A görög válság nem engedi a magyar kamatcsökkentést

Vágólapra másolva!
A májusi infláció kedvezően alakult és Magyarország áremelkedési üteme jövő év végére a kitűzött cél alá süllyedhet, a kamat mégis tartósan hat százalékon maradhat, döntött így hétfőn a jegybank. A kamatcsökkentést elsősorban a nemzetközi környezet, azon belül is a görög válság akadályozza.
Vágólapra másolva!

A várakozásoknak megfelelően 6 százalékon hagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamatot. Simor András bank elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy egyetlen ajánlás volt a jegybank monetáris tanácsa előtt, és a döntés egyhangú volt.

Az elnök a kockázatokkal magyarázta, hogy a kedvező inflációs pálya ellenére miért tartják fenn a 6 százalékos kamatszintet. "A görög válság nem segíti a piacok harmonikus működését" - mondta a jegybank elnöke.

Elmondása szerint az eurózóna adósságválsága a forinteszközökön keresztül gyengébb forintot, az pedig magasabb inflációt okozhat. Kockázatnak nevezte az olaj- és élelmiszerárak világpiaci esetleges további emelkedését is. Ezzel szemben mérsékelheti az inflációt, ha a kiadáscsökkentő lépések (a Széll Kálmán-terv) eredményeként erősödik a forint.

Simor András szerint a jegybank mérsékelte a gazdasági növekedési várakozását, idén az eddig becsült 2,9 százalék helyett már csak 2,6, jövőre 3 helyett már csak 2,7 százalékkal számolnak. Pesszimistább a kép a háztartások fogyasztása és a beruházások szintje miatt - vélte Simor.

A jegybankelnök szerint 2012 végére a célként kitűzött 3 százalék alatti tartományba süllyedhet az infláció, amit segíthet, hogy az idei hirtelen drágulások hatása (az éves mérési alap miatt) jövő nyárra kiesik. A 6 százalékos kamatra mégis azért van szükség, mert az "ársokkok beépültek a maginflációba", vagyis a magas élelmiszer- és üzemanyagárak miatt a gazdasági szereplők nagyobb ütemű áremelkedést feltételeznek, s így maguk is nagyobb ütemben emelnek.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője viszont éppen azt emelte ki az ársokkok jelenségéből, hogy az utóbbi hetekben energia, nyersanyag és élelmiszerár-eséseket tapasztaltak, ami némileg mérsékelheti az inflációs nyomást. Suppan Gergely szerint kedvezőbb lett ugyan a májusi inflációs adat, de további információk kellenek annak megállapításához, hogy tartós lesz-e az árcsökkentés.

Az elemző még Simor sajtótájékoztatója előtt azt írta gyorselemzésében, hogy a jegybanki előrejelzés 2012 év végén teljesülő inflációs célt közölt 6 százalékos kamat tartása mellett. A Takarékbank úgy számol, hogy már jövő év közepén teljesülhet az inflációs cél, ezért az MNB "kommunikációja enyhülhet a gyenge fogyasztás miatti aggodalom irányába". Suppan Gergely megjegyezte azt is, hogy a görög adósságválság alakulása növeli a piaci kockázatokat, s ez megakadályozza a kamatcsökkentést a következő hónapokban.

Hasonlóan értékelt a kamatdöntést Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere is, aki szerint a "a feszült nemzetközi környezetben a jegybank az elkövetkező hónapokban továbbra sem fog kamatcsökkentéssel kísérletezni."

A befektetési szakértő szerint Magyarország növekedése vélhetően nem éri el a várt 3 százalékot, és jövőre is inkább "lefelé mutatnak a kockázatok". Bebesy szerint az alacsonyabb növekedés kisebb inflációs nyomást eredményezhet, ugyanakkor azt is írta elemzésében, hogy a "meglepetésszerűen jó májusi inflációs adatot követően ugyan erősödtek a közeljövőre vonatkozó kamatcsökkentési várakozások", de a viszonylag magas kockázatok miatt nem lehet ezt megtenni.