 százalékos cél már most elérhetetlennek tetszik. A súlyos gazdasági visszaesés mellett az állampolgárok adóelkerülése is ijesztő tempóban apasztja az állami bevételeket.

A Görögországot tavaly 110 milliárd eurós segélycsomaggal ideiglenesen megmentő IMF-EU páros ezért azt ajánlja, hogy a kormány a korábban előirányzott hárommilliárdos helyett hatmilliárd eurós megszorító csomagot vezessen be az idén (ehhez alighanem létszámleépítés kell a közszférában, ami eddig politikai tabunak számított). Másrészről egy ötéves privatizációs program végig vitelét javasolja, mely 2015-ig 50 milliárd eurós bevételt hozna.

Rég nem látott mértékű privatizáció

Ez hatalmas szám, a befolyó pénz így éppen a GDP egyötödét tenné ki. A Wall Street Journal IMF-adatokra hivatkozva azt közölte, hogy az utóbbi évtizedekben csak két ennél nagyobb szabású magánosítási akció volt. Észtország 1992 és 1998 között a GDP 20,3 százalékának megfelelő vagyont vert dobra - az első helyen pedig az 1991-1998-as magyarországi privatizációs program áll, melynek összértéke a GDP 32 százalékára rúgott.

A magyarországi privatizációval annál is inkább megáll a párhuzam, mivel feltehetően ebben az esetben is külföldi befektetők közül kerül majd ki a vásárlók zöme. Tőkeerős európai cégek számára tehát remek piacfoglalási lehetőség kínálkozik jó áron bevásárolni magukat nagy görög cégekbe. A külföldi vállalatok tulajdonszerzése hagyományosan érzékeny témának számít Görögországban, ennek ellenére a közvélemény-kutatások szerint most tíz emberből hét támogatja az állami kiárusítást.

Bőven lesz mit eladni. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint csak az állami kézben lévő cégek 44 milliárd eurót érhetnek, míg a rendelkezésre álló ingatlanvagyon értékét 200 és 300 milliárd euró közé teszik. Ezzel együtt akadhatnak nehézségek: a görög eszközöket egy ideig még nehéz lesz hitelfedezetként használni, a kezdetleges ingatlan-nyilvántartás elriaszthatja az ingatlan-befektetőket, a teljes programot pedig nagyban veszélyezteti a politikai konszenzus hiánya, az ellenzék ugyanis nem fogadja el a gazdasági intézkedéseket.

Jelentősen csökkenne az adósságteher

Ha mégis teljesül az 50 milliárdos bevételi cél, a görög államadósság 2015-re a GDP 134 százalékára süllyedhet, a mostani folyamatok alapján előrevetített 151 százalék helyett. (Összehasonlításul: a Közép-Európában kimondottan magasnak számító magyar államadósság pillanatnyilag valamivel 80 százalék fölött van, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításával várhatóan 74-75 százalékra fog csökkenni.)

A görög kormány eltökéltségét jelzi, hogy nyilvánosságra hozta, mely vagyonelemek eladásával számol, és azt is, az egyes tranzakciókat milyen tanácsadók segítik majd. A megbízottak között vannak görög pénzintézetek, a legnevesebb nemzetközi tanácsadó cégek és külföldi nagybankok.

A következő vagyonelemek magánosítását tervezi a görög kormány:

• a sportfogadások szervezésének monopoljogát birtokló OPAP cég 34 százalékos tulajdonrésze
• az állami lottó
• az állami lóversenyszervező társaság
• az athéni nemzetközi repülőtér 55 százalékos tulajdonrésze
• a régi athéni reptér (Hellinikon) területe
• négy darab Airbus A340 utasszállító repülőgép
• több ezer ingatlan: épületek, földterületek, hotelek, strandok, termálfürdők, kikötők, kaszinók és a 2004-es nyári olimpia egyes létesítményei
• a DEPA gázipari vállalat 65 százalékos tulajdonrésze
• a veszteséges EAS és ELVO fegyvergyárak
• az évente egymilliárd eurós mínuszt termelő OSE vasúttársaság 49 százalékos tulajdonrésze (számos veszteséges vonal bezárása után)
• a (még nem létező) egységes állami autópálya-kezelő valamekkora tulajdonrésze
• a kavalai gáztározó.