Válságállóbbá tenné a bankokat az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság jogszabályjavaslata szerint szigorodna a bankok hitelfelvétele, mivel nagyobb tartalékokat és több gyorsan pénzzé tehető eszközt írna elő a pénzintézeteknek. A javaslat az úgynevezett Bázel III keretrendszer ajánlásaira támaszkodik.

Az Európai Bizottság szerdán olyan törvényjavaslattal állt elő, amellyel átültetné a gyakorlatba a banki tőketartalékokra vonatkozó, novemberben elfogadott Bázel III kritériumrendszert. A javaslat arra ösztönzi a bankokat, hogy kevesebb hitelt vegyenek fel, óvatosabb hitelezési politikát alkalmazzanak, és kevesebb rövid távú kölcsönt vegyenek igénybe, azaz stabilabb és biztonságosabb működésre álljanak át.

Az Európai Bizottság a közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a bankok központi szerepet játszottak a világgazdaság 2008 óta tartó pénzügyi válságában, ezért le kell vonni ennek tanulságait, hogy ne ismétlődjenek meg a múlt hibái. A bizottsági javaslat lényegében megfelel a Bázel III előírásoknak: a kötelező első körös tőketartalék-ráta a kockázattal súlyozott 4 százalékról 6 százalékra emelkedik majd, míg az alaptőkének - szintén az eszközökhöz kockázati súlyozással viszonyított - aránya a jelenlegi 2 százalékról 4,5 százalékra nő majd. (A Bázel III keretrendszert a jegybankokat segítő svájci központú Bázeli Tőkefelügyeleti Bizottság koordinálásával dolgozták ki 2010 őszére a pénzügyi stabilitás erősítésének céljával.)

Az első körös tőketartalék-ráta a bankok fizetőképességének egyik legfontosabb mutatója, amely a kockázatokkal súlyozott eszközökhöz képest annak az összegnek az arányát jelzi, amelyet a bank még képes veszteségként elviselni működésének zavartalansága mellett.

Az első körös tőketartalék-ráta kötelező szintjét - a tervezet szerint - fokozatosan kell felemelniük a pénzintézeteknek: 2013-ban 4,5 százalékra, 2014-ben 5,5 százalékra, míg 2015-ben 6 százalékra.

Elemzők szerint a javaslat legradikálisabb pontja a bankok likviditására vonatkozó előírás. A bizottság a pénzintézeteket 2013-tól "megfelelő" likviditásra kötelezi, 2015-től pedig előírná, hogy az eszközök mekkora részét kell likvid formában tartani. Ennek részleteiről egy megfigyelési és felülvizsgálati időszakot követően dönthet az Európai Bizottság - derül ki a szervezet közleményéből.

A pénzpiaci válság kirobbanása, a Lehman Brothers csődje után a rövid távú bankközi hitelpiac lényegében összeomlott, mivel a bankok - a magas kockázatok és a megnövekedett bizonytalanság hatására - nem voltak hajlandóak egymásnak rövid futamidőre forrásokat biztosítani. Azóta nagyrészt a központi bankok által nyújtott eszközök biztosították a bankrendszer likviditását.

Az EU Bizottsága közleményében azt javasolja, hogy az e tárgyra vonatkozó valamennyi jogszabály összevonásával hozzák létre a banki szabályozás egységes szabálykönyvét, ami egyaránt elősegítené az átláthatóságot és a jogérvényesítést. A rendeletet közvetlenül kellene alkalmazni a tagállamokban, továbbá egységes tőkekövetelményeket is meghatározna - írja a szervezet.

A világ központi banki és pénzügyi felügyeleti vezetőinek Bázeli Bizottsága még tavaly szeptember közepén hirdette ki az új nemzetközi szabályokat a bankok tőkemegfelelési mutatóinak szigorítására. A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20 csoport novemberben bólintott rá az új nemzetközi bankszabályokra.