Hogyan érzi meg a tőzsdepánikot az átlagmagyar?

tőzsdekrízis, valutaárfolyam, áremelkedés, ifláció
Vágólapra másolva!
A cégek alig fogják emelni a dolgozók bérét, és ha lesz is munkaerő-felvétel, akkor az exportra termelő vállalatokra összpontosul, a hazai piacra szánt termékeket előllító cégek közül többen tönkremehetnek. A munkanélküliség sokáig jó eséllyel 10 százalék fölött ragad. Az erős frankkal még egy-két évig szinte biztosan együtt kell élnünk, ezért sem fogunk eszeveszett költekezésbe kezdeni, mondták az [origo]-nak makroelemzők.
Vágólapra másolva!

Szerdán nagyot zuhant a budapesti tőzsde, felfüggesztették a Mol és az OTP kereskedését. Ma nyugodtabb nap volt a tőzsdéken, de a svájci frank 269 és 251 forintba is került, óriási volt a mozgás a devizapiacon. A devizahitelesek minden hónap végén szembesülnek vele, ha nagy a nyugtalanság a nemzetközi üzleti világban, de mit jelent az egy hete tartó tőzsdeválság az utca emberének? A következő években húsba vágóan és több csatornán keresztül fogja érinteni a magyarokat mindaz, ami a mostani tőzsdei pánik mögött húzódik meg.

Forrás: MTI/EPA/Justin Lane

A világot a stagnáló, alig növekvő gazdaságok és az államadósságok nyomasztják

Barcza György, a K&H Bank vezető makroelemzője azzal magyarázza a kívülálló számára olykor hisztérikusnak tűnő részvénypiaci történéseket, hogy a befektetők beáraznak egy az eddig gondoltnál szerényebb gazdasági növekedéssel jellemezhető jövőt, amelyben nem lehet kizárni a recessziót sem. "A befektetők 2-3 százalékos világgazdasági bővülésre számítottak hosszabb időtávon, így árazták a részvényeket, ezen keresztül nézték az államok adósságát, most azonban a sorra érkező kiábrándító makrogazdasági adatok alapján az a konszenzus látszik kialakulni, hogy ennek inkább csak a felével, egy-másfél százalékos növekedéssel kell beérnünk évente, de elképzelhető, hogy átmenetileg visszaesés következik be a nagyobb gazdaságokban." Ez kisebb vállalati profitokkal, magasan maradó munkanélküliséggel, lassabban leépülő adósságállományokkal jár világszinten, és ezt árazzák be most a piacok Barcza szerint, ami nagy tőzsdei kilengésekkel jár a részvénypiacokon, de az ilyen folyamatok néhány hét alatt le szoktak zajlani.

Az alacsony világgazdasági növekedés nem azt jelenti, hogy minden országban szerény ütemben bővülnek a gazdaságok, főleg, mert az átlagban a továbbra is ütemesen bővülő feltörekvő gazdaságok is szerepelnek. Lesznek olyanok is, amelyek recesszióba süllyednek. Most egyre nő az esélye annak, hogy a világgazdaság nagy motorjai közül is több erre a sorsra jut, az Egyesült Államok gazdasága és több európai gazdaság is visszaesés elé nézhet a még mindig képlékeny kilátások szerint, mondja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

A befektetők pesszimizmusát csak súlyosbítja, hogy az államadósságok finanszírozásával is gond lehet több országban. Elsősorban az EU déli tagállamai nézhetnek fizetőképességi problémák elé, de újabban már Franciaország adósságpályáját is kockázatosnak tartja a piac, és az Egyesült Államok közpénzügyeit sem rendezte megnyugtatóan az adósságplafon-emelés. Az adósságállományok leépítése pedig megszorítással kivitelezhető, az pedig újabb csapást mér a gazdasági növekedésre.

A cégek alig emelik majd a dolgozók bérét, és nem nagyon vesznek fel új munkatársakat

Ilyen kedvezőtlenebbé váló külső környezetben a magyar gazdaság sem tud felpörögni. Idén a magyar gazdaságot az export húzza, és a következő évekre jósolt 3 százalék körüli GDP-bővülés is elsősorban abból a hitből táplálkozott, hogy főbb felvevőpiacaink (Németország az első számú kereskedelmi partnerünk, de Ausztria, Olaszország is fontos célországa a magyar exportcikkeknek) növekedését képes lesz meglovagolni a magyar exportágazat. "A külpiacaink pangása azonban azt eredményezi, hogy a kivitelre termelő ágazat sem fog húzni annyira. Ez egyebek mellett úgy csapódik le, hogy az eddig gondoltnál szerényebb mértékű létszámfelvétel lesz az exportszektor egészében, még úgy is, hogy jövőre felfut a kecskeméti Mercedes-gyár termelése, és az Audi győri fejlesztése is számos új munkahelyet hoz létre" - mondja Török Zoltán.

"A hazai piacra termelő cégek többsége azonban vélhetően nem tudja bővíteni a dolgozói számát, sőt több kis- és középvállalat, amely eddig még kihúzta, jövőre a gyenge belső kereslet és a finanszírozási nehézségek miatt bedobja a törölközőt. Az állami közmunkaprogramokban is csak egy ideig, néhány hónapig lehet részt venni, vagyis az utcára kerülő vagy utcán levő embereket nem tudja az állami projekt nagy számban véglegesen felszívni." Mindez ahhoz vezet, hogy a munkanélküliség huzamosabb ideig 10 százalék fölött ragadhat be a két elemző szerint.

A 2008 őszén kipattant világgazdasági válság hatására százezrek vesztették el állásukat, azóta az a jellemző, hogy aki elveszti a munkáját, azok közül a többség nehezen talál magának új állást. Részben az állást kereső tömegek, részben pedig a vállalatok üzleti környezetének romlása miatt a cégek nagy részénél alig emelik a béreket, mondja Barcza.

Az erős frank tízezreket vesz ki a vásárlásra tartogatott pénztárcánkból

A mostani pénzpiaci hisztéria elmúlta nem hozza el az erős frank végét, értenek egyet a megkérdezett közgazdászok. Török úgy számol, hogy még 1-2 évig 240 forint körül fog ingadozni a frankkurzus. Az erős frank három csatornán keresztül is bénítóan hat a magyar gazdaságra, fűzi hozzá Békés Gábor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. "A devizahiteleseknek csak kisebb része választhatja a mostani piacinál jóval barátibb árfolyamon való törlesztés lehetőségét, és amúgy is csak átmeneti segítséget nyújt az árfolyamgát, az legkésőbb 2014 végén megszűnik." (A bankok korábban arra számítottak, hogy a devizahitelesek 7-15 százaléka él az árfolyamfixálás lehetőségével, de az erősödő frank láttán többen már azt gondolják, ennél is magasabb lehet az arány.)

A devizahitelesek többségétől azonban a továbbiakban is a piaci árfolyamon vonják le a bankok a törlesztőrészletet, az ő elkölthető jövedelmüket pedig mérsékli az erősen maradó frank. "A háztartások már 2007 óta egyre kevesebbet vásárolnak, azóta szinte folyamatosan esik a kiskereskedelmi forgalom, a lakossági fogyasztás még egy ideig nem kap lábra" - mondja Békés Gábor. Stagnáláshoz közeli állapotot valószínűsít a belső fogyasztásban Török is.

Az erős szinteken maradó frank a bankok portfóliójának minőségét is rombolja, mert a nem fizető ügyfelek száma tovább nőhet. Erre a továbbra is alultőkésített, forrásgyűjtésben levő hitelintézetek úgy reagálnak, hogy óvatos üzletpolitikájukat folytatják, alig adnak új kölcsönt. "Közel sem beszélhetünk a válság előtti volumenről - mondja Zolnai György, a Budapest Bank vezérigazgatója az [origo]-nak adott interjújában a banki hitelezésről.

A forrásgyűjtés viszont azoknak az embereknek kedvez, akiknek van megtakarításuk, mert ők még egy-két évig akciós betétekben fialtathatják pénzüket. "Le kell számolni azzal az álommal, hogy pár évig meghúzták magukat az emberek, aztán most majd - ha nem is olyan ütemben, mint a válság előtt - elkezdenek költekezni" - húzza alá Barcza.

"A huzamosabb ideig erős szinten maradó frank emlékeztetheti a befektetőket Magyarország sérülékenységére, hiszen a június végi adatok szerint 2500 milliárd forintnyi, frankban levő lakáshitelben ül a lakosság, ezen felül pedig 1500 milliárd forintnyi fogyasztási hitele is van (azóta pedig a frankgyengülés miatt a forintban kifejezett összeg 20-25 százalékkal nőtt), az önkormányzatok még pár százmilliárd forintos frankterhet cipelnek a hátukon" - mondja Békés.

Az állam nem tud segíteni

A befektetőket azzal tudja megnyugtatni a kormány, hogy ha keresztülviszi a Széll Kálmán-tervben és az azt megfejelő konvergenciaprogramban jelzett megszorításokat, szigorú költségvetést állít össze őszre, és azt végre is hajtja, és a következő években is takarékosságra törekszik, értenek egyet a megkérdezett közgazdászok.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Ez úgy jelenik meg az átlagpolgár szintjén, hogy az állami juttatásoktól sokan elesnek (a rokkantnyugdíjasok közül százezernél is többet a munkaerőpiacra akar tenni az állam, a munkanélkülieknek járó támogatás idejét harmadolják), az állami alkalmazottaknál a bérek még annyira sem fognak nőni, mint a magánszektorban, de az is lehet - ahogyan azt a konvergenciaprogramban előrevetítette a kormány -, hogy évekig be lesz fagyasztva a közszolgák bére, és várhatóan mindebben nem lesz fordulat az előttünk álló néhány esztendőben sem.