MNB: Középtávon forintgyengülést hozhatnak a külföldi kamatemelések

A jelenlegi kamatszint mellett 2012-ben elérhető az inflációs cél az MNB szerint. A jegybank - legfrissebb jelentésében szereplő - előrejelzése a kormánynál visszafogottabb gazdasági növekedést valószínűsít, és egyelőre nem számol a belső fogyasztás jelentős élénkülésével.

Az MNB szerint a mostani - 6 százalékos - jegybanki alapkamatszint huzamosabb ideig történő fenntartása mellett érhető el a 3 százalékos inflációs cél 2012 végére - derül ki a Magyar Nemzeti Bank szerdán közzétett inflációs jelentéséből.

Virág Barnabás, az MNB inflációs jelentését készítő csapat vezetője a jelentés bemutatására szervezett szerdai tájékoztatón újságírói kérdésre elmondta, hogy a külső kamatkondíciók várható szigorodása, az ottani és a hazai piacon tapasztalható kamat különbözetének csökkenésével középtávon a forint árfolyamának gyengülése várható. A szakember azt is elmondta, hogy a külső környezet alapján költségsokkokra, magas nyersanyagárakra lehet számítani, ezek a tényezők rövid távon is befolyásolhatják az inflációt.

A kormánynál borúlátóbb a jegybank

Az MNB jelentése szerint a gazdasági növekedés szerkezeti kettősége továbbra is megfigyelhető: a recesszióból való kilábalást elsősorban a külső kereslet segíti, amelyhez a belső kereslet csak fokozatosan zárkózik fel. A jegybanki szakértők úgy vélik, jövőre is gyenge marad a belföldi kereslet, ennek hatására csökkenhet az infláció, így 2012-ben éves átlagban 3,6 százalékra mérséklődhet a pénzromlás üteme.

Az MNB szerint idén 3,9 százalékos infláció mellett 2,6 százalékkal növekedhet a magyar GDP, az államháztartás uniós normák szerint elszámolt (ESA) egyenlege 2,4 százalékos többletet mutathat idén. A gazdasági fejlődésre vonatkozó jegybanki prognózis pesszimistább a kormány előrejelzésénél. A Széll Kálmán-terven alapuló, Brüsszelnek április 15-én elküldött konvergenciaprogram visszafogottabb növekedést valószínűsítő - konzervatív - becslése 3,1 százalékos GDP-emelkedést, az optimistább - dinamikusnak nevezett - kormányzati prognózis pedig 3,2 százalékos bővülést valószínűsít 2011-ben. Az MNB szerint jövőre a magyar GDP 2,7, míg a kormány konzervatív és dinamikus előrejelzése 3, illetve 3,7 százalékos növekedést vár.

Nem vásárolnak többet az emberek

Az MNB jelentése szerint a lakosság fogyasztási kiadásai 2009 vége óta stagnálnak, és nem is mutatják az élénkülés jeleit. Több tényező is arra utal, hogy a fogyasztás visszafogott alakulása a jegybank korábbi előrejelzéseinél tartósabb lehet. Az inflációs prognózis szerint a foglalkoztatás bővülése csak késéssel és lassú ütemben követi a gazdaság növekedését. Az MNB-nél úgy látják, a versenyszférában továbbra sem tapasztalható érdemi létszámbővülés, így tartósan magas munkanélküliségre lehet számítani.

A háztartások fogyasztását az MNB szerint továbbra is a bizonytalan jövedelemkilátások és a magas adósságállomány határozza meg, ráadásul további terhet jelent számukra a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése. A jegybank szakértői úgy vélik, a háztartások óvatos fogyasztói magatartására csak korlátozott hatással lesz a devizahitelesek megsegítését célzó csomag. Az MNB feltételezése szerint a mentőcsomagba belépő háztartások felszabaduló jövedelemtöbbletüket megtakarítás helyett döntően fogyasztásra költhetik, ez negyedévente mintegy 6,3-8,3 milliárd forintos többletet jelenthet a fogyasztási kiadásokban. A jegybanki elemzés szerint rövid távon a vártnál nagyobb mértékű - a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokon elért - reálhozamok kifizetése élénkítheti a fogyasztási kiadásokat, ám a Széll Kálmán-tervben és a konvergencia programban megfogalmazott intézkedések rövid távon rontják a háztartások jövedelmi pozícióját. Az előrejelzésből kiderül az is, hogy a válság miatt a lakosságban felerősödött az "óvatossági motívum", ami szintén a mérsékeltebb fogyasztásbővülés irányába hat.