A legtöbb devizahiteles csak októberben törleszthet majd rögzített árfolyamon

svájci frank, CHF, árfolyam,  árfolyamrekord, pénzváltó
Vágólapra másolva!
Az [origo] által megkeresett bankok szerint az érintett ügyfelek tizede fogja kérni az átmeneti tehercsökkenést jelentős megoldást. Az árfolyamrögzítést szabályozó jogszabály és a papírmunka miatt a legtöbben csak októberben számíthatnak alacsonyabb törlesztőrészletre.
Vágólapra másolva!

Hétfőn a nemzetközi piacon a svájci frank jelentősen erősödött az euróval szemben, ezzel párhuzamosan a forinthoz mért árfolyama is drágult. Ennek eredményeként 244 forint fölé szaladt az árfolyam, amire korábban sohasem volt példa. Az elmúlt években fokozatosan erősödő svájci frank komoly megterhelés jelent a devizában eladósodott magyar háztartásoknak, ezért a kormány már korábban létrehozta az úgynevezett otthonvédelmi programot, amelynek elemeit Orbán Viktor miniszterelnök mutatta be május 30-án. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a svájcifrank-hitelesek 180 forintos rögzített árfolyamon törleszthetik az adósságukat 2014 végéig. (Az aktuális és a rögzített árfolyam közötti különbség egy gyűjtőszámlán halmozódik, azt az összeget 2015-től kell fizetniük a lehetőséggel élő adósoknak.)

Az [origo] által megkeresett nagy lakossági bankok többsége (Budapest Bank, CIB, K&H, MKB, OTP, Raiffeisen) közölte, hogy augusztus 12-től fogadják be az árfolyamrögzítésre vonatkozó igényeket, az Ersténél pedig augusztus 15-től lehet kérni ezt a könnyítést. Az első rögzített árfolyamon történő törlesztés időpontja a rendelet értelmében két dologtól függ. Az egyik, hogy az ügyfél mikor nyújtja be bankjának a banki kölcsön szerződésmódosítását és a gyűjtőszámla-hitel alapján készített közjegyzői okiratot. A másik a törlesztési napja, mert a jogszabály alapján a közjegyzői okirat benyújtását követő második törlesztőrészletet lehet rögzített árfolyamon fizetni. A bankok többsége emiatt azzal számol, hogy a fix árfolyam lehetőségével élő adósok először októberben kapnak rögzített törlesztőrészletről számlát.

Egy ideálisnak tekinthető esetben, ha egy devizahiteles a jogszabály által biztosított legelső időpontban, augusztus 12-én igényli a rögzített árfolyamon történő törlesztési lehetőséget, a következő héten, azaz például augusztus 17-én már be is nyújtja a szükséges közjegyzői okiratot, a törlesztési napja pedig 18-a, akkor szeptember 18-án már a rögzített árfolyamon törlesztheti a kölcsönét. Augusztus 10-i törlesztési nappal kalkulálva, az adós október 10-én fog először rögzített árfolyamon törleszteni.

Azt is megkérdeztük a bankoktól, hogy becslésük szerint a devizahitellel rendelkező ügyfelek hány százaléka igényli majd az árfolyamrögzítést. Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke az árfolyamrögzítésről szóló megállapodás után néhány nappal, május 31-én az [origo]-nak azt mondta: az igénylők száma nagyban függ az aktuális árfolyamból adódó pszichés tényezőtől. "Ha a döntéskor magasban van a svájci frank jegyzése, akkor az ügyfél könnyebben veszi majd igénybe a hitelnagyságtól függően több ezer vagy több tízezer forintos havi könnyítést. Arra számítok, hogy az érintettek nagyobb része fogja igénybe venni ezt a megoldást" - tette hozzá akkor Gyuris Dániel.

A bankok a Gyuris által várt 50 százaléknál magasabb részvételnél jóval kisebb arányra számítanak, igaz, amikor a kérdéseinket - hétfőn reggel - feltettük, a svájci frank árfolyama 233-234 forint körül járt, csak később törte át a lélektani határnak számító 240 forintos szintet, amely soha nem látott rekordot jelent. Az OTP szerint a frankhitelesek 5-10 százaléka él majd a lehetőséggel. Az MKB 10-20 százalékos részvételre számít, a Budapest Bank azzal számol, hogy a devizahitelesek tizede igényli majd a fix árfolyamot. Az Erste 15, a K&H pedig a saját adósvédelmi programjának tapasztalatai szerint 5-6 százalékos részvételre számít.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyébként hétfőn közölte, árfolyamrögzítő kalkulátort indított honlapján. A programban az ügyfél által korábban felvett devizahitel fő jellemzőinek megadásával számított értékek alapján lehet összehasonlítani a feltételezett piaci, valamint a rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészletek várható alakulását.