Választási években megugrik a közbeszerzések száma

Vágólapra másolva!
2004 helyett 2044. év, 2001 helyett 1002. év - ehhez hasonló hibákba ütközött közbeszerzési kiírásokban a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Korrupciókutató-központ, amely az állami beszerzésekről állít össze adatbázist. A nem végleges, úgynevezett "béta" adatbázis adatai rámutatnak, hogy 1996 és 2011 között a választási években kiemelkedik a közbeszerzések száma, a 2010-es évben pedig extrém sok volt a közszféra beszerzése.
Vágólapra másolva!

Elsőként kíván olyan adatbázist összeállítani a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének Korrupciókutató-központja, amely kutathatóvá teszi a közbeszerzéseket a kilencvenes évektől napjainkig.

A "Magyar közbeszerzési adatok és az információs szupersztráda - Első riport" című kiadvány (pdf) az 1996 és 2011 júliusa közötti közbeszerzési adatok alapvető jellemzőit mutatja be. A kutatók egy "béta" vagyis még nem végleges adatbázist hoztak létre, amelyből kiderül például, hogy 2010-ben kiugróan magas volt a lezárt közbeszerzési eljárások száma, de az összes vizsgált választási évre igaz, hogy több eljárás zárul, mint a többi évben.

Az 1996 januárja és 2011 februárja közötti 82 760 vizsgált esetből az adatok szerint 2010-ben 15 515 eljárás zárult, míg 1996 és 2007 között csak évi 2000-6000 eljárás volt jellemző. 2008-tól folyamatosan növekedett a lezárt eljárások száma és az idei első félévben már több közbeszerzés zárult le, mint három évvel ezelőtt egy teljes év alatt. (A részletekről lásd a grafikont.)

Az eredményesen lezárult közbeszerzési eljárások száma 1996-2007 július
Forrás: MaKAB Béta, BCE KKK
Forrás: BCE Korrupciókutató-központ

Kiderült az is, hogy a 2010-re megugró közbeszerzési eljárási szám nagyrészt a vidéki beszerzések felfutása miatt alakulhatott, mivel a budapesti beszerzések aránya az 1996-2008 közötti 45-60 százalékról 2010-re 35 százalékra, 2011-re ez alá csökkent.

Az adatok szerint 2009 januárja és 2010 májusa között a legtöbb közbeszerzést a Főgáz Földgázelosztási Kft. írta ki, összesen 514 darabot, amely az összes eljárás 3 százalékát teszi ki. A budapesti önkormányzat 270, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. 157, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. 87, az Országgyűlés Hivatala 60 pályázatot hirdetett. Az adatok egy-egy állami vállalat vagy intézmény közbeszerzési aktivitását is nyomon követi, például kiderül, hogy a BKV Zrt. 2009-ben írta ki a legtöbb pályázatát.

A kutatók amiatt fogtak az adatbázis összeállításába, mert a "80 milliós informatikai fejlesztés ellenére jelenleg nincs olyan, bárki által elérhető adatbázis, amely letölthető módon és rendezetten tartalmazná a magyarországi közbeszerzések fontosabb jellemzőit" - olvasható a jelentésben.

A Korrupciókutató-központ szerint szükség van olyan adatbázisra, amelyből kiderül, hogy mely cégek azok, amelyek szinte minden közbeszerzési pályázaton nyernek, és éves árbevételük többsége a közbeszerzéseken elnyert összegekből származik. Vagy épp olyan kérdésekre adhat választ, hogy két önkormányzat miért szerez be ugyanabban az időben, ugyanabból a termékből feltűnően eltérő árakon.

A kutatók szerint vannak külföldi példák arra, hogy lehetséges alacsony költséggel állami adatbázist építeni, például Chilében működik ilyen. A központ álláspontja szerint a korábbi adatokat is lehetett volna már digitális formában kezelni, illetve állami adatbázissá formálni, ehelyett különböző cégek végzik el ezt a munkát, amelyet pénzért értékesítenek.

Kritikát fogalmazott meg az intézet a rendszerezetlen adatok miatt. Felhívták a figyelmet, hogy a közbeszerzések elérhető adatai gyakran hibásak, pontatlanok, például előfordulnak elírt évszámok, mint 1002. év, 2022. év, 2044. év (helyesen: 2001, 2002, 2004). A kutatók 2218 közbeszerzés adatát még nem tudták feldolgozni a hiányosságok és pontatlanságok miatt.

A Korrupciókutató-központ célja "olyan adatbázis építése, amelyekben a közbeszerzések adatai összekapcsolhatók egyrészt a cégek gazdálkodási adatait, illetve tulajdonosi kapcsolatait tartalmazó adatbázisokkal, másrészt a pályázó cégek és a kiíró intézmények vezetőinek nyilvánosan elérhető adatait tartalmazó adatbázisokkal".