Befektetési alap vagy bankbetét - Melyik éri meg jobban?

A befektetési alapok rugalmasabb és azonos teljesítmény esetén valamivel magasabb nettó hozamú befektetések, mint az egyszerű bankbetétek. Hogyan hasonlítható össze a két termék? 

A befektetési alap gyűjtőfogalom, beleférnek a különböző kockázati szintekre, az eltérő eszközcsoportokra kialakított termékek a kötvényektől és a részvényektől kezdve az ingatlanokon át a jóval kockázatosabb árupiaci vagy származtatott instrumentumokig. Amikor a befektetési jegyeket és a bankbetéteket összehasonlítjuk, akkor érdemes a bankbetétekhez leginkább hasonlító pénzpiaci, illetve bizonyos kötvénypiaci alapokkal összevetni a betéteket. A más logika mentén működő alapokról ugyanis nehéz bármi okosat mondani, terméktől és piaci körülményektől függően lehet a befektetés eredményes vagy eredménytelen.

Rugalmasság, likviditás

A bankbetétekkel összevethető pénzpiaci befektetési alapok legnagyobb előnye a rugalmasság, vagyis az, hogy bármikor veszteség nélkül hozzáférhetünk a pénzünkhöz, azaz a megtakarításainkat bármekkora összegért feltörhetjük, likviditási helyzetünknek megfelelően ki-be pakolhatjuk a forrásainkat. Mindez magától értődőnek tűnhet, de egyáltalán nem az. A legtöbb megtakarításnál egyáltalán nem olyan egyszerű bármikor kiszállni, nincs ekkora rugalmasság.

A bankban lekötött betéteknél adott időszakra vállalnunk kell, hogy a banknál hagyjuk a pénzünket, különben nem jár nekünk kamat, vagy legfeljebb csak minimális folyószámlakamatra vagyunk jogosultak. A befektetési alapok likviditása mindenféle egyéb megtakarításhoz képest is lenyűgöző. A részvényeket ugyan bármikor eladhatjuk, de néhány napot várnunk kell az elszámolásra, illetve ki vagyunk téve az aktuális árfolyam szeszélyének. Az ingatlan értékesítése időigényes, semmilyen garancia nincsen a sikerre. Ha egy tartós befektetési szerződés pénzéhez szeretnénk idő előtt nyúlni, az adóelőnyt veszíthetjük el. Az önkéntes pénztárban tartott vagyonunkhoz az első tíz évben hozzá sem férünk. Mindezekhez képest a pénzpiaci alap tökéletes rugalmasságot kínál, ami még akkor is igaz, ha sokféle befektetési alap létezik, és természetesen az aktuális árfolyamok szeszélyének egy részvényalap is ki van téve.

A gyakorlatban

A legtöbb befektetési alap olyan nyílt végű befektetési alap, ahonnan vagyonunk egy részét vagy egészét rendkívül rugalmasan, árfolyam vagy hozamveszteség nélkül bármikor ki lehet venni. Külön kedvező az a Magyarországon is bevett megoldás, hogy a nyílt végű alapok befektetési jegyei egy forint névértékűek, így bármikor, bármekkora összeget be lehet fektetni az alapba vagy ki lehet venni onnan. Hogyan zajlik mindez? A befektetési alapoknál minden egyes nap kiszámolják, hogy mennyit is ér egy befektetési egység. Ezt a számot hívják egy jegyre jutó nettó eszközértéknek. A nyílt végű befektetési alapoknál a likviditást maga az alapkezelő biztosítja, az egy jegyre jutó nettó eszközértéken ugyanis folyamatosan vissza lehet váltani nála a jegyeket, vagy új befektetési jegyeket is lehet tőle vásárolni.

Túlságosan gyakran azért nem érdemes ugrálni, mert bizonyos alapoknál a befektetési jegyek vásárlásának vagy visszaváltásának költsége is van. Nemcsak nyílt végű alapok léteznek ugyanakkor, hanem vannak olyan zárt végű befektetési jegyek is, ahol az alapkezelő nem vállalja a naponkénti új eladás és visszaváltás lehetőségét, de ezeknek a befektetési jegyeknek is van másodlagos piaca, a tőzsdén lehet velük kereskedni. Ez annyiban csökkenti a likviditást, hogy csak akkor tudjuk eladni, ha a piacon van vételi szándék is.

Biztonság

Mindez szép és jó, de nincs itt valamiféle trükk? A számok szerint a magyar befektetők kétszerannyi bankbetétet tartanak, mint befektetési jegyet. Joggal gondolhatjuk, hogy ennek biztosan megvan az oka, talán nagyobb biztonságban van a pénzünk a bankbetétben, esetleg nagyobb a hozam. A válasz mindkét esetben nemleges. Magyarországon sem a bankbetétek, sem a befektetési jegyek nem kerültek soha veszélybe, bár fontos figyelmeztetés, hogy ez csak a valódi bankok és a valódi alapkezelők bankbetéteire és befektetési jegyeire igaz, sajnos sok egyéb befektetési konstrukcióra, pilótajátékra hazudták a bűnözők a fenti kifejezéseket.

Az alapok biztonságát összetett rendszer garantálja. A kis létszámú és nem is túl nagy alaptőkéjű alapkezelő cégek befektetési döntéseket hoznak, de valójában nem férnek hozzá az alapokban fekvő ügyfélpénzekhez, eszközökhöz. Az alap eszközei felett közvetlenül csak a letétkezelést végző, sokkal nagyobb tőkeerejű, ezért jóval biztonságosabb letétkezelő bank diszponálhat. Ez bonyolítja a különböző értékpapír-ügyleteket, és számolja a befektetési alapok nettó eszközértékét is. A befektetési alapok esetén így voltaképpen arról érdemes meggyőződnünk, hogy valóban törvényes alapkezelőről van-e szó. Ezt például bizonyíthatja, ha a cég tagja a legnagyobb szakmai szövetségnek, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Országos Szövetségének (BAMOSZ). Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy amikor az alapok biztonságáról beszélünk, akkor a csalárd szándék elleni védelemről szólunk, vagyis arról, hogy nem lopják el a pénzünket. De nem arról van szó, hogy az alap értéke ne csökkenhetne, hiszen a nyílt végű befektetési alapok amúgy lehetnek nagyon kockázatosak, vagyis a piaci kockázat mindig megvan, az alap veszíthet befektetései értékéből.

A bankbetétek biztonsági helyzete hasonlóképpen megnyugtató. A betétekkel jellemzően még piaci kockázat sincs, a bank az esetek többségében előre rögzíti, hogy milyen futamidőre milyen kamatot fizet azért, hogy használhassa a pénzünket (a használat azt jelenti, hogy a bank az elhelyezett betéteket forrásként kihelyezi, hitelez belőle). A bank ugyan elvileg csődbe mehet, azaz veszélybe kerülhet a betétesek pénze, de erre is van védelem, a bankok olyan kötelező tagságú alapot hoztak létre, az Országos Betétbiztosítási Alapot (OBA), amely a bankok befizetéseivel garantálja, hogy a betéteseket baj esetén is kártalanítja. Az OBA-ról annyit tudni, hogy a kisbefektetőket védi, százezer eurós (azaz mintegy 27 millió forintos) betétösszeg felett már nem jár védelem. Fontos továbbá tudni, hogy mely banki termékekre vonatkozik a betétbiztosítás. Ezt bármikor megkérdezhetjük az adminisztratív munkatárstól, ha kételyeink merülnének fel, de a sorvezető szabály az, hogy a klasszikus hitelintézeti termékek (számlapénz, lekötött betét) mindig védettek.

Hozamok

A befektetési alapok és a betétek versengésének a hozamok szintjén is a befektetési alapok a nyertesei, árnyalatnyival ugyanis kedvezőbb az adókörnyezetük. Ha egy évre bankbetétbe vagy befektetési alapba helyezzük a pénzünket, akkor nem észlelhető a különbség, hiszen feltételezve, hogy 7-7 százalékos bruttó hozamot érnek el, mindkét pénzügyi jövedelemből, vagyis a bankbetét kamatából, illetve a befektetési jegy eszközérték-növekményéből 16 százalékos adót kell fizetni, és a maradék (ez esetben 5,88 százalék) a nettó hozamunk. Az alapok hozamelőnye akkor észlelhető, ha ennél hosszabb az időtáv. A befektetési jegyek esetében ugyanis nem évente, hanem csak a jegyek értékesítésekor kell adót fizetni.