Matolcsy Györgysvájci frankdevizahiteladósságválság
unegyed

Nincs fegyvere a kormánynak az erős frank ellen

2011.08.03. 6:50

Magára haragíthatja a piaci szereplőket a kormány és a jegybank, ha megpróbál beavatkozni a frank sosem látott keddi erősödésébe, ráadásul nem valószínű, hogy ezzel tudnának hatni az árfolyamra. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank kezében most nincs hatékony fegyver a magas árfolyam ellen. A svájci jegybank korábban mindent bevetett, amikor a frank árfolyama elszállt. Az 1970-es években megpróbálták a negatív kamatot is, de nem jött be.

Az európai és amerikai adósságválság miatti rossz nemzetközi hangulatban a piaci befektetők a svájci frank euróhoz mért árfolyamát hétfőn és kedden is új csúcsra hajtották, és bár a forint az euróval szemben csak szerény mértékben gyengült, a keresztárfolyamok elmozdulása miatt a frank a forinttal szemben is jelentősen erősödött, az árfolyam 250 forint fölé került, ami új rekord.

Magyarországon 1,25 millió devizahiteles van, többségük svájci frankban vette fel hitelét (pontos statisztika a frankban eladósodott emberekről nincs). A svájci frank árfolyama így a magyar családok egy jelentős részét közvetlenül érinti, miközben a magyarországi bankok hitelei között is sok a frankhiteles. Ha a magas frankárfolyam miatt nehezebben fizetik részleteiket, esetleg nem tudják fizetni azokat, akkor a bankok hitelállománya is romlik, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mostani piaci helyzetben mégis szinte tehetetlen.

Nincs értelme hergelni a befektetőket

"Csak olaj lenne a tűzre, ha a magyar kormány vagy a jegybank bármit is kommunikálna arról, hogy megpróbálja megállítani a frank erősödését. Ezzel csak felhívná magára a figyelmet, ráadásul nem is lenne értelme, mert nem a forint gyengült, hanem az euró a frankkal szemben, és a keresztárfolyamok mozgása miatt megy egyre feljebb a frankárfolyam" - mondta az [origo]-nak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.

A magyar kormány alapvetően ezt a stratégiát követi, egyedül Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője adott egy szűkszavú nyilatkozatot az MTI-nek arról, hogy érdemes részt venni az árfolyam-rögzítési programban. A kormány a devizahitelesek segítésére nyár elején hozta létre az úgynevezett otthonvédelmi programot, aminek egyik legfontosabb eleme, hogy a svájcifrank-hitelesek 180 forintos rögzített árfolyamon törleszthetik az adósságukat 2014 végéig. A program előnyeit azonban a legtöbben először csak októberben tapasztalhatják meg.

Fotó: Szabó Balázs [origo]

A forinthoz hasonlóan a zloty is veszített értékéből hétfőn és kedden. A lengyel pénzügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy Lengyelország az uniós forrásokat a piacon váltja át euróról zlotyra, és piaci elemzők ezt úgy értelmezték, hogy a kormány erősíteni próbálja a zlotyit. "Amit a lengyelek csinálnak, az egyáltalán nem új. Sztenterd gyakorlat, hogy egy-egy jegybank a devizatartalékából az adott ország pénzét vásárolja, az MNB is csinált ilyet korábban, és valószínűleg most is van ilyen programja" - mondta érdeklődésünkre egy, a monetáris politikát jól ismerő bankszakember, aki neve elhallgatását kérte.

Kolba Miklós, az ING devizaüzletág-vezetője azt mondta, nincs túl sok értelme a jelenlegi piaci helyzetben annak sem, hogy az MNB vásárlással erősítse a forintot. "Nem kell hergelni a piaci szereplőket egy ilyen lépéssel. Ráadásul nincs is annyi pénze Magyarországnak, amellyel eredményt tudna elérni. A frankerősödéssel nem lehet mit kezdeni, mert nem a forintról szól a történet, hanem arról, hogy a svájci frank erősödik az euróval szemben, ez a változás pedig automatikusan megjelenik a forint frankhoz mért árfolyamában is" - mondta Kolba.

Veszélyes is lehet egy nagy bevásárlás

Az MNB-nek 2009 márciusában volt hasonló lépése, amikor közölte: megkezdi az EU-s források piacra vezetését, és készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására annak érdekében, hogy erősítse az előző napokban az euróval szemben soha nem látott mélypontra, 310 forint feletti szintre gyengülő forintot.

Kedden megkérdeztük az MNB-től, hogy a bank jelenleg igyekszik-e erősíteni a forint árfolyamát, de a sajtóosztály csak annyit közölt az [origo]-val: ahogy a múltban sem, a jegybank most sem kíván devizapiaci műveletekkel kapcsolatos kérdéseket kommentálni.

Az MNB a Reuters hírügynökségnek kedden jelezte: továbbra is érvényes az áprilisban végzett terheléspróbákból levont következtetés, amely szerint a magyarországi bankok elviselik a svájci frank meredek erősödésének sokkszerű hatását. A jegybank tavaszi tesztjében azt modellezte, hogy a frank árfolyama 2011 végére 245 forintra, 2012 végére pedig 257 forintra emelkedik.

A forint erősítése áttételesen valóban segít a frankkal szembeni zuhanásában, még akkor is, ha túl sokat nem érdemes várni ettől a folyamattól. "Akkor lehetne talán valamivel ellenállóbb a frankerősödésnek a magyar pénz, ha az euró/forint árfolyam 245 környékére süllyedne. Ez a szint azonban nagyon megviselné a magyar exportágazatot, egyébként pedig a hazai gazdaság állapota alapján ma nem is reális" - mondta az [origo] kérdésére Németh Dávid, az ING makroelemzője.

Még negatív kamat is jöhet Svájcban

A Magyar Nemzeti Bankkal ellentétben a svájci központi bank (SNB) már többet tud tenni a svájci frank túlzott erősödése ellen, de a globális piaci folyamatokat ez sem tudja ellensúlyozni. Pedig az exportra termelő svájci vállalatoknak rossz az erős frank, ezért az SNB hosszú időn át próbált euróvásárlással küzdeni a felértékelődés ellen. A tavalyi év közepén azonban feladta ezt a törekvését, miután az gyakorlatilag hatástalannak bizonyult, miközben az intézménynek jelentős veszteséget okozott.

A jegybankok forrásai végesek, a globális devizapiacon pedig manapság már naponta négyezer milliárd dollárnyi pénz forog, a beavatkozások potenciális hatása tehát erősen korlátozott (a négyezer milliárd dollár Németország éves GDP-jének megfelelő összeg). A jegybank ennél drasztikusabb eszközökhöz is nyúlhat, ha mindenképpen el akarja érni, hogy kevesebben tartsák frankban a pénzüket. Az 1970-es években már volt példa arra, hogy a svájci jegybank negatív kamatot vezetett be.

A negatív kamatráta azt jelentené, hogy Svájcban megadóztatnák a külföldiek által elhelyezett betéteket, vagyis aki frankban tartaná a pénzét, annak arra kellene felkészülnie, hogy kevesebbet kap vissza a banktól, mint amennyit betett oda. Ez a lehetőség - a pénzkibocsátás fokozása mellett - már egy januárban, Bernben a frank erejéről rendezett gazdasági konzultáción is felvetődött.

A negatív kamatot 1972 és 1978 között már alkalmazta Svájc, akkor is a frank túlzott erőssége miatt. Negyedévenként 2, majd 3, végül pedig 10 százalékos volt a mértéke, mégsem vezetett kellő eredményre: 1973 és 1978 között a frank reálértékben 29 százalékkal erősödött. A trend akkor fordult meg, amikor az SNB deklaráltan feláldozta a gyengítés érdekében az árstabilitást. Az inflációgerjesztő politika 1982-ig tartott, amikor már túl nagy árnak bizonyult a pénzromlás a gyengébb frankért cserébe - derül ki az amerikai JP Morgan bankcsoport brókercégének egy tavalyi elemzéséből.

A negatív kamat esetleges svájci bevezetéséről Németh Dávid azt mondta, kizárni nem lehet egy ilyen lépést, de egyelőre még nem jelent megoldhatatlan problémát az erős frank a svájci vállalati szektornak. Erre utal, hogy az idei első negyedévben a GDP 2,4 százalékkal nőtt, ami elég jó adat, bár a várakozástól kissé elmaradt. A belső fogyasztás sem alakul rosszul, tehát mielőtt drasztikus eszközökhöz nyúlnának, a svájciak még bízhatnak abban, hogy a mostani devizapiaci folyamatokat csak egy átmeneti pánik okozza - mondta az elemző.

Amikor politikusok ugráltatták a forintot

A kormány eddig nem kommentálta érdemben a frank erősödését, de több példa is volt az elmúlt évben arra, hogy kormányzati nyilatkozatok miatt jelentősen elmozdult a forint árfolyama. A választások után a befektetők bizalmat szavaztak a kormánynak, ami átmeneti forinterősödést okozott. Az euró nemzetközi piaci gyengélkedésével párhuzamosan tavaly nyáron jelentősen erősödött a frank, ami a forinttól független folyamat volt, de kétszer jelentősen gyengült a forint is.

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere 2010. június elején egy konferencián államcsődöt és a görögországihoz hasonló helyzetet emlegetett - alig egy óra múlva már a nemzetközi sajtó is idézte a debreceni polgármestert, a forint pedig meredek lejtőre került. Egy nappal később Szijjártó Péter sajtótájékoztatója után újból gyengült a forint, a miniszterelnöki  szóvivő azt mondta: nem túlzás Magyarország vonatkozásában államcsődközeli helyzetről beszélni. A jelentős forintgyengülés után június 5-én szombaton Varga Mihály igyekezett megnyugtatni a piacokat, amikor közölte: a kormány rendkívüli ülést kezd egy olyan akcióterv kidolgozására, amelynek a célja, hogy tartani tudják az eredetileg megszabott költségvetési hiánycélt.

Nyár közepén újabb jelentős forintgyengülés következett: a kormány nem tudott megállapodni a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió küldöttségével a Magyarországnak szánt hitelkeretről, és a külföldi szervezetek képviselői július 17-én hazautaztak. Két nappal később a tárgyalások megszakadása miatt a forint éves mélypontjára zuhant, az eurót 292 forinton is jegyezték, ami több mint tíz forinttal volt magasabb, mint a két-három nappal korábbi árfolyam.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptemberben közölte: a kormány mindenképpen tartani fogja a 2010-re és 2011-re kitűzött hiánycélt, ez pedig javított Magyarország megítélésén. A bejelentés után a forint jelentősen erősödött: a hiány tartásáról szóló nyilatkozat előtt az eurót még 287 forinton jegyezték a devizapiacon, a svájci frank és a dollár pedig 220 forint felett járt. Október első napjaiban már májusi szinteken mozgott a forint: az euró ekkor 270 forint alatt is megfordult, a svájci frank 206, a dollár pedig 200 forint fölött mozgott. A Bloomberg hírügynökség több cikkében is megemlítette, hogy a forint szeptember eleje és október vége közötti erősödésével a legjobban szereplő feltörekvő piaci deviza volt.



KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra
Olvasnivaló