Soros frissen bezárt alapjának négy legdurvább húzása

2011.07.28. 15:36

Ügyfelei számára bezárja alapját, de befolyását vélhetően megőrzi Soros György, a világ egyik legismertebb befektetési guruja. Az általa irányított cég ellentmondásos megítélésű húzásairól is ismert, számlájára írják a világ egyik legerősebb devizájának összeomlását, egy egész régió megroggyanását, és nemrég még a magyar OTP elleni támadása miatt is megbüntette a hazai pénzügyi felügyelet.

Aligha jelenti azt, hogy a magyar születésű amerikai üzletember teljesen visszavonul az üzleti élettől az, hogy Soros György bezárja - egészen pontosan külső befektetők nélkül működteti tovább - befektetési alapját. Nem kétséges, hogy a Soros Fund Management (SFM) alapkezelő a befektetési piac egyik meghatározó szereplője marad, hiszen az általa kezelt 25 milliárd dolláros vagyon nagy részét már eddig is a családi befektetések tették ki.

A néhány nap múlva 81 éves Soros Quantum nevű alapja és az SFM elnökeként szinte egyedülállóan sikeres befektetési politikát vitt az elmúlt csaknem negyven évben. A befektetőinek átlagosan 20 százalékos (sőt, 2007-ben, például, 30 százalék fölötti) éves hozamot termelő alap még a válságos 2008-ban is képes volt pluszban zárni, és jelenleg is rekordernek számít az ügyfeleinek összesen megkeresett 35 milliárd dollárral. Igaz, az idei első félévben már hatszázalékos mínuszt termelt.

A sikerek hatására a saját bevallása szerint döntései során gyakran az ösztöneire hallgató Soros Györgyöt és cégét, ha nem is lengte körül a tévedhetetlenség mítosza, de sokan követték az általa mutatott irányokat. Emlékezetes eset volt 1993 májusában, amikor az alap 400 millió dollárnyit vett a legnagyobb amerikai aranybányászati cég papírjaiból, mire a befektetők tódulni kezdtek az aranypiacra, napok alatt kétéves csúcsra hajtva fel a fém árát.

A 14,5 milliárd dolláros vagyonával a Forbes listáján a 46. leggazdagabb emberként szereplő Sorosról kialakult kép ugyanakkor a világ több országában sokkal közelebb áll a veszélyes spekulánséhoz, mint a sikeres üzletemberéhez. Ellentmondásos üzleti húzásainak némelyikét - amelyekből négyet gyűjtöttünk össze -  a mai napig emlegetik, elsősorban Európában és Ázsiában.

Fekete szerda Londonban

Soros György számlájára írják az 1992. szeptember 16-ai "fekete szerdát", a brit font összeomlásának napját. Soros alapja akkor arra számított, hogy mivel a fontot túlértékelten léptették be az Európai Árfolyamrendszerbe (ERM), a szigetországi gazdaság recessziója közepette a brit pénzt előbb-utóbb le kell értékelni. Ezért hatalmas összegben épített ki úgynevezett short pozíciót a font ellen. Ez a devizapiacokon és a tőzsdéken egyaránt ismert fogalom azt jelenti, hogy valaki általa még nem birtokolt, csak később - és reményei szerint olcsóbban - megvásárolandó eszköz eladásáról állapodik meg.

Soros jól kalkulált, a font árfolyama szeptember 16-án hatalmasat esett, a Soros Fund pedig 1,1 milliárd fontot kaszált. Noha formailag egy szokványos ügyletről volt szó, a felhasznált pénzmennyiségnek az árfolyam mozgatására alkalmas nagysága miatt az addig alig ismert Sorost a font bedöntőjeként kezdték emlegetni. Ahogy a Telegraph írta tíz évvel a történtek után: a briteknek szükségük volt valakire, akit hibáztatni lehetett. Az események hatására egyébként Nagy-Britannia kilépett az ERM-ből. Soros két hónappal később, a Timesnak adott interjújában azt mondta, bizonyára cége volt "a legnagyobb tényező" a font piacán a fekete szerda előtti napokban.

Forrás: MTI/EPA/Laurent Gillieron

Újabb short-botrány Ázsiában

Hasonlóan alakult Soros szerepe az 1997-es délkelet-ázsiai gazdasági krízisben. Akkor is a helyi pénzek (elsősorban a maláj ringgit és a thai baht) gyengülésére játszva shortolt, és nyert. Ezt az érintett országok vezetői, feltehetően saját felelősségüket is kisebbítendő, úgy interpretálták, hogy Soros és a hozzá hasonló spekulánsok robbantották ki az egész térséget sújtó válságot. Érvelésük alapja az volt, hogy a short tranzakciók a kritikus tömeget elérve képesek önbeteljesítő jóslatként működni. Kétségtelen, hogy többek között ugyanebből a megfontolásból, a shortolást több országban betiltották már.

Soros 1998-ban megjelent, A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom című könyvében "teljesen megalapozatlannak" nevezte a vádakat, mondván, a short pozíciókat nagyon hosszú, hat hónaptól egy évig terjedő időre nyitották."A válság alatt, illetve a megelőző hónapokban egyáltalán nem adtunk el ringgitet, elenkezőleg, amint gyengülésnek indult, vásárolni kezdtük" - írta, hozzátéve, hogy még túl korán is kezdtek a vásárlásba, elszalasztva ezzel a nyereség jó részét.

Az üzletemberrel leginkább kritikus politikus, az 1997 előtt kimondottan sikeres Mahathir Mohammed maláj miniszterelnök egyenesen egy zsidó világ-összeesküvésben való részvétellel vádolta meg az apai ágon zsidó származású Sorost, mondván, a régió muszlim többségű országait tekintette célpontnak. A felek végül 2006-ban, egy Kuala Lumpur-i konferencián békültek ki, melyet a London School of Economics szervezett, ahova egykor Soros is járt. Mahathir közölte, elfogadta Soros magyarázatát arról, hogy nem ő volt felelős a válságért.

Bennfentes kereskedés

Régebbre nyúlik vissza, de tulajdonképpen máig nem zárult le Soros harmadik nagy port felvert ügye, a francia Société Générale nagybank (SocGen) részvényeinek adásvétele. 1988-ban Soros tudomást szerzett róla, hogy egy befektető a bank ellenséges felvásárlására készül (ez a menedzsment hozzájárulása nélküli befolyásszerzést jelenti). Pár nappal később a Soros Fund 95 ezer SocGen-részvényt vásárolt, majd haszonnal adott túl rajtuk. A francia hatóságok 1989-ben bennfentes kereskedés gyanújával vizsgálatot indítottak, és 2002-ben elmarasztaló ítélet született, melyet Soros fellebbezése után a legfelsőbb bíróság megerősített.

Az üzletember nem tagadta, hogy tudomása volt az ellenséges felvásárlás szándékáról, de azt állította, hogy a részvénytranzakció ettől független volt, a frissen privatizált francia vállalatokba való befektetés nyomon követhető stratégiájába illeszkedett. Arra is hivatkozott, hogy annak idején a francia tőzsdefelügyelet nem talált kifogásolni valót az ügyletben, mivel az 1988-ban hatályban lévő, vonatkozó jogszabályok nem voltak egyértelműek.

Sorost nem a kétmillió eurós büntetés érintette a legérzékenyebben, hanem - mint 2005-ben egy meghallgatáson megemlítette - a befektetői hírnevén esett folt. "Ez az ítélet ajándék az ellenségeimnek. A jó hírem a tét" - idézte őt a New York Times. Aligha véletlen, hogy míg a fenti két elhíresült short-üzletről honlapjának "gyakori kérdések" rovatában megosztja a saját verzióját, a SocGen-ügyről egy szót sem ejt. 2006-ban arra hivatkozva, hogy az eltelt idő hossza miatt Franciaországban nem volt lehetőség méltányos eljárásra, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A strasbourgi testület egyelőre nem hozott döntést.

Forrás: AFP
Soros a SocGen-per egyik tárgyalásán, 2002-ben

Az OTP is célpont volt

A Soros Fundot Managementet két éve Magyarországon is megbüntették. Majdnem félmilliárd forintos bírságot szabott ki rá a pénzügyi felügyelet a 2008. október 9-ei tőzsdei kereskedés végén, az OTP papírjaival végrehajtott ügylet miatt. A PSZÁF megítélése szerint a 251 ezer darab részvénnyel végrehajtott shortolás célja a részvény árfolyamának leszorítása volt (az OTP a kereskedés végén több mint 9 százalékot zuhant).

Soros György akkor azt nyilatkozta, hogy az alap működését már nem ő felügyeli. Leszögezte, hogy személy szerint nem kötött volna üzletet az OTP részvényeinek árfolyamcsökkenésére, és őszintén sajnálja, hogy az SFM így tett. A cég ettől függetlenül megtámadta a PSZÁF határozatát, ám veszített, a Legfelsőbb Bíróságon is. (Az OTP-ügyről itt olvashat bővebben.)

Megjegyzendő, hogy az utóbbi évtizedben az SFM stratégiáját alapítója tudatosan módosította. A kitűzött éves hozam 30-ról 15 százalékra csökkent, ennek megfelelően a befektetések óvatosabbak lettek, az egykor a New York Times megfogalmazása szerint is "agresszív spekulánsnak" számító Soros módszerei sokat változtak.

Soros jótékony arca

Soros György napjaink egyik legismertebb és legaktívabb filantrópja, a hetvenes évek óta, becslések szerint világszerte nyolcmilliárd dollárral támogatta a legkülönbözőbb profilú civil szervezeteket. A hidegháború idején segítette a szocialista országok ellenzéki mozgalmait, azóta is sokat áldoz emberi jogi szervezetek támogatására, de alapítványai kulturális és oktatási célokra is adnak pénzt. Bírálói azonban szemére vetik, hogy időnként jelentős összegekkel igyekszik befolyásolni a politikai erőviszonyokat - a 2004-es amerikai elnökválasztási kampányban, George W. Bush leváltása reményében, különösen bőkezűnek bizonyult -, és jótékonykodásában is tükröződnek baloldali-liberális politikai szimpátiái. Magyarországon a Soros Alapítvány a nyolcvanas években kezdett működni, saját adatai szerint összesen harmincmilliárd forint támogatást nyújtott, mielőtt a kétezres évek közepén fokozatosan leépítette tevékenységét. Soros tavaly ennek ellenére egymillió dollárt adományozott a kolontári vörösiszap-katasztrófa áldozatainak.



KAPCSOLÓDÓ CIKKEK